Kiss György: 37
Szülővárosában, Nyíregyházán lett élvonalbeli játékos 1998 őszén. Egy idénnyel később már Dunaújvárosban szerepelt. A bajnokságot nyert csapat alapemberének mondhatta magát Egervári Sándor csapatában. Három és fél szezont húzott le a Duna partján.
Miután a dunaújvárosi futball a végnapjait élte a bal oldali védőjátékos is a távozás gondolatával foglalkozott. Hívta korábbi mestere a Hungária körútra, de 2003 januárjában a Fradiba igazolt csapattársával, Zováth Jánossal együtt. Az öltözőben több ismerős arc is fogadta, hiszen ekkor már zöld-fehérben rúgta a labdát Tököli Attila és Marek Penksa is.
Németh Gábor: 37
Édesapja NB II-es játékos, keresztapja pedig az olimpiai bajnok, szombathelyi legenda Szarka Zoltán volt, így tulajdonképpen beleszületett a labdarúgásba. Répcelakról került Szombathelyre, ahol végigjárta a szamárlétrát. 1996-ban mutatkozott be az élvonalban.
1999-ben a Videotonhoz igazolt, ahol bajnoki címet nyertek a másodosztályban Csank János vezetésével. 2000 nyarán követte mesterét és ő is a Fradihoz igazolt. Tovább olvasom
Virág József
Egykori kapusunk távol az Üllői úttól, az FTC ausztrál túráján mutatkozott be az első csapatban. A 17 mérkőzés 34 félidejéből 13 félidőt védett (15 gólt kapott). A Népstadionban a Slovan Bratislava elleni 4-1-es meccsen lépett először pályára.
Opata Zoltán
Opata (Ormos, Patai) Zoltán az MTK, a Hungária FC, majd a miskolci Attila FC csatára 1922 és 1930 között 17 válogatott mérkőzésen szerepelt és 6 gólt ért el. Tagja volt az 1924. évi olimpiai játékokon részt vett magyar együttesnek. A sokoldalú csatár a támadósor minden helyén szerepelt nemcsak az MTK-ban, hanem a válogatott csapatban is. Leggyakrabban középcsatárt játszott.
10 éve hunyt el Kubala László
A világ egyetlen, három ország válogatottjában is szerepelt futballistája, akinek barcelonai ragyogását még Johan Cruyff sem tudta soha, egy fél pillanatra sem elhomályosítani. Vélhetően ha egy kvízjátékban szerepelne e mondat, már nem kellene többet lamentálni, mindenki tudná, Kubala Lászlóról van szó. Arról a futballistáról, aki az aranycsapat tagjainak kortársa, s a háború után az első honfitársunk volt, aki az Európa-válogatottba is meghívást kapott. Mégis – bár temérdek a barátainak, még több távoli tisztelőinek száma – soha nem kapta meg Magyarországon a neki járó méltatást. Pedig akik látták játszani, akik közelről ismerik, akár eskü alatt is vallják: Kubala neve kihagyhatatlan a magyar futball legjobbjainak strigulázásakor. Egy olyan futballista soroltatik „minden idők képzeletbeli álomtizenegyébe”, aki összesen három idényben játszott magyar első ligás csapatban… Tovább olvasom
Katona Sándor
Az 1964-es tokiói olimpián aranyérmet nyert magyar labdarúgó válogatott és a Bp. Honvéd balszélsője három évvel később igazolt a Fradiba.
Egy interjúban így vallott a pályafutásáról: Tovább olvasom
Nacer Bouiche: 49
1991 tavaszán szerepelt az algériai támadó Nyilasi Tibor csapatában. A tizenkilenc tétmérkőzésen pályára lépő játékos nyolc gólig jutott. Találataival bajnoki pontok sorsát döntötte el.
Az élvonalban az Újpest és a Szeged ellen is Ő szerezte a mérkőzés győztes gólját. A Békéscsaba és a Volán ellen lőtt találatai is pontot jelentettek a szezon végére a második helyig jutó csapatnak. Tovább olvasom
Tóth II. József
A sokoldalú csepeli csatár klubcsapatában a támadósor minden helyén szerepelt. A válogatott együttesben csak a jobbszélen játszott — kitűnően. Technikás, jól cselező, gyors és kapura is veszélyes szélsőnek bizonyult. A kombinatív játékban ügyesen vett részt. Beadásai használhatók voltak. Bátorsága, küzdőszelleme ellen sem lehetett kifogást emelni. Tovább olvasom
Forgács Ernő
A Ferencváros egykori védője így nyilatkozott pályafutásáról: Tovább olvasom
Korányi Lajos
A ragyogó fizikai felépítésű, atlétikus mozgású játékos a magyar labdarúgás legkiválóbb hátvédjei közé tartozik. Nagy gyorsasága tökéletes rúgótechnikával, kitűnő helyezkedéssel és fejjátékkal, határozott és könnyed szerelési készséggel párosult. Nagyszerű képességeinek tudatában olykor hajlott a kockázatos, könnyelmű megoldások felé. Gyorsasága és nyugalma a legnehezebb helyzetekben is rendszerint kisegítette. 1933-ban súlyos lábtörést szenvedett, amelyből csak sokára gyógyult fel. Négy évi szünet után, 30 éves korában is vissza tudta szerezni helyét a legjobbak között. A Korányi—Bíró kettős Európa legjobb hátvédpárjai közé tartozott. Híres volt „életveszélyes” hazaadásairól is, amelyekből elég sok öngól született. Tovább olvasom
Onódi II. Béla
Bajai születésű volt, ott is kezdte pályafutását egykori csatárunk. A Fradi azonban Pécsről igazolta le a gólerős játékost, aki már az amatőr csapatban is ontotta a gólokat.
Az első bajnoki meccsén rögtön két góllal igazolta, hogy jól döntöttek a ferencvárosi vezetők leigazolásakor. Tulajdonképpen a profik között is megállta a helyét.
Az Újpest elleni két Magyar Kupa döntőben is mindkét gólt ő szerezte. Az 1943/44-es kupakiirásban a csapat legredményesebb játékosának bizonyult nyolc góljával. Bajnoki meccsen a Vasas ellen mesterhármast is szerzett! Tovább olvasom
Robert Vagner: 38
A cseh támadó korábban már megfordult Magyarországon: a 2001/02-es idényben az örök rivális Újpestet erősítette, ahonnan a több magyar játékost is foglalkoztató Energie Cottbus csapatához igazolt.
Egy-egy első-, illetve másodosztályban eltöltött Bundesliga szezon után igazolta le a Ferencváros. Negyvenhét mérkőzésen öt gólt szerzett Németországban. A két elsőosztályú találata közül az egyiket, Király Gábornak rúgta (a 3:1-es Hertha győzelemmel végződött meccsen Dárdai is a kapuba talált). Tovább olvasom
Szabó József
Az élénk hajszíne miatt „Vörös” és „Piroska” becenéven közismert játékos apró termetű, fáradhatatlan, rendkívül szorgalmas labdarúgó volt. Páratlan akaratereje juttatta a zöld-fehérek örökmozgó játékosát a legjobbak közé. A védelemben és támadásban egyaránt hasznosnak bizonyult. Ügyesen szerelt, kielégítően passzolt. Csupa szív játéka és nagyszerű humora, vidám kedélye miatt nagy népszerűségnek örvendett. Tovább olvasom
Egresi Béla
A Kispest FC, a Kispesti AC, az UTE és a Bp. Dózsa jobbszélsője, 1943 és 1953 között 23 válogatott mérkőzésen szerepelt és 10 gólt ért el. Tovább olvasom
Jakab László
Már 1934-ben az FTC amatőr csapatában rúgta a labdát és a gólerős csatárra felfigyeltek a ferencvárosi szakemberek. A profiknál sem vallott szégyent, 103 meccsen 77 gólt szerezni már akkor is dicséretes dolognak számított. Ferencvárosi pályafutása alatt sokszor rúgott meccsenként két gólt (pl. az 1941/42 évi kupadöntőben a Diósgyőri MÁVAG ellen), sőt háromszor mesterhármasra is futotta! (1938: Salgótarjáni SE, 1941-ben a Törekvés és a Gamma ellen) Tovább olvasom
Nagy Norbert
NB I-es pályafutását a Nyíregyháza csapatában kezdte, 1992 augusztusában az UTE ellen lépett először pályára az élvonalban.
Később megfordult Diósgyőrben, majd az elsőosztályú Stadler FC játékosa lett, ahonnan a válogatottba is bekerült. 1995 szeptemberében a törökök elleni EB selejtezőn húzhatta magára először a válogatott címeres mezét.
Az 1995/96-os bajnokság téli szünetében igazolt Novák Dezső csapatába. Tovább olvasom
Koszta Imre
Egykori csatárunk két évig szerepelt a Ferencváros csapatában. Már az első szezonja rendkívül pechesre sikerült. Az 1927/28-as idényben egyetlen bajnoki meccsen sem lépett pályára, sérülés vagy valami mindig közbejött, így elesett egy bajnoki aranyéremtől. Tagja volt viszont a magyar labdarúgás első KK-győztes csapatának az 1928-as Ferencvárosnak. A hat KK-meccsből ötször ő volt a jobbszélső. 1929 júniusában azért ment el a Fradiból, mert nem vitték ki a dél-amerikai turnéra.
Az egyetlen magyar labdarúgó, aki két KK-t is nyert (1928: Ferencváros, 1929: Újpest). Tovább olvasom
Pintér Attila: 46
Salgótarjánból került az 1984-es ifi EB-n aranyérmet nyert csapatba, majd rövidesen leigazolta a Ferencváros. Az ifi EB döntője után öt nappal mutatkozott be a Fradiban Vincze Géza kezei alatt.
Rögtön a megfiatalított kezdőcsapat védelmében találta magát Haaz Feri és Keller Józsi társaságában. Első tétmeccsén mindjárt gólt is szerzett, majd bajnokin is meglőtte első gólját: 1984 szeptemberében Pinyő gólja két pontot ért Szombathelyen.
1989-ig meghatározó és legendás alakjává vált a Fradi történetének. A csapat egyik alapembere, a védelem oszlopa, aki sallangmentes megoldásai mellett, bődületes lövőerejéből fakadó gólerősségével valamint biztos lábbal értékesített büntetői révén is hasznára vált a csapatnak. Tovább olvasom
Koródy Károly
A magyar középcsatárok közül ő törekedett először korszerű összjátékra. Roppant gyors, erélyes, gólképes játékosnak bizonyult. A Fradi „őskorában” Schlosser mellett Koródy volt a támadósor legeredményesebb játékosa. A mezőnyben is sokat vállalt magára és ügyesen osztogatott.
Rendkívüli gazdag sikerlistája, az akkoriban ritka válogatott mérkőzések ellenére, tizenötszörös válogatottsággal is bővült. Az 1908-1912 közötti időszak válogatott csapatának centere, aki a nemzeti tizenegyben 6 góljából négyet az osztrákoknak lőtt. Nagy gyorsasága és jó lövőereje az átlag fölé emelte. Az első világháborúban, karddal a kezében – testvérével együtt – a harctéren halt hősi halált. Tovább olvasom
Horváth Ferenc: 39
Kispesten nevelkedett, ahol ifjúsági gólkirály is volt, de elsőosztályú játékos Fehérváron lett. 1991 és 1996 között volt a Videoton játékosa. 1996 nyarán már válogatott játékosként igazolta le a Ferencváros, a Stadler Kupán lépett először pályára zöld-fehér színekben. Igaz addig sok borsot tört a Fradisták orra alá:
Szigeti Oszkár
A DVTK válogatott védője 1958-ban egy alkalommal kapott helyet a legjobbak közt. Az erős fizikumú, kitűnő hátvéd rendszerint a védelem tengelyében szerepelt. A válogatottban a balhátvéd helyén játszott.
Pompásan rúgott és fejelt, kitűnően helyezkedett, jól szerelt. Fegyelmezett, higgadt, megbízható játékával csapatának nagyon értékes tagja volt. Külön dicséretet érdemel példás sportszerűsége és klubhűsége. Tovább olvasom
Kiss Gyula
Az alacsony termetű összekötő a korszerű játékra törekvő csatárok közé tartozott. Nagy területen mozgott, fáradhatatlanul szerezte meg és vitte fel a labdát. Okosan osztogatott. Kitűnő lapos átadásaiért, a “fű alatti passzok mestere” címmel tüntették ki társai. A hatalmas mezőnymunka mellett kevesebb ereje maradt a befejezésre, a góllövésre.
Az FTC amatőr csapatából került a profik közé és 1934 novemberében a Soroksár elleni bajnoki mérkőzésen mutatkozott be az első csapatban. Játékostársaitól már korán megkapta a Pepecs becenevet, ugyanis nagyon szeretett cselezni.
Buzánszky Jenő: 87
A Dorogi Tárna és a Dorogi Bányász jobbhátvédje, 1950 és 1956 között 49 válogatott találkozón szerepelt. Tagja volt az 1952-ben olimpiai arany- és 1954-ben világbajnoki ezüstérmet szerzett magyar együttesnek. Tovább olvasom
Nyilas Elek: 43
Újpesten focizott, de szurkolni az Üllői útra járt. Az FTC 70. születésnapján, azaz 1969. május 3-án született a Ferencváros válogatott középpályása.
A Vác csapatában mutatkozott be az első osztályban 22 évesen, 1991 őszén. Négy NB I-es szezont húzott le a Duna partján, mely közül a legsikeresebb az 1993/94-es bajnoki évad volt: a váci csapat története során először nyert bajnoki címet. Csank János csapatának egyik alapembere volt a vékony, technikás középpályás. Nyilas 29 meccsen 7 gólt lőtt a bajnokcsapatban. Tovább olvasom
Takács I. Géza
Takács I. Géza, Takács II. József bátyja. Hungler II.-vel a Ferencváros történetének egyik legkiválóbb hátvédpárját alkották.
“Mari néni” a roppant lelkiismeretes, szorgalmas játékosok közé tartozott. Hatalmas fizikuma, erőteljes rúgásai és határozott közbelépései segítették a válogatott csapatba. Gyorsasága és technikai képzettsége azonban elmaradt a legjobbak színvonalától. A csatárok lesre állításának -Hungler II., később Papp társaságában- hazai úttörője, szinte “nagymestere”.
A „Mari néni” becenevet akkor kapta, amikor a dél-amerikai túrára utazó csapat új szerelést kapott. Takács a térdig érő, bőnadrágban úgy festett mintha szoknya lett volna rajta. Amikor a bemelegítéshez kifutott a pályára, az egyik szurkoló felkiáltott: – Úgy néz ki, mint egy Mari néni! Tovább olvasom
Pósa Béla
Egykori válogatott szélsővédőnket Izsák Zsazsa a nagy játékosfelfedező és nevelő hozta a grundról a Fradiba. Jól mutatkozott be és leigazolták előbb az amatőrökhöz, majd később profi szerződést is kapott.
„Prakker” vékony, szikár de roppant szívós és technikás labdarúgó volt. Ügyesen szerelt, jól helyezkedett és pontosan adogatott. Eredetileg szélsőfedezetet játszott. A WM-rendszerben -fegyelmezett játéka miatt- a szélsőhátvéd helyére került. Csupa szív, lankadatlan küzdőmodorával nagyon értékes játékosnak bizonyult. Tovább olvasom
Mertl Ferenc
Már az alapításnál ott találjuk a nevét az FTC-tagok, a futballozó fiatalok között. A csapat 1900-as barátságos meccsein is rendre szerepelt, majd 1901-ben már a csapat első barátságos mérkőzésén is pályára lépett, sőt az egyesület első atlétikai házibajnokságán távol- és hármasugrásban is az első helyen végzett.
1901-ben mezőnyjátékosként, egy évvel később kapusként lépett pályára az FTC-ben, két éremmel zárta két mérkőzéses rövid élvonalbeli pályafutását. Tovább olvasom










































HOZZÁSZÓLÁSOK