Sípszó előtt: Haladás – Ferencváros

sipszo-elottA 123. bajnoki mérkőzésünk következik szombaton a Haladás ellen, az új szombathelyi stadion bajnoki avatóján.

Az idősebbek (helyesebben inkább: akik régebb óta követik a magyar labdarúgás eseményeit) azok emlékezhetnek arra, hogy az akkori sportsajtó a bajnoki szezonok után mindig különböző tabellákkal “szórakoztatta” (helyenként idegesítette) a focikedvelőket. Ilyen volt a Budapest-Vidék összeállítás, mely vidékiként mindig dühösített egy kicsit, hiszen volt benne egy apró kis fellengzőség, de mivel azokban a Fradi általában jól szerepelt, így mindig megbocsájtottam nekik. Régebben a rangadó jelzőt is kizárólag pesti csapatok egymás elleni mérkőzései kaphatták, igaz akkortájt szinte minden a fővárosban volt elérhető (könnyebb volt az ellenőrzés, a felügyelet). Azóta fordult egy kicsit a világ, és ha most visszacsatolunk a Budapest-Vidék rangsorhoz, akkor a szombati ellenfelünkkel, a Szombathelyi Haladással a közös történelmet nézve, rangadót fogunk játszani, hiszen a vidéki csapatok közül a mostani mezőnyből a Haladással játszottunk a legtöbbször.

Az eddigi 122 mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 74 győzelem, 26 döntetlen, 22 vereség, 242 lőtt és 115 kapott gól.

Tovább olvasom

Tragikus Dallam

Bőrszegecses futballcipő – valószínűleg – az 1920-as évekből. Jól olvasható a „TI” monogram a talpán (Fotók: Koncz György)

Bőrszegecses futballcipő – valószínűleg – az 1920-as évekből. Jól olvasható a „TI” monogram a talpán (Fotók: Koncz György)

Majd százéves focicipő a fradista mártír hagyatékának fő ékessége

Százéves tárgyak is fellelhetők, nem is kevés, Tóth-Potya István hagyatékában, amelynek darabjait az 1945-ben mártírhalált halt futballnagyság unokája mutatta meg lapunknak. Potya nemcsak nagyszerű labdarúgó, remek ember is volt, szellemi hagyatéka is példás – az élete pedig kész regény, számos elfeledett, rosszul ismert vagy a köztudatba be sem kerülő történettel.

Tovább olvasom

dr. Dékány Ferenc

Dr. Dékány Ferenc

Mindössze két játékosról tudunk a Ferencvárosban, aki átfutballozta a klub történetének legínségesebb, leggyászosabb korszakát, az 1950 és 1960 közötti „sötét” időszakot. Az egyik Dalnoki Jenő, a másik pedig a szurkolók által előszeretettel csak Pofinak hívott dr. Dékány Ferenc, aki 1961-es visszavonulásáig, a gárda szíve, lelke, motorja volt. Tovább olvasom

Aczél László

Aczél László

Már 17 évesen az NB II-es BVSC kapuját őrizte. 1958-ban a vasutas-csapat színeiben mutatkozott be az NB I-ben az ekkor már ifi-válogatott kapus.

A BVSC után a katonaévek következtek, a leszerelés után 1962 decemberében került a Ferencvároshoz.

A Fradi híres „gumiemberének” (Szepesi György  nevezte el így a Honvéd ellen megnyert 1:0-s mérkőzés rádióközvetítése során) az 1963-as volt a legjobb éve.

Már az első két tétmérkőzésén 11-est védett és 1963 tavaszán sorra hárított nehéz és kritikus helyzetekben. Nagy részt vállalt a bajnoki elsőségből. Tizenhárom mérkőzésen tíz gólt kapott, hat találkozón “lehúzta a rolót”.

Élete talán legnagyobb védéseit a pécsiek ellen mutatta be. A mezőny legjobbjáról így írtak a Népsportban:

Tovább olvasom

Oláh Lóránt: 38

A Vojvodinában kezdte, majd Szegedre igazolt és 1999 augusztusában mutatkozott be a magyar élvonalban. Miután a Tisza-parti alakulatot kizárták az NB I-ből, Oláh is viszatért szülőföldjére és előbb korábbi egyesületében, később a bácskatopolyai Solunacban folytatta pályafutását, a szerb 2. vonalban.

2002 őszén újra Magyarországra szerződőtt: a másodosztályú Szolnokba igazolt, majd egy szezon elteltével az akkor szintén a másodvonalban szereplő Kaposvárhoz távozott.

Itt teljesedett ki igazán, 109 NB I-es mérkőzésen 49-szer vette be az ellenfelek kapuját. Tovább olvasom

Topor Antal: 54

Topor Antal

Egy vas megyei kis faluban, Alsóújlakon nőtt fel, Vasváron kezdett el futballozni, tizennégy évesen már a megyei bajnokságban szereplő felnőtt csapatban szerepelt.

Egy SBTC – Ferencváros bajnoki előtt lejátszott tehetségkutatón figyelt fel rá a ZTE és leigazolta serdülő csapatába. Zala fővárosában járta végig a szamárlétrát, majd a kék-fehérek színeiben mutatkozott be a magyar élvonalban 1981 őszén.

Összesen három bajnoki találkozón lépett pályára, majd kölcsönbe Keszthelyre került, ekkor hívta a Haladás.

1983-tól szülővárosában, a Haladásban folytatta pályafutását, ’84 tavaszán szerepelt először a zöld-fehéreknél. Három és fél idényt húzott le Szombathelyen, a kezdetektől Rátkai László csapatának alapemberének mondhatta magát. 1986. április 15-én az Ő góljával tartotta otthon a két bajnoki pontot a Hali a Fradi ellen.

Az ifjúsági-, és utánpótlás válogatott középpályást egykori válogatottbeli mestere, Dalnoki Jenő hozta az Üllői útra 1987 nyarán. Tovább olvasom

Papp Lajos László

Papp Lajos László

Kétlábas, jó fizikumú, gyors, könnyed mozgású hátvéd volt. Nagy tehetségként tűnt fel. A Fradiban egy évtizeden át játszott, egy időben csapatkapitány is volt! Eljutott a dél-amerikai túrákra (1929, 1931), tagja volt a 100%-os bajnokcsapatnak és résztvevője volt legendás KK-meccseknek is.

Mindezt egy 1927-ben történő súlyos lábtörésének köszönhette az egy évvel korábban a válogatottban is bemutatkozó hátvéd. A furcsa tény magyarázata: az FTC helyette Kalmár Jenőt adta kölcsönbe az ETC-nek, és az erzsébetiek éppen a lábtörés miatt nem adták vissza a Fradinak Kalmár Jenőt, aki a Hungáriában folytatta nagyszerű pályafutását. Pedig igazi Fradi nevelés volt… Papp tehát a Fradiban maradt és állandó, megbízható hátvédet nyert vele a Ferencváros. Tovább olvasom

Hírfolyam

OLDALAK

VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata

Következik: 11.25. 19:30 Haladás-FTC (TV:M4)

FACEBOOK:

HOST:

FOTELSZURKOLÓ

KATEGÓRIÁK

christmas-2014