Feljegyzések a fotelból – Egy pont, ami nem sokat ér

fotelszurkolo-29A hivatalos footballszezon a mai nappal beköszöntött. Az első osztályú csapatok ma már a bajnokságért küzdenek s a mai eredmények után véleményt alkothatunk magunknak arról, vajjon a téli szünet a csapatok képességére mily befolyással volt s hogy a szünet alatt beállott csapatváltozások után mily reménynyel nézhetünk a tavaszi fordulók kimenetele elé.” – Mielőtt azt hinné a kedves olvasó, hogy a két hónapos téli szünet alatt a fotelszurkolónál komoly nyelvészeti problémák merültek fel, annyit a védelmemre felhozok, hogy az előbbi idézet 1905-ből való és mivel szeretek ragaszkodni az eredeti szöveghez, így a Word szövegszerkesztője hiába akadt ki és zárta be önmagát az általa hibásnak vélt szavak láttán, én maradok a történeti hűségnél. Azóta több mint száztíz év telt el, és hiába változott körülöttünk a világ és hiába írjuk már egy “j-vel” a vajon szót, manapság is épp olyan reménnyel és bizakodással várjuk a tavaszi rajtot, mint ahogy elődeink tették. Ezen meg az sem változtat, hogy amíg a magyar foci a téli álmát alussza, tőlünk nyugatabbra még szilveszter napján is kergetik a bőrlabdát. Nálunk eközben mást kergetnek, de ezt most hagyjuk, inkább idézzük fel Janó bácsit a sarki kocsmából, aki miközben megpróbálta lebirkózni a sokadik nagyfröccsöt a torkán egy örök igazságot osztott meg a világgal: úgy várom a tavaszi focirajtot, mint anyjuk a postást, hogy hozza a nyugdíját. Tovább olvasom

Koltai József

Koltai József

A nyugodt, körültekintő, fáradhatatlan labdarúgó tagja volt az első magyar válogatott csapatnak. Általában hosszú átadá­sokkal lendítette támadásba csatárait. Fejelésre azon­ban — amely akkoriban „lenézett produkció” volt — csak ritkán vállalkozott. Kolhanek-Koltai a csatársorban is megállta a helyét.

Nyugodtan, körültekintően játszott, a megtestesült hidegvér volt. Külön specialitása volt az ellenfél játékosait a legszabályosabban földhöz “kenni”.

A Nemzeti Sport hasábjain 1924-ben jelentek meg ezek a sorok a magyar labdarúgás őskorában játszó fedezetről. Tovább olvasom

Jászberényi Zoltán

Jászberényi Zoltán

A Szemere telepen kezdte a focit a kis Pitroff Zoltán, majd az MTK-ba igazolták, ahol már Pesti Zoltánként szerepelt.

Miután vasutasként dolgozó apját Vácra helyezték, elhagyta a kék-fehéreket. Vácott már Jászberényi (hogy miért éppen Jászberényire magyarosított a papa, arra nem tudott magyarázattal szolgálni…) néven rúgta a labdát.

Mindössze egy esztendőt töltött a Duna-parti városban, amikor felfigyelt rá a Ferencváros. Hívta az Újpest is, de az Üllői útra szerződött. Tovább olvasom

Kutasi Károly

kutasi-karoly-3Háda József tartalékjaként 34 tétmérkőzésen őrizte a Ferencváros kapuját 1932 és 1937 között.

Az 1933/34 évi bajnok- illetve az egy évvel későbbi kupagyőztes csapatban egy-egy mérkőzésen lépett pályára.

A legtöbbet az 1935/36 évi bronzérmes és az 1936/37-es ezüstérmes csapatokban szerepelt, mindkét idényben 14-14 alkalommal kezdődött a nyurga “Leó” nevével a csapat összeállítása. Tovább olvasom

Hírfolyam

OLDALAK

VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata

Következik: 02.18. 18:00 DVSC-FTC (TV:M4)

Következik: 02.25. 18:00 FTC-Videoton (TV:M4)

FACEBOOK:

HOST:

FOTELSZURKOLÓ

KATEGÓRIÁK

christmas-2014