2008.III.30. Szolnoki MÁV – Ferencváros: 2-1

Kiss Zoltán bombagóljával nagy csatában győzte le a Szolnok a Fradit

Az NB II Keleti-csoportjának rangadóján a második helyen álló Szolnok fogadta a harmadik Ferencvárost, és a vendégek számára egyértelmű volt: nyerniük kell, ha életben akarják tartani feljutási reményeiket.

Szolnoki MÁV – Ferencváros: 2-1 (1-0)
Szolnok – Tiszaligeti stadion, 7.000 néző, vezette: Bede Ferenc (Kispál, Márton)

Szolnok: Rézsó – Kiss Z., Antal, Balogh P., Gohér – Szalai B., Pintér L., Ulvicki (Nagy P. 90.), Bogdán (Mile 71., Gulyás G. 92.) – Farkas K., Remili
kispad: Kolláth, Domokos, Felföldi
vezetőedző: Ví­gh Tibor

Ferencváros: Holczer – Fülöp N. (Vasas 55.), Dragóner, Baranyai T., Mátyus (Bartha 64.) – Lisztes (Deme 46.), Moussa, Lipcsei, Kulcsár D. – Shaw, NdJodo
kispad: Zarzycki, Lazic, Vincze O., Csiszár
vezetőedző: Csank János

Gól: Gohér (45.), Kiss Z. (81.) illetve Ndjodo (76.)
Sárga lap: Remili (85.) illetve Mátyus (27.), Kulcsár D. (37.), Moussa (59.)

Csank János ennek megfelelően támadószellemű csapatot küldött pályára, amelyben visszatérése óta először kezdőként kapott helyet Lisztes Krisztián, a debütáló elefántcsontparti középpályás, Bamba Moussa, és hosszú évek után Lipcsei Péter ismét a csatárok mögötti irányí­tóként szerepelt.

Ennek ellenére mégis a szolnokiak kezdték jobban a meccset, az első negyedóra után már öt szögletet is lőttek, igaz, ezekből sem alakult ki komoly gólhelyzet. A Ferencváros viszont veszélyesebb volt: Ndjodo kétszer is megszerezhette volna a vezetést, ha jobban koncentrál.

Az első félórában a remek hangulatot varázsoló hétezer nézőhöz még alkalmazkodni tudott a két csapat, a szünet előtti utolsó negyedórában azonban már inkább a „brusztolás” vált dominánssá. Mégsem maradtunk gól nélkül az első 45 percben, a szünet előtti utolsó másodpercekben ugyanis szabadrúgáshoz jutottak a hazaiak. A pontrúgások elvégzéséért felelős ferencvárosi nevelésű Gohér Gergő 20 méterről védhetetlenül csavart a kapuba, előnyhöz juttatva a szolnokiakat.

A gól után néhány vehemensebb vendégszurkoló nekilátott a tiszaligeti-stadion szétszerelésének, ám végül a biztonságiak megoldották a problémát, a szünetben pedig tovább nyugodhattak a kedélyek – Bede ugyanis röviddel a gól után az öltözőbe vezényelte a csapatokat.

A második 45 percet már a zöld-fehérek kezdték lendületesebben, de egyre több és több hiba csúszott akcióikba, miközben a hazaiak rendkí­vül fegyelmezetten őrizték előnyüket. Csank János több cserével is próbálta frissí­teni csapatát, de csak Bartha beállí­tása hozott új szí­nt a fővárosiak játékába.

Végül éppen Bartha volt az, akinek beadása után egyenlí­teni tudott a Ferencváros – Ndjodo piszkálta a kapuba a labdát közelről. Nem örülhettek sokáig az egyenlí­tésnek a vendégek, ugyanis négy perccel később Kiss Zoltán hatalmas bombagólt ragasztott Holczer kapujába, amikor már csak 10 perc volt hátra.

Ekkor azonban a zöldek igazán felpörögtek, de a késői hajrá nem vezetett eredményre, Shaw lesgólt fejelt, a szolnoki Rézsó kapus több bravúrt is bemutatott, és végül Bede lefújta a meccset.

Győzelmével a Szolnok a Keleti csoport élére ugrott, a Ferencváros hátránya négy pont a hátránya a második helyezett Kecskemét mögött, és rendkí­vül nehéz helyzetbe került a feljutás tekintetében.

További képek …

Nyilatkozatok:

Csank János (az FTC edzője): – Rendkí­vül idegenesen játszottunk, fájó, hogy rutinos játékosok csináltak nagy hibákat. Rossz ütemben kaptuk az első gólt, utána mentünk előre, brusztoltunk, de a Szolnok nagyon okosan visszaállt. Nem akartak semmi extrát, csak kibekkelni a meccset, és ez végül sikerült nekik. Megcsináltuk a helyzeteket, de azokat ki is hagytuk, két jól eltalált lövés pedig beakadt a hazaiak részéről. Nem hittem volna, hogy ki tudunk kapni.

Ví­g Tibor (a Szolnok edzője): – Az volt a célunk, hogy nem adunk területet a játékra a Fradinak, ez sikerült is. Nagyon jókor lőttünk egy gólt, ezzel megváltozott minden. Szerettünk volna többet támadni, de a második félidőben már óriási erővel jött az FTC. Magas emberei állandó veszélyt jelentettek, nem sok csapat bí­rta volna ki azt a nyomást, amit mi. Hozzá kell tennem, hogy ellenfelünknek helyzetei, ziccerei voltak, de nem tudtak kellőképpen összepontosí­tani. Mi viszont kritikus helyzetben tudtuk, mit kell tenni, és ez döntő volt. Ha kis szerencsével is, ám rengeteg energia befektetéssel megérdemelten nyertünk. Ilyen bravúrokat eddig nem mutatott be kapusunk, de ma minden összejött neki is, de a többiek is csúcson voltak ezen a meccsen. Hatékonyak voltunk, nem sok helyzetünk volt, de a három pont a miénk lett.

(Az nso.hu, a Ferencváros hivatalos honlapja és az MLSZ Adatbankja alapján)