MTK (MTK-VM; Hungária)

2022.V.7. Ferencváros – MTK: 0-3

Futács és Rajkovics remekelt, az MTK nyerte meg az örökrangadót

Bravúrgyőzelemmel menekülnek tovább a kiesés elől a kék-fehérek; 13 ezer szurkoló előtt vette át a Fradi az aranyérmeket.
A már bajnok Ferencváros 3–0-ra kikapott odahaza a kiesés elől menekülő MTK-tól a labdarúgó NB I 32. fordulójában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Sí­pszó előtt: Ferencváros – MTK, az örökrangadó

sipszo-elottSzombaton az MTK ellen a 221. bajnoki örökrangadó következik ünnepi bajnoki aranyérem átadással a Groupama Arénában.

Labdarúgásunk hőskorában a foci nyelve az angol volt, számtalan kifejezés, jelző java része a mai napig ismert, de vannak olyanok is, melyeket az évtizedek folyamán “magyarosítva” lettek. Az ofszájd, kornert taccs, half, dribli, derby helyett manapság már les, szöglet, bedobás, középpályás, csel és rangadó szavakat használjuk, de vannak olyanok, melyeknek megmaradt az angol eredete, ilyen a passzolás és a centerezés. Ezek közül van olyan, mely idővel önálló útra lépett és kizárólag két csapat összecsapását jellemzi. Ha Fradi-Dózsa, akkor derby, ha Fradi-MTK, akkor örökrangadó. Az előbbi megtartotta az angol kötődést, az utóbbival meg egy olyan jelzőt alkottak az ősök, mely a kezdetektől fontos része a magyar labdarúgás történelmének (eddig 272 tétmérkőzésen lépett pályára egymás ellen a két csapat). A második világháborúig az örökrangadó nem csak egy mérkőzés volt, hanem “a” mérkőzés, mely nem csak a labdarúgást szerető szurkolókat “hevítette”, hanem a társadalmi, kulturális és a politikai életre is hatást gyakorolt.

Az eddig lejátszott 220 mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 90 győzelem, 52 döntetlen, 78 vereség, 351 lőtt és 332 kapott gól. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Zárva maradt a sufni

Voltak idők amikor a Fradi-MTK-t még nem örökrangadónak hívták, hanem derbinek. Voltak idők, amikor a történelem viharai közepette nem csak sportélményt, de társadalmi és kulturális eseményt varázsoltak Budapest utcáira és kávéházaiba. Pesttől távol is voltak “események”, elég ha csak nagypapám és barátja, Toni bácsi libás afférjaira gondolok, melyeket manapság már teljesen másképp értelmeznének a kizárólag bulvárra hajazó sajtótermékek. Ahogy Móricz Zsigmond, Aszlányi Károly, Tabi László, Salamon Béla, Ráday Imre egymásnak feszülése, csipkelődő glosszái is egymás szeretetéről, tiszteletéről szóltak, igaz megspékelve zöld-fehér vagy kék-fehér győzelmi reményekkel. Ezekből mára nem sok maradt, a derbit is kisajátította magának a Fradi-Dózsa, az MTK elleni 120 éves közös múlt meg átalakult örökrangadónak, mely inkább csak tisztelet és szimbolika. Ezt akkor is leírtam volna, ha tegnap este a VAR “elnézi” Tokmac lesállását és érvényben marad Zachariassen gólja, amit Laidouni nagyszerű egyéni alakítása után született. Már az első visszajátszásnál látszott a les, mely egyből le is forrázta az örömünket, de akkor még hátra volt 10 perc és olyan nyomást helyeztünk az MTK kapujára, hogy a kék-fehérek már a hátsó felükön vették a levegőt és a kapujuk mögötti kőfalhoz imádkoztak, hogy óvják meg őket a góltól. De már a les befújása után éreztem, hogy kész, ennyi volt, nem lesz itt győzelem és vasárnap talán már megint nem mi fogjuk vezetni a tabellát. Hogy is jutottunk el idáig? Egy simának induló mérkőzésről miért hittük el közel 60 percig, hogy elegendő felmenni a pályára? Lassan és körülményesen szövögettük a támadásokat, bízva abban, hogy egyszer úgyis hibázni fog az ellenfél védelme. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2022.II.19. MTK – Ferencváros: 0-0

Rengeteg helyzetet hozott az örökrangadó, gólt azonban nem

Mijatovics ihletett formában védett, de kellett némi szerencse is ahhoz az MTK-nak, hogy ne kapjon gólt a Ferencvárostól.
Nem hozott gólt a labdarúgó NB I 21. fordulójában rendezett MTK–Ferencváros örökrangadó a rengeteg vendéghelyzet ellenére sem.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Elképzelés nélkül

Szombat délelőtt még motoszkált bennem a kisördög, bár a szívem hajtott, de voltak olyan érzékszerveim melyek nem voltak biztosak abban, hogy vasárnap fel kell ülnöm a lelátóra az MTK elleni bajnoki mérkőzésre. Először (megszokásból) “örökrangadót” írtam, de az ujjam nagyon gyorsan rátapadt a “backspace” billentyűre, sima mérkőzésre változtatva a valaha szebb napokat megélt Ferencváros-MTK-t. A 20-s évek kezdetétől a második világégésig nem csak a pályán és a lelátón, hanem a kávéházakban, az irodalmi folyóiratokban is “összecsaptak” a két csapat hívei. Móricz Zsigmond, Aszlányi Károly, Tabi László, Salamon Béla, Ráday Imre (és még sorolhatnánk a neveket), adtak igazi rangot és tették társadalmi eseménnyé az örökrangandót. Egy jól ismert anekdota szerint az MTK egyik leghíresebb szurkolója, Salamon Béla (színész, “epés” glosszák írója) örökké lógó szivarjával egyszer Pluhár István mellé állt egy FTC—MTK mérkőzés félidejében, amikor a Magyar Rádió első sportriportere közvetített és odasúgta neki: – Nem tudnál valahogyan bedumálni egy sufnit Háda Jóska hálójába? Mielőtt még elmerengtem volna a múlton, egyből le is fordítottam és át is költöttem a színész legenda mondatát, remélve, hogy ma nem lesz olyan MTK szurkoló aki “betudja dumálni” a labdát Dibusz (Bogdán) hálójába. Arra aztán végképp nem számítottam, hogy nálunk sem lesz olyan játékos aki 90+6 perc alatt egyetlen “értékelhető” gólt sem tud begyömöszölni Mijatovics kapujába. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2021.X.24. Ferencváros – MTK: 0-0

A Ferencváros mindent kihagyott, az MTK elhozott egy pontot a Groupamából

Hiába támadott jóval többet a Ferencváros, a jól védekező MTK megérdemelten harcolta ki a döntetlent.
Bár az örökrangadó nagy részében a Ferencváros többet veszélyeztetett, az MTK megúszta kapott gól nélkül, és egy pontot elhozott az Üllői útról a labdarúgó NB I 10. fordulójában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Domonkos László

Domonkos László

Hosszú évekig a BTC-ben, majd az MTK-ban (1904-13: 102 bajnoki; egy-egy bajnok- és kupagyőztes csapat tagja) védett, ahonnan válogatott is volt.

Domonkos volt a magyar labdarúgás első nemzetközi szintet elérő kapusa. Mozgása az akrobaták, labdabiztonsága pedig a zsonglőrök ügyességével vetekedett. Bátorsága a vakmerőség határát súrolta. Az angol kapusok mintája nyomán hazánkban új iskolát teremtett. Már nem öklözésre és lábbal való védésre törekedett, hanem lehetőleg megfogta a labdát. Ha kellett vetődéssel hárí­tott (előtte Holics kivételével nem nagyon vetődtek a kapuvédők). Kontinensünk legjobb kapuvédői között tartották számon. Mindössze 24 éves koráig volt válogatott, ennek oka Zsák Károly megjelenésében keresendő. A válogatottban két büntetőt is hárí­tott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Ajándékozások hete

A szerdai kupafiaskó nem csak amiatt volt fájdalmas, hogy ezzel földöntúli örömet szereztünk a fejüket már a guillotine alá fektető Fehérvári legényeknek, hanem azért is, mert Rebrov mester elmulasztotta azt a lehetőséget, hogy eddigi 3 éves edzősége alatt feltudjon mutatni egy Magyar Kupa győzelmet is. Tudom, manapság nincs sok jelentősége a kupának (persze mást írnák ha még versenyben lennénk), ahogy látjuk a topbajnokságokban is inkább nyűg, mint dicsőség, mégis nehezen viseltük el a szerdai kiesést. Talán ha nem a nagynak éppen nem nevezhető vetélytárs ellen esünk ki, más a szánk íze, de másnap reggel amikor betértem a szokásos reggeli kiflimért a közértbe és a pénztáros hölgy arcán kéjes mosollyal felém vetette, hogy – mi van, tán kötelező volt kikapnotok? – legszívesebben visszafordultam volna, de mikor a “mozdony füstje megcsapott” a frissen sütött pékáruk illatával, csak egy mosollyal tudtam válaszolni. Amit nem is észlelhetett, mert a maszkot egészen a homlokomig húztam, hátha észrevétlen tudok maradni. Aztán miközben már a finom kiflicskét majszoltam azzal vigasztaltam magam, hogy nem történt tragédia, kikaptunk egy olyan mérkőzésen, ahol az első félidőben simán eldönthettük volna a meccset, majd a második 45 percet odaajándékoztuk a benzinkútnak, mert mégis csak a jövőben is kell tankolnunk, és bár hiába kezdenek elterjedni a kábeldugós autók, a labdarúgásunk dicsőséges múltja miatt is jobban szeretjük a benzines autók duruzsoló hangját. Túl sokat nem járathattam a motort, mert szombat este jött az örökrangadó, mely ugyan már régen elvesztette az örök és a rangadó jelzőket, de mégis csak felemelő érzés volt pénteken beleolvasgatni a két csapat közel százhúsz éves közös történetébe. Azzal azonban nem számoltam, hogy a csapat a bőség jegyében másnap este tovább fogja folytatni az ajándékozást és 35 perc alatt sutba dobja azt, amivel feledtetni tudta volna a szurkolókkal a szerdai fiaskót. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

OLDALAK
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső