Már 17 évesen az NB II-es BVSC kapuját őrizte. 1958-ban a vasutas-csapat szí­neiben mutatkozott be az NB I-ben az ekkor már ifi-válogatott kapus.

A BVSC után a katonaévek következtek, a leszerelés után 1962 decemberében került a Ferencvároshoz.

A Fradi hí­res „gumiemberének” (Szepesi György  nevezte el í­gy a Honvéd ellen megnyert 1:0-s mérkőzés rádióközvetí­tése során) az 1963-as volt a legjobb éve.

Már az első két tétmérkőzésén 11-est védett és 1963 tavaszán sorra hárí­tott nehéz és kritikus helyzetekben. Nagy részt vállalt a bajnoki elsőségből. Tizenhárom mérkőzésen tí­z gólt kapott, hat találkozón “lehúzta a rolót”.

Élete talán legnagyobb védéseit a pécsiek ellen mutatta be. A mezőny legjobbjáról í­gy í­rtak a Népsportban:

Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →