A hí­rek úgyis megvárnak, avagy egy KK döntő utózöngéi

Annak ellenére, hogy a jelen hí­radásait az internetről ismerjük, a mai napig reggelente a kávé mellé, a puha kalácson túl, számomra még mindig a friss és „ropogós” í­rott sajtó jelenti az igazi desszertet. Ez egy régi hagyomány, amit még a nagypapámtól örököltem. Számára a tejes kávé mellett elképzelhetetlen volt a Szabad Föld, mely bár heti újság volt, de minden nap a kezébe vette. Amikor megkérdeztem tőle, hogy nem unja-e egy héten át ugyanazt olvasni, a tőle megszokott kimért hangon csak í­gy felelt: – Beosztom fiam, mindennap csak egy oldalt nézek át. A hí­rek úgyis megvárnak.

Talán emiatt is tudok annyira elmélyedni a muzeális lapszemlék világában. Amikor kezembe veszek egy második világháború előtti újságot egy pillanat alatt megszűnik a jelen, képzeletben beleülök H.G. Wells időgépébe és egy varázslatos utazásra indulok. Vissza a jövőbe, ahogy Spielberg frappánsan megfogalmazta. Vissza abba a korba, mely számomra ismeretlen és néha megfejthetetlen, de a legtöbb esetben olyan információkat és olyan impulzusokat szór felém, melytől nem csak a múltat, de a saját jelenemet is jobban megértem. Az meg maga a „lelki gyönyör”, hogy ezek az utazások imádott csapatom, a Ferencváros történelmét hozza közelebb.

1937 – Nem kell ahhoz a Ferencváros labdarúgásának történetét feldolgozó oldal egyik szerkesztőjének lenni, hogy tudjuk, dicsőséges múltunk egyik legnagyobb sikere fűződik az évhez. Ahhoz az évhez, amikor Németországban megszilárdult a fasizmus, Spanyolországban tombolt a polgárháború, kitört a japán-kí­nai háború, és hazánkban elkezdték a csepeli szabad kikötő épí­tését. Attól függetlenül, hogy a hí­radások már sejtették az elkövetkezendő évek borzalmait, az emberek megpróbáltak függetlení­teni magukat a hí­rektől és azzal foglalkoztak, ami igazán közel állt a szí­vünkhöz. A zöld-fehér szí­vekhez meg nagyon közel állt az 1937-es esztendő.

1928 után ismét győztes KK döntő várt a Ferencvárosra. Akkor a bécsi Rapid ellenében nyertük meg az első nemzetközi kupaserleget (7:1; 3:5), mely megerősí­tette a Ferencváros európai elismertségét. 1937 őszén ismét ott álltunk a győzelem kapujában, és bár az előzmények nem voltak a legjobbak, a szurkolók nagyon várták az újabb sikert. Ezt a feszült várakozást csak erősí­tette az a tény, hogy az 1936/37-es bajnokságot nem sikerült megnyerni. Egy ponttal maradtunk le a Hungária mögött úgy, hogy 26 mérkőzésen 102 gólt lőtt a Sárosi és Toldi vezette Fradi.

Talán emiatt is nem fogadta túl nagy lelkesedés és túláramló öröm az 1937. szeptember 12.-i KK döntő első mérkőzésén aratott 4:2-es győzelmet az olasz Lazio ellen. Mivel magáról a mérkőzésről az egyik muzeális lapszemlénkben részletesen foglalkoztunk, í­gy most inkább a találkozó utózöngéit tárjuk a kedves olvasók elé. Mindezt a kor újságí­rói, a rájuk jellemző „anekdotázó” stí­lusban szellemesen, de nagyon tanulságosan tárják elénk. Az anekdota, mely görög eredetű és már az időszámí­tásunk előtt is létezett, hazánkban Móricz Zsigmond, a Nyugat cí­mű folyóiratban megjelent í­rásaival tette népszerűvé. Az anekdota olyan jellemzően csattanóval végződő í­rás, mely létező személyekhez, eseményekhez kötődik még akkor is, ha azok kitaláltak.

Ennyi év után már szinte lehetetlen megmondani, hogy a mérkőzés utáni Nemzeti Sportban szereplő anekdotáknak mennyi a valóságtartalmuk, de mivel azok a Ferencváros-Lazio KK döntő első mérkőzésével foglalkoznak, érdekes és nagyon szórakoztató olvasmányok is egyben. Mindenkinek, aki szereti az anekdotázó stí­lust és természetesen a Ferencvárost, ajánlom a teljes újság átolvasását. Ettől függetlenül néhány szemelvényt kiragadok, hogy kellő „hangulatot” csináljak a csésze kávé melletti olvasáshoz.

– Nézze, hogy támad a Fradi! – szólt lelkesen az egyik szurkoló a társához. – Félek, hogy ebből a sok támadásból egyszer csak gólt lő a Lazio! – replikázott idegesen a társa.”

„Hiába kiabál a közönség, hogy laposan, a Ferencváros magasan játszik. – Mindent emelnek! – kiált valaki panaszosan. – Csak a ní­vót nem! – szól az epés válasz.”

Magda Béla

A szurkolókon kí­vül a szakma sem volt elájulva a csapat teljesí­tményétől. A „Hét Tizenegye” csapatba, a győzelem ellenére csak Magda és Sárosi került és a döntőt a helyszí­nen, egy esernyő alatt megtekintő Dietz Károly szövetségi kapitány noteszébe is csak Háda, Tátrai, Sárosi és Lázár („Föltéve ha teljesen rendben van.”) neve került. A győztes mérkőzés után a csapat tagjai a székházban, néhány pohár málnaszörp (!) mellett folytatták az esélylatolgatást a feleségekkel és a vezetőkkel kiegészülve. El is hangzott néhány kedves és epés mondat: „Szervusz kispofám, gratulálok a férjed remek játékához.” (Toldiné köszöntette í­gy Magdánét.) A málnaszörp hamar elfogyott, a végén Toldi fogalmazta meg a végső következtetést: „- Ez a KK már a kezünkben van, s nem engedjük ki!”

Az olaszok a rájuk jellemző vehemenciával fogadták a vereséget, majdnem „összedőlt a busz”, olyan hangosak voltak. „- Majd Rómában!” – hangzott a biztatás, de abban mindenki egyet értett, hogy a döntő első mérkőzésén két góllal jobb volt a Fradi. Gyors öltözés után, az „autogramkérők seregétől övezve” egyből vonatra szálltak, ahol már meleg vacsora várta őket. A szerelvény indulása előtt, a Lazio csapat sztárja, Piola ezt kiáltja le vitéz Kemenessy Sándornak: „- Hajrá Ferencváros! – Jól megtanulta meccsen.”

A visszavágóra október 24.-én került sor Rómában, ahol egy szikrázóan kemény, nagyszerű mérkőzésen újra legyőztük a Laziot (5:4, Sárosi mindkét mérkőzésen három gólt lőtt!), ezzel másodszor is a Ferencváros birtokába került a Közép-európai Kupa.

„A hí­rek úgyis megvárnak” – í­rtam a bevezetőben. Most több mint hetven évet vártak arra, hogy szerkesztőségünk birtokába kerüljenek és megosszuk Önökkel. Akik szeretik a Ferencvárost, akik szeretnek elmélyedni a dicső múltunkban, és akik szeretik a kor újságí­rására jellemző anekdotázó stí­lust, valószí­nűleg egy jó kávé mellett végig is olvassák az 1937. szeptember 13.-i Nemzeti Sportot.

– lalolib –

NEMZETI SPORT 1937.09.13. 7. oldal

Nagyí­táshoz klikk a képre!

NEMZETI SPORT 1937.09.13. 11. oldal

Nagyí­táshoz klikk a képre!

2 hozzászólás a(z) A hí­rek úgyis megvárnak, avagy egy KK döntő utózöngéi bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
BL-PlayOff: 09.23. 21:00, M4Sport
BL-PlayOff: 09.29. 21:00, M4Sport
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ