A hírek úgyis megvárnak, avagy egy KK döntő utózöngéi

Annak ellenére, hogy a jelen híradásait az internetről ismerjük, a mai napig reggelente a kávé mellé, a puha kalácson túl, számomra még mindig a friss és „ropogós” írott sajtó jelenti az igazi desszertet. Ez egy régi hagyomány, amit még a nagypapámtól örököltem. Számára a tejes kávé mellett elképzelhetetlen volt a Szabad Föld, mely bár heti újság volt, de minden nap a kezébe vette. Amikor megkérdeztem tőle, hogy nem unja-e egy héten át ugyanazt olvasni, a tőle megszokott kimért hangon csak így felelt: – Beosztom fiam, mindennap csak egy oldalt nézek át. A hírek úgyis megvárnak.

Talán emiatt is tudok annyira elmélyedni a muzeális lapszemlék világában. Amikor kezembe veszek egy második világháború előtti újságot egy pillanat alatt megszűnik a jelen, képzeletben beleülök H.G. Wells időgépébe és egy varázslatos utazásra indulok. Vissza a jövőbe, ahogy Spielberg frappánsan megfogalmazta. Vissza abba a korba, mely számomra ismeretlen és néha megfejthetetlen, de a legtöbb esetben olyan információkat és olyan impulzusokat szór felém, melytől nem csak a múltat, de a saját jelenemet is jobban megértem. Az meg maga a „lelki gyönyör”, hogy ezek az utazások imádott csapatom, a Ferencváros történelmét hozza közelebb.

1937 – Nem kell ahhoz a Ferencváros labdarúgásának történetét feldolgozó oldal egyik szerkesztőjének lenni, hogy tudjuk, dicsőséges múltunk egyik legnagyobb sikere fűződik az évhez. Ahhoz az évhez, amikor Németországban megszilárdult a fasizmus, Spanyolországban tombolt a polgárháború, kitört a japán-kínai háború, és hazánkban elkezdték a csepeli szabad kikötő építését. Attól függetlenül, hogy a híradások már sejtették az elkövetkezendő évek borzalmait, az emberek megpróbáltak függetleníteni magukat a hírektől és azzal foglalkoztak, ami igazán közel állt a szívünkhöz. A zöld-fehér szívekhez meg nagyon közel állt az 1937-es esztendő.

1928 után ismét győztes KK döntő várt a Ferencvárosra. Akkor a bécsi Rapid ellenében nyertük meg az első nemzetközi kupaserleget (7:1; 3:5), mely megerősítette a Ferencváros európai elismertségét. 1937 őszén ismét ott álltunk a győzelem kapujában, és bár az előzmények nem voltak a legjobbak, a szurkolók nagyon várták az újabb sikert. Ezt a feszült várakozást csak erősítette az a tény, hogy az 1936/37-es bajnokságot nem sikerült megnyerni. Egy ponttal maradtunk le a Hungária mögött úgy, hogy 26 mérkőzésen 102 gólt lőtt a Sárosi és Toldi vezette Fradi.

Talán emiatt is nem fogadta túl nagy lelkesedés és túláramló öröm az 1937. szeptember 12.-i KK döntő első mérkőzésén aratott 4:2-es győzelmet az olasz Lazio ellen. Mivel magáról a mérkőzésről az egyik muzeális lapszemlénkben részletesen foglalkoztunk, így most inkább a találkozó utózöngéit tárjuk a kedves olvasók elé. Mindezt a kor újságírói, a rájuk jellemző „anekdotázó” stílusban szellemesen, de nagyon tanulságosan tárják elénk. Az anekdota, mely görög eredetű és már az időszámításunk előtt is létezett, hazánkban Móricz Zsigmond, a Nyugat című folyóiratban megjelent írásaival tette népszerűvé. Az anekdota olyan jellemzően csattanóval végződő írás, mely létező személyekhez, eseményekhez kötődik még akkor is, ha azok kitaláltak.

Ennyi év után már szinte lehetetlen megmondani, hogy a mérkőzés utáni Nemzeti Sportban szereplő anekdotáknak mennyi a valóságtartalmuk, de mivel azok a Ferencváros-Lazio KK döntő első mérkőzésével foglalkoznak, érdekes és nagyon szórakoztató olvasmányok is egyben. Mindenkinek, aki szereti az anekdotázó stílust és természetesen a Ferencvárost, ajánlom a teljes újság átolvasását. Ettől függetlenül néhány szemelvényt kiragadok, hogy kellő „hangulatot” csináljak a csésze kávé melletti olvasáshoz.

– Nézze, hogy támad a Fradi! – szólt lelkesen az egyik szurkoló a társához. – Félek, hogy ebből a sok támadásból egyszer csak gólt lő a Lazio! – replikázott idegesen a társa.”

„Hiába kiabál a közönség, hogy laposan, a Ferencváros magasan játszik. – Mindent emelnek! – kiált valaki panaszosan. – Csak a nívót nem! – szól az epés válasz.”

Magda Béla

A szurkolókon kívül a szakma sem volt elájulva a csapat teljesítményétől. A „Hét Tizenegye” csapatba, a győzelem ellenére csak Magda és Sárosi került és a döntőt a helyszínen, egy esernyő alatt megtekintő Dietz Károly szövetségi kapitány noteszébe is csak Háda, Tátrai, Sárosi és Lázár („Föltéve ha teljesen rendben van.”) neve került. A győztes mérkőzés után a csapat tagjai a székházban, néhány pohár málnaszörp (!) mellett folytatták az esélylatolgatást a feleségekkel és a vezetőkkel kiegészülve. El is hangzott néhány kedves és epés mondat: „Szervusz kispofám, gratulálok a férjed remek játékához.” (Toldiné köszöntette így Magdánét.) A málnaszörp hamar elfogyott, a végén Toldi fogalmazta meg a végső következtetést: „- Ez a KK már a kezünkben van, s nem engedjük ki!”

Az olaszok a rájuk jellemző vehemenciával fogadták a vereséget, majdnem „összedőlt a busz”, olyan hangosak voltak. „- Majd Rómában!” – hangzott a biztatás, de abban mindenki egyet értett, hogy a döntő első mérkőzésén két góllal jobb volt a Fradi. Gyors öltözés után, az „autogramkérők seregétől övezve” egyből vonatra szálltak, ahol már meleg vacsora várta őket. A szerelvény indulása előtt, a Lazio csapat sztárja, Piola ezt kiáltja le vitéz Kemenessy Sándornak: „- Hajrá Ferencváros! – Jól megtanulta meccsen.”

A visszavágóra október 24.-én került sor Rómában, ahol egy szikrázóan kemény, nagyszerű mérkőzésen újra legyőztük a Laziot (5:4, Sárosi mindkét mérkőzésen három gólt lőtt!), ezzel másodszor is a Ferencváros birtokába került a Közép-európai Kupa.

„A hírek úgyis megvárnak” – írtam a bevezetőben. Most több mint hetven évet vártak arra, hogy szerkesztőségünk birtokába kerüljenek és megosszuk Önökkel. Akik szeretik a Ferencvárost, akik szeretnek elmélyedni a dicső múltunkban, és akik szeretik a kor újságírására jellemző anekdotázó stílust, valószínűleg egy jó kávé mellett végig is olvassák az 1937. szeptember 13.-i Nemzeti Sportot.

– lalolib –

NEMZETI SPORT 1937.09.13. 7. oldal

Nagyításhoz klikk a képre!

NEMZETI SPORT 1937.09.13. 11. oldal

Nagyításhoz klikk a képre!

2 hozzászólás a(z) A hírek úgyis megvárnak, avagy egy KK döntő utózöngéi bejegyzéshez

  • Régen könnyű volt, mert akkor még voltak igazi újságírók! A mostani celebekről meg jobb nem is beszélni. Lalolib barátom! Amiket Te írsz, az is méltó azokhoz akiket idézni szoktál. Nagyon jól éreztem magam az olvasás közben, és ez el is mond mindent. Gratulálok!

  • Rengeteg anekdota volt a Nemzeti Sportokban. Ha nem tévedek, ezekből született az a könyv is, amiből folyamatosan idézgetünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 02.22. 19:30 Mezőkövesd-FTC (TV:M4 Sport)
EL-csoportkör 2019
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
HOST