Kupa
A KK története – 1930: A Rapid sikere
Triesztben, március 9-én ülésezett a KK konferencia. Fischer Mór elnökölt, aki először köszöntötte a felgyógyult Hugo Meislt, majd a különféle jelentésekre került sor. Az osztrák delegátus bejelentette, hogy Ausztria a jövőben csak abban az esetben vesz részt a küzdelemben, ha minden ország legjobb két csapatát nevezi be a KK-ra. Erre a résztvevő országok bejelentették, hogy Magyarország és Olaszország a bajnokság két első helyezettjét, Ausztria a bajnokot és a kupagyőztest, Csehszlovákia pedig a bajnokot és a minősítő körmérkőzés győztesét nevezi be. Eldöntötték, hogy április 1-ig várnak és ha a résztvevő országok közül egyik sem indul a világbajnokságon, akkor írja ki a bizottság 1930-ra a KK-t. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Fradi dicső kupamúltja – 1929/30
Miután a BSE-t 3:2 arányban legyőzték Kohuték a Millenárison, rangadó várt a kupában is a zöld-fehérekre. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A KK története – 1929: Az első újpesti győzelem
A KK vezetői ebben az évben első ülésüket Budapesten tartották. Fodor dr.-nak a jövedelemelosztásra vonatkozó javaslatát, amely a vendéglátó egyletnek juttat minden bevételt, elutasították, maradt tehát a régi 60-40 százalékos felosztási kulcs. A szabadjegyek számát egységesen 500 darabban határozták meg. Az óvási díjat 50 dollárban állapították meg, amelyet azonban visszautalnak az óvóegyesületnek, ha óvásának helyt adnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A KK története – 1928: Az első ferencvárosi diadal
A KK bizottság májusi, prágai ülésén szabályozták, hogy csak az a játékos vehet részt a sorozat mérkőzésein, akit a küzdelemsorozat kezdete előtt négy héttel leigazoltak a résztvevő klubhoz (okulva az előző esztendőben történt Sparta – Hungária esetből). A három alapító ország – Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia – ismét engedélyezte jugoszláv klubcsapatok részére az indulást, míg Románia először kapott erre lehetőséget. (A Temesvári Kinizsinek a Beogradskival kellett volna selejtezőt játszani, de végül visszaléptek). A KK-ra a nevezési díj 100 dollár volt. A rendező egyesület a tiszta bevétel 60, a vendégcsapat a 40%-át kapta. A szeptember elsejei bécsi KK konferencián kimondták, hogy egy csapat sem adhat 15 dollárnál magasabb győzelmi prémiumot. Kiderült ugyanis, hogy amíg a magyar csapatok 100 pengő körül fizetik játékosaikat, a cseheknél 500 pengő a prémium! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Fradi dicső kupamúltja – 1927/28
Az Egyiptomból hazatérő Ferencváros a tavasz első tétmérkőzésén 11 gólt rúgott a III. kerület ellen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A KK története – 1927: Az első győztes a prágai Sparta
A Hungária és az Újpest indult a magyar csapatok közül a KK első kiirásában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Fradi dicső kupamúltja – 1926/27
Az 1927. január 28-i MLSZ ülésen határozatot hoztak arról, hogy az 1927/28-as kiírástói kezdve, a döntő küzdelembe a 16 selejtező csoport győztese és a 16 kiemelt csapat kerül, úgy hogy a két kategória csapatait egymással szemben sorsolják. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Volt egyszer egy KK …
A Közép-Európai Kupa (Mitropa Cup) története (1927 – 1940). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Fradi dicső kupamúltja – 1925/26
Az 1925/26-os Magyar Kupa kiírásakor még csak amatőr csapatok léteztek, így azok részére rendezték a mérkőzéseket. A „nagy csapatok” csak az elődöntőbe kapcsolódtak be, de ekkorra már bevezették a profizmust, így a kupában csak az amatőr csapatok indulhattak. Az FTC csapata már a negyeddöntőben elvérzett, miután a Kispesti AC csapatától 4:2 arányú vereséget szenvedett (az MTK a BEAC csapatával szemben maradt alul szintén a négy közé jutásért). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Fradi dicső kupamúltja – 1924/25
Az olimpia miatt 1924-ben a Magyar Kupa küzdelmeit szüneteltették, ezért csak 1925-ben kezdődött el a sorozat lebonyolítása. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
