mjozef22

Verebes József

Verebes József

A ferencvárosi születésű balösszekötő élvonalbeli szereplése a Fradihoz fűződik.

Az FTC ifi bajnokcsapatából, óriási tehetségként – Didi becenévvel – került fel az első csapathoz.

Első bajnoki meccsén, az Üllői úton rendezett az SBTC elleni találkozón rögtön góllal mutatkozott be!

Azután a sikerek – részben sérülés miatt is – elmaradtak, mint ahogy ő is az Üllői útról. Tovább olvasom

Gorszky Tivadar

Gorszky Tivadar

1901 tavaszán lépett be az FTC-be. Első nyilvános szereplése a III. csapatban kezdődött. A délelőtt megtartott mérkőzésen olyan jól játszott, hogy ugyanaznap délután már a II. csapatba is beosztották. 1901 őszén már az FTC első csapatában is szerepelt. Half minőségben az egyik oszlopa a zöld-fehérek csapatának. 1903-ban érte az a nagy dicsőség, hogy beosztották a magyar válogatott csapatba, ahol összesen tizennégyszer szerepelt. Attól a perctől, hogy az FTC első csapatába bekerült, végigjátszotta úgyszólván az FTC összes díj-, bajnoki és egyéb mérkőzéseit.

Tovább olvasom

Obitz Gábor

Obitz Gábor

Az alacsony termetű játékos mozgékonyságával, pompás technikai felkészültségével és kulturált játékmodorával emelkedett a legjobbak közé. Bátor, lelkiismeretes, a védekezésben megbízható, a támadásban pedig nagyszerűen osztogató, körültekintően irányító fedezet volt. Képességei elérték a jó nemzetközi színvonalat.

A Famunkásban (később Munkás TE) kezdett futballozni, az FTC 1920 nyarán igazolta le. Technikás, hidegvérű, jó játékszervező hírében állt. A zöld-fehérek egykori nagyszerű közép-, majd balfedezete – aki a névmagyarosítási hullámnak megfelelően Óbecsei és Ormai néven is szerepelt – az FTC-ben és a Ferencvárosban elért dicsőséges pályája alapján ismert. Tovább olvasom

Szabó László

Szabó László

Óriási tehetségnek számított, fényes jövőt jósoltak neki. A Bozsik utódaként emlegetett tehetség aztán korai búcsúra kényszerült.

Pedig szépen kezdődött minden: Tizenhat évesen az ifi centere, 1953-ban már az első csapat fedezete. A Kinizsi felnőtt csapatában meccsről meccsre remekel. ’53-ban annak az UEFA-torna győztes magyar ifi válogatottnak volt a stabil tagja, amely kapott gól nélkül nyerte a fiatalok – nyugodtan mondhatjuk – akkori világbajnokságát! És szintén ifistaként Sebes Gusztáv az aranycsapat mellé veszi és a válogatott edzőmérkőzéseken Puskásékkal szerepelteti.

Négyszer már a B-válogatottban is pályára lép és az utánpótlás nagy reménységei között tartják számon. A nagyválogatottság karnyújtásnyira, amikor egy utánpótlás válogatott találkozón véget érnek álmai: olyan súlyos sérülést szenved, hogy nincs folytatása szép reményű pályájának.

Tovább olvasom

dr. Géczi István: 73

Géczi István

A ferencvárosi kapuskirály, aki nem túl sokszor védett a válogatottban (no persze, akadt konkuren­ciája is bőven…), a Ferencvárosban viszont annál gyakrabban. Összesen 309 bajnokin őrizte a zöld-fehérek hálóját, ami a mai napig klubcsúcs a kapusok között. Vörös, azaz dr. Géczi István sallangmentes őre volt kapujának, emel­lett, bár első ránézésre mackós benyomást keltett, rendkívüli gyorsa­ság, hihetetlen ruganyosság és átlagon fölüli bátorság jellemezte. Az már abszolút országos rekord, hogy – Juhásszal egyetemben – pályára lépett a Fradi történetének mind­három újkori nemzetközi kupafináléjában. Azaz az 1965-ös és az 1968-as VVK-döntőben, meg az 1975-ös KEK-döntőben is. Tovább olvasom

Száger György

Száger György

Fradi-nevelés volt kétszeresen is. Édesapja a Fradi fiatalok nagy felfedezője nemcsak a pályán, de az otthon melegénél is alakította kapus fiának Fradi iránti érzelmeit.

Száger szerepelt ifjúsági bajnokcsapatban, ifjúsági válogatott volt, nemzetközi tornákon védett. Majd eljött a nagy pillanat, az FTC első csapatának kapuját is védhette. Tovább olvasom

dr. Dékány Ferenc

Dr. Dékány Ferenc

Mindössze két játékosról tudunk a Ferencvárosban, aki átfutballozta a klub történetének legínségesebb, leggyászosabb korszakát, az 1950 és 1960 közötti „sötét” időszakot. Az egyik Dalnoki Jenő, a másik pedig a szurkolók által előszeretettel csak Pofinak hívott dr. Dékány Ferenc, aki 1961-es visszavonulásáig, a gárda szíve, lelke, motorja volt. Tovább olvasom

Szabó Ferenc

Az erőteljes fizikumú, sokoldalú játékos a hátvéd és csatársorban egyaránt jól megállta a helyét. Mindkét lábbal biztosan rúgott, gyorsasága is megfelelt.

Erőteljesen lőtt, majd félszáz gólt szerzett – már a bemutatkozó találkozón (jobbösszekötőként) két gólt szerzett a Dorog ellen! Különösen szlovákiai városokban szerethetett játszani, ott három mesterhármast szerzett! Tovább olvasom

dr. Pálinkás József

Jó felépítésű, magas labdarúgó volt. Kitűnően helyezkedett, biztos kézzel fogta a labdát vagy öklözött, határozottan avatkozott játékba. Kifutásra is bátran vállalkozott, néha azonban könnyelműsködött.

A húszas évek elején a Kisteleki TE csapatában kezdett védeni. 1932 nyarán szerződtette a Szeged FC. Pálinkás hat évig védett a Tisza-parti városban, ahonnan válogatott is volt. Az 1938-as labdarúgó világbajnokságon is részt vett (Hádával együtt), de pályára nem lépett.

A Ferencvároshoz idény közben, 1939 telén szerződtették Háda vetélytársának. Tovább olvasom

Fenyvesi József: 77

1962 nyarán, az NB III-as Kiskunhalasról került a Ferencvároshoz.

Fenyvesi II. József szintén szélső poszton szerepelt az FTC-ben. Bátyja, Fenyvesi Máté volt a bal-, Ő a jobbszélső

Első gólját a győrieknek rúgta egy forró hangulatú Üllői úti bajnoki mérkőzésen. Azután két nagyon fontos gól következett. A Vasas elleni 2:2-es rangadón a Népstadionban, majd Salgótarjánban. Ott a Fenyvesi-testvérek két góljával lett matematikailag is bajnok a Fradi. Fenyvesi II. szerezte a második, a győztes gólt! Tovább olvasom

Borsos Miklós

Borsos Miklós

Tősgyökeres fradista. Tíz esztendős korában ment le először az Üllői úti sporttelepre, ott nőtt, cseperedett ifjúsági, majd felnőtt gólerős, jól cselező csatárrá.

Ragadt hozzá a labda és nagy biztonsággal maradt a birtokában, megtévesztő mozdulatai után is. Szinte úgy tűnt, hogy nem is okozhat számára nehézséget, hogy bárkit kicselezzen. Ráadásul hatalmas erővel, pontosan tudott lőni. Erről tanúskodik 58 gólja is.

A leggólerősebb meccse a korszak egyik nagy rangadója volt. 1955. júniusában a Népstadionban rendezték a Honvéd – Kinizsi rangadót. A Honvéd már 3-0-ra, majd 4-1 -re is vezetett. A második játékrészben azonban – elsősorban Borsos nagyszerű játékának, és Gulyás bravúros védéseinek következtében fordult a kocka, a lelkes Kinizsi kiegyenlített. Persze, hogy élete nagy meccseként emlegette ezt a találkozót az akkor 20 éves csatár kedvenc.

Tovább olvasom

dr. Csanádi Árpád

Budapest egyik elővárosának tartott Pesterzsébetről indult. Édesapja sú­lyos baleset következtében korán munka­képtelen lett. Az édesanyja kereste a kenye­ret, a nővér Manci nevelte két öccsét Árpá­dot és Ferit. Igyekezett megfogadni az apai tanácsot, aki sűrűn ismételte:

„Tanuljatok, igyekezzetek, mert csak így tudtok kiválni a többiek közül, így lehet belőletek valaki!” …

S érdekes módon Csanádi Árpád akkor bizonyára öntudatlanul a sportot ta­lálta a legalkalmasabbnak arra, ahol bárki­vel, azonos körülmények között veheti fel a versenyt. A góloknál nem nézik ki lőtte, a gól az eredménynek számít, s a tudás a sport területén az emberek igazi, abszolút fokmérője. Így azután a nagy erőfeszítések árán a gimnáziumba iratkozott Csanádi fiúk délutánonként az Epreserdőn át — természetesen gyalog — indultak a Fradi utánpótlás híres otthonába, a Forinyák ut­cai pályára. Tovább olvasom

Kemény Tibor

Kemény Tibor

A jó felépítésű, gyors játékos lendületes elfutások után pontosan adott be és bátran vállalkozott lövésre is. Hátrányt jelentett viszont számára, hogy csak bal lábbal rúgott jól. Fejjátéka sem volt kifogástalan. E hiányosságok ellenére megbízható, hasznos csatárnak bizonyult a legjobbak között is.

Tizenöt esztendős volt, amikor először öltötte fel a zöld-fehér mezt. Akkoriban ez nagy eseményt jelentett egy kisdiák életében. Így emlékezett vissza a hófehér hajú Kemény Tibor: Tovább olvasom

Szabó László

TFU_00000000_Fforf_ 03_008-6Urbancsik Gábor edző a SZAC-ból hozta magával a Fradiba. A meggyengült gárdában volt mit védeni … “B”-válogatottságig vitte, a Fradiban pedig félszázszor szerepelt. Sokszor nagyszerűen.

44 bajnoki mérkőzésén tízszer nem kapott gólt, de a szétzilált zöld (piros)-fehéreknek negatív rekordjai is voltak ezekben az években. Valószínűleg nem a Honvéd volt a kedvenc ellenfele. Négy mérkőzésen 21 gólt kapott Puskáséktól. Tovább olvasom

Jakab László

Már 1934-ben az FTC amatőr csapatában rúgta a labdát és a gólerős csatárra felfigyeltek a ferencvárosi szakemberek. Az 1935/36-os bajnoki pontvadászatban 37 találattal lett gólkirály az amatőrök között.

A profiknál sem vallott szégyent, 102 meccsen 78 gólt szerezni már akkor is dicséretes dolognak számított. Ferencvárosi pályafutása alatt sokszor rúgott meccsenként két gólt (pl. az 1941/42 évi kupadöntőben a Diósgyőri MÁVAG ellen), sőt ötször mesterhármasra is futotta! (1938-ban a Zugló és a Salgótarjáni SE, 1941-ben a Törekvés, a Lampart és a Gamma ellen) Tovább olvasom

Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: MK 03.29. 19:00 FTC-DVTK (TV:M4)
Következik: 04.01. 20:30 Honvéd-FTC (TV:M4)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ