Sípszó előtt: Ferencváros – Diósgyőri VTK

sipszo-elottSzombaton a 92. bajnoki mérkőzésünk következik a Diósgyőri VTK ellen, a Groupama Arénában.

A két csapat először (majd rögtön két nap múlva másodszor) az 1924/25 évi bajnoki szezon lezárásaként, az országos bajnoki döntőben játszott egymással az Üllői úton. Az első mérkőzés döntetlennel zárult, így meg kellett ismételni a találkozót. Az újabb mérkőzésen 2:1-es ferencvárosi siker született. A történelmi, első összecsapáson az Amsel – Takács I., Hungler II. – Furmann, Sándor, Blum – Tóth, Lyka I., Kelemen, Nikolsburger, Kohut összetételű csapat lépett pályára, a gólokat Nikolsburger, Kelemen illetve Völker II. (2) szerezték. A megismételt mérkőzésen Tóth, Lyka I. és Kelemen helyett Müller, Földessy és Steczovits lépett pályára. Kohut gólja mellett egy öngól is született a zöld-fehérek győzelmével végződő mérkőzésen.

Az eddigi 91 bajnoki mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 56 győzelem, 17 döntetlen, 18 vereség, 183 lőtt és 94 kapott gól.

Tovább olvasom

Így változik a játékoskeret

fradi_cimer

Farkas Aurél a Ferencváros második csapata után a Szeged 2011-ben folytatja pályafutását.” Tovább olvasom

Kökény József

Kökény József

– Hol, hogyan kezdődött labdarúgó pályafutásod?
– Cegléden, 14 éves koromban kezdtem a Vasutasban. Előtte a bátyám is ott játszott, aki nagy-nagy tehetség volt, az ifi válogatottba is meghívták, aztán Szegeden folytatta. Én 18 éves koromban kerültem fel Budapestre, az Előréhez igazoltam. Két szép évet töltöttem ott, amikor megkeresett az SBTC. Már-már úgy volt, hogy Salgótarjánba igazolok, amikor a Fradiból is megkerestek. Monostori Karcsi bácsi és Del Medico Toncsi bácsi hívtak az Üllői útra. Aztán egy Park szállóbeli beszélgetés végén igent mondtam. Tovább olvasom

Szabadi László: 55

Szabadi László

A 20. születésnapja után egy hónappal mutatkozott be a Fradiban az NB II-es Sellyei Vízügy csapatától érkezett középcsatár.

1981 októberében a Tatabánya ellen talált először a kapuba, majd a következő három fordulóban, kétszer újra eredményes tudott lenni, 5 góllal és egy ezüstéremmel zárta a szezont a fiatal játékos.

A 1982/83-as szezonban kilenc tétmeccsen lőtt találat fűződik a nevéhez, egy évvel később 8 találattal zárta a szezont.

Az 1984/85-ös idényben a csapat legeredményesebb játékosa volt Pölöskei Gáborral egyetemben, kilenc góllal. A Vasas és az Újpest elleni találkozót is az Ő gólja döntötte el a bajnokságban. Tovább olvasom

A Fradi naptára, július 30.

gomb_naptar

Évfordulók:

76 éve született Kökény József
55 éve született Szabadi László

Mérkőzéseink ezen a napon:

1922. Norköpping, IK Norköpping – Ferencváros: 1-2, nemzetközi barátságos
1939. Megyeri út, Újpest – Ferencváros: 2-2, KK Döntő
1961. Népstadion, Ferencváros – Csepel: 1-1, NB1 Tovább olvasom

Jagodics Zoltán: 47

Jagodics Zoltán

Kőszegszerdahelyen fedezte fel Virágh Géza, a Sabaria menedzsere. Megegyeztek abban, hogy egyelőre marad otthon, de hétközben az NB II-es csapattal edz. A Haladás értesült erről, s azonnal a Rohonci útra csábította a jókötésű fiút. Mindez 1988-ban tör­tént, s hat évet a Rohonci úton futballozott. A Haladásban lett élvonalbeli, majd 25 évesen válogatott játékos. Egyetlen válogatottbeli találatát is ekkor szerezte a nemzeti csapatban Belgium ellen.

Tovább olvasom

A Fradi naptára, július 29.

gomb_naptar

Évfordulók:

47 éve született Jagodics Zoltán

Mérkőzéseink ezen a napon:

1945. Üllői út, Ferencváros – Csepel: 2-1, NB1
1951. Latorca u., Csepeli Vasas – Bp. Kinizsi: 2-5, Esti kupa
1964. Szolnok, Honvéd Killián SE – Ferencváros: 2-13, MK
1966. Chorzow, Ruch Chorzow – Ferencváros: 3-1, nemzetközi barátságos Tovább olvasom

Tóth “Potya” István

Tóth Potya István

Az ifjú Tóth István a Keleti pályaudvar melletti, úgynevezett „nyolcházban” nevelkedett. Az örökké mókázó, rendkívül ügyes gyermekre felfigyeltek a BTC vezetői is, 13 évesen már a klub játékosa volt. Amikor 1906-ban a BTC-ből többen kiléptek és megalapították a Nemzeti Sport Clubot, Pista a távozókkal tartott. Az új egyesület, amelynek már fő erőssége, 1909-ben megnyerte a II. osztályú bajnokságot és az  I. osztályba került. A legjobbak között tovább folytatták a jó szereplést: az FTC és az MTK mögött a 3. helyen végzett az NSC! Tóth István, a csapat legjobbja bekerült a válogatottba is! 1911 jelentős fordulatot hozott az életében. Leérettségizett, majd belépett az FTC-be.

Tovább olvasom

Napi “T-ajánló”

Tóth “Potya” István

Egy virgonc, örökmozgó “pontyból” hogyan lesz a Ferencvárosi labdarúgás egyik legkiemelkedőbb személyisége és az angolok által támogatott ellenállási mozgalom budapesti mártírja? Ha most a Grimm testvérek lennénk, a jól bevált “egyszer volt, hol nem volt” kezdett után egy Keleti pályaudvar mellett nevelkedő rendkívül ügyes gyerekről mesélnénk, aki már 13 évesen a BTC játékosa volt és aki számtalan “csínytevése” miatt nevezett el a keresztanyja “Potykának” és akinek a becenevéből az idők folyamán “eltűnt” egy betű, és megmaradt a “Potya”. Ha pedig meghalljuk ezt a nevet, a Ferencvárosi labdarúgás szerelmeseinek egyből TÓTH “POTYA” ISTVÁN jut az eszébe, aki játékosként és edzőként is legendás személyisége labdarúgásunk történetének.

Tóth Potya István_montázs_01

Játékosként 14 éven át szolgálta a Fradit, 389 mérkőzésen, 145 gólt szerzett, kétszer nyert magyar bajnokságot és magyar kupát.

Edzőként 211 alkalommal ült a kispadon, kétszer nyert magyar bajnokságot és háromszor magyar kupát.

Érdekesség, hogy az első olyan játékos volt, aki szögletből, mindkét oldalról képes volt érintés nélkül csavarni a labdát a hálóba. Edzőként ő volt a profi labdarúgás első Ferencvárosi edzője.

Mai “T-ajánló” sorozatunkban a Ferencvárosi labdarúgás legendás alakjára emlékezünk, akit 1945. február 6-án a nyilasok végeztek ki a Várban.

Tovább olvasom…

Dudás János

Dudás János (1911. január 11., Budafok – 1979. július 28.), a Hungária FC (1932-40: 173 bajnoki / 42 gól; két bajnokcsapat tagja), majd a csepeli WMFC balfedezete, 1935 és 1942 között 21 találkozón öltötte magára a címeres mezt és 3 gólt ért el. Az MTK örökös tagja. Tovább olvasom

Szimcsák István

Szimcsák I. (Szirmai) István (1933. július 22., Budapest – 2003. július 27., Budapest) a Bp. Vörös Lobogó és az MTK (1954-63: 196 bajnoki / 34 gól; egy bajnokcsapat tagja) balszélsője, 1955 és 1961 között 6 válogatott találkozón szerepelt.

A gyors, ötletesen játszó, igen hasznos szélső, lendületes elfutások után rendszerint pontosan adott be. Olykor a kapura is veszélyt jelentett. A védelemben is sokat segített. Taktikailag érett, fegyelmezett játékos volt. Éveken át — Fenyvesi dr. mögött — a második legjobb balszélsőnek számított. Tovább olvasom

Hírfolyam

OLDALAK

VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata

Következik: 07.30. 20:30 FTC-DVTK (TV:M4)

FACEBOOK:

HOST:

FOTELSZURKOLÓ

KATEGÓRIÁK

christmas-2014