Rákóczi László még, ő egyszer volt válogatott, 1950-bnn, a Honvédból. Februárban volt 90 éves. Szerintem Rudas Feri bácsi idei elvesztésével ő a válogatottak korelnöke.
Sárosi Lászlót pedig Isten nyugosztalja, megköszönve azt a tűzoltást, amivel Vasas-legenda létére örökre beírta magát fradista szíveinkbe.
Ami számomra érdekes és főleg tanulságos, hogy azokban az években mindenki tudta, hogy Kádár elvtárs kedvenc csapata volt a Vasas. Még sem haragudtunk rájuk, mégsem szitkozódott senki, amikor 1985 tavaszán, piros-kék legendaként leült a Fradi kispadjára, hogy megmentsen minket attól a szégyentől, ami 2006-ban bekövetkezett, igaz nem a pályán, hanem az íróasztal sötét árnyékában hozott döntés következtében. Amiben a pletykák (?) szerint egy másik Vasas ikonnak is benne volt a keze. Két korszak, két totál ellentétes világ.
Nyugodjon békében Laci bácsi, mi Fradisták örök hálával emlékezünk.
Lehet, hogy én vagyok egy idealista hülyegyerek, de én hiszek az öreg minden hájjal megkentek betyárbecsületében és hogy ilyenje a Szőke Sziklának is van, aki nem csak klubjának, hanem a magyar labdarúgásnak is legendája, és ha még ki is mondta, hogy ilyet ő ha tudna, se tenne meg -- tekintettel barátjára, a mi Császárunkra is -, akkor én azt elhiszem neki. Tehát hogy nem a Vasasról szólt a történet, a mi ürügyünkkel, hanem kifejezetten rólunk, azaz ami történt, ellenünk irányult, ha nem is direkt politikai megrendelésre, de kimondatlanul is annak megfelelve, egyfajta kényszerből. Mert ne feledjük, 2006-ban jártunk, amikor nagyjából minden megtörtént lájtos verzióban, amiről azt hittük, hogy ilyen csak az ötvenes évek első felében volt.
Én is hallottam olyan pletykákat -- és máshol olvastam is -- hogy “igen magas (állami) helyről” jelezték az óhajukat ez ügyben a szövetségnél.
Viszont ez az az információ, amelyet -- némileg a diplomácia nyelvét használva -- “sem megerősíteni sem megcáfolni” nem fognak.
Mindenesetre Helmeczy doki ebben a történetben is benne volt két hosszúlépés között, pont, mint amikor haveri kutyákkal kellett volna kábítószert felfedeztetni az akkori -- és épp a szabolcsi kiskirály-pénzügyminiszter ügyeinek nyilvánosságra hozatalán dolgozó -- hírtévések kocsijában.
Kicsi a világ, ahogy szokás mondani, no.
http://www.mlsz.hu/blog/2016/04/02/elhunyt-sarosi-laszlo/
Heten maradtak, akik együtt játszottak Puskásékkal a válogatottban:
Faragó és Fazekas kapusok, Berendi és Kovács III. fedezetek, Raduly, Tóth II. és Fenyvesi csatárok.
Rákóczi László még, ő egyszer volt válogatott, 1950-bnn, a Honvédból. Februárban volt 90 éves. Szerintem Rudas Feri bácsi idei elvesztésével ő a válogatottak korelnöke.
Sárosi Lászlót pedig Isten nyugosztalja, megköszönve azt a tűzoltást, amivel Vasas-legenda létére örökre beírta magát fradista szíveinkbe.
Ami számomra érdekes és főleg tanulságos, hogy azokban az években mindenki tudta, hogy Kádár elvtárs kedvenc csapata volt a Vasas. Még sem haragudtunk rájuk, mégsem szitkozódott senki, amikor 1985 tavaszán, piros-kék legendaként leült a Fradi kispadjára, hogy megmentsen minket attól a szégyentől, ami 2006-ban bekövetkezett, igaz nem a pályán, hanem az íróasztal sötét árnyékában hozott döntés következtében. Amiben a pletykák (?) szerint egy másik Vasas ikonnak is benne volt a keze. Két korszak, két totál ellentétes világ.
Nyugodjon békében Laci bácsi, mi Fradisták örök hálával emlékezünk.
Lehet, hogy én vagyok egy idealista hülyegyerek, de én hiszek az öreg minden hájjal megkentek betyárbecsületében és hogy ilyenje a Szőke Sziklának is van, aki nem csak klubjának, hanem a magyar labdarúgásnak is legendája, és ha még ki is mondta, hogy ilyet ő ha tudna, se tenne meg -- tekintettel barátjára, a mi Császárunkra is -, akkor én azt elhiszem neki. Tehát hogy nem a Vasasról szólt a történet, a mi ürügyünkkel, hanem kifejezetten rólunk, azaz ami történt, ellenünk irányult, ha nem is direkt politikai megrendelésre, de kimondatlanul is annak megfelelve, egyfajta kényszerből. Mert ne feledjük, 2006-ban jártunk, amikor nagyjából minden megtörtént lájtos verzióban, amiről azt hittük, hogy ilyen csak az ötvenes évek első felében volt.
Én is hallottam olyan pletykákat -- és máshol olvastam is -- hogy “igen magas (állami) helyről” jelezték az óhajukat ez ügyben a szövetségnél.
Viszont ez az az információ, amelyet -- némileg a diplomácia nyelvét használva -- “sem megerősíteni sem megcáfolni” nem fognak.
Mindenesetre Helmeczy doki ebben a történetben is benne volt két hosszúlépés között, pont, mint amikor haveri kutyákkal kellett volna kábítószert felfedeztetni az akkori -- és épp a szabolcsi kiskirály-pénzügyminiszter ügyeinek nyilvánosságra hozatalán dolgozó -- hírtévések kocsijában.
Kicsi a világ, ahogy szokás mondani, no.