Alberttól – Zsiborásig

Dombai András: 64

Dombai András

Igazi labdarúgócsaládból származik a Ferencváros kapusa. Generációk sora erősítette a tatabányai labdarúgást.

Az 1976 nyarán Tatabányáról igazolt kapus bemutatkozása az FTC 1000.  Ülllői úti mérkőzésére esett! Mindez 1977 májusában történt, és egy év múltán Dombai már ismét a bányászváros csapatában viselte a kapusmezt.

Egykori kapusunk így nyilatkozott pályafutásáról: Tovább olvasom

Wilheim Vilmos

Wilheim VilmosWilheim (Wilhelm I. néven is szerepelt a sajtóban) Vilmos 1916 nyaráig a KAOE csapatában játszott. Ekkor a KAOE kiesett az I. osztályból a Vasas elleni osztályozón és a klub futballszakosztálya szüneteltette működését, játékosai pedig szabadon igazolhatók voltak.

Az FTC-be többen is átléptek – közülük Wilheim és Strasser, az első csapatban is helyet kaptak.

A mindig megbízható formát mutató fedezet a csapat egyik biztos pontja volt éveken át. Tovább olvasom

Marko Ranilovic: 31

2006 tavaszán az NK Maribor színeiben mutatkozott be a szlovén első osztályban és a következő idényben már csapata első számú kapusának mondhatta magát.

A folytatásban ugyan kevesebb lehetőséget kapott a még mindig csak 21 éves hálóőr, de a 2009/10-es bajnoki pontvadászatra ismét visszaküzdötte magát a kapuba.

Marko Ranilovic öt éven keresztül szolgálta a szlovén csapatot, amellyel bajnokságot (2008/09), kupát (2009/10), és szuperkupát (2009) is nyert. Tovább olvasom

Kecskés Zoltán: 52

Kecskés Zoltán

Hat idényt húzott le lila-fehérben, majd a Volánba igazolt. ’92 tavaszán már az MTK-ból lett egyszeres válogatott, ősszel azonban ismét a Megyeri úton szerepelt. Innen került végül az Üllői útra 1994 nyarán.

A csapat bal oldalán szerepelt, középpályásként és védőként egyaránt hasznos teljesítményt nyújtott. Játékát az akarás és a küzdelem jellemezte.

Két bajnokcsapatban is szerepelt. Az első idényben 7, a másodikban 17 meccsen szerepelt, utóbbi szezonban 2 gólt is szerzett. Tagja volt a BL csoportkörbe jutott gárdának.  Tovább olvasom

dr. Dékány Ferenc

Dr. Dékány Ferenc

Mindössze két játékosról tudunk a Ferencvárosban, aki átfutballozta a klub történetének legínségesebb, leggyászosabb korszakát, az 1950 és 1960 közötti „sötét” időszakot. Az egyik Dalnoki Jenő, a másik pedig a szurkolók által előszeretettel csak Pofinak hívott dr. Dékány Ferenc, aki 1961-es visszavonulásáig, a gárda szíve, lelke, motorja volt. Tovább olvasom

Aczél László

Aczél László

Már 17 évesen az NB II-es BVSC kapuját őrizte. 1958-ban a vasutas-csapat színeiben mutatkozott be az NB I-ben az ekkor már ifi-válogatott kapus.

A BVSC után a katonaévek következtek, a leszerelés után 1962 decemberében került a Ferencvároshoz.

A Fradi híres „gumiemberének” (Szepesi György  nevezte el így a Honvéd ellen megnyert 1:0-s mérkőzés rádióközvetítése során) az 1963-as volt a legjobb éve.

Már az első két tétmérkőzésén 11-est védett és 1963 tavaszán sorra hárított nehéz és kritikus helyzetekben. Nagy részt vállalt a bajnoki elsőségből. Tizenhárom mérkőzésen tíz gólt kapott, hat találkozón “lehúzta a rolót”.

Élete talán legnagyobb védéseit a pécsiek ellen mutatta be. A mezőny legjobbjáról így írtak a Népsportban:

Tovább olvasom

Oláh Lóránt: 38

A Vojvodinában kezdte, majd Szegedre igazolt és 1999 augusztusában mutatkozott be a magyar élvonalban. Miután a Tisza-parti alakulatot kizárták az NB I-ből, Oláh is viszatért szülőföldjére és előbb korábbi egyesületében, később a bácskatopolyai Solunacban folytatta pályafutását, a szerb 2. vonalban.

2002 őszén újra Magyarországra szerződőtt: a másodosztályú Szolnokba igazolt, majd egy szezon elteltével az akkor szintén a másodvonalban szereplő Kaposvárhoz távozott.

Itt teljesedett ki igazán, 109 NB I-es mérkőzésen 49-szer vette be az ellenfelek kapuját. Tovább olvasom

Topor Antal: 54

Topor Antal

Egy vas megyei kis faluban, Alsóújlakon nőtt fel, Vasváron kezdett el futballozni, tizennégy évesen már a megyei bajnokságban szereplő felnőtt csapatban szerepelt.

Egy SBTC – Ferencváros bajnoki előtt lejátszott tehetségkutatón figyelt fel rá a ZTE és leigazolta serdülő csapatába. Zala fővárosában járta végig a szamárlétrát, majd a kék-fehérek színeiben mutatkozott be a magyar élvonalban 1981 őszén.

Összesen három bajnoki találkozón lépett pályára, majd kölcsönbe Keszthelyre került, ekkor hívta a Haladás.

1983-tól szülővárosában, a Haladásban folytatta pályafutását, ’84 tavaszán szerepelt először a zöld-fehéreknél. Három és fél idényt húzott le Szombathelyen, a kezdetektől Rátkai László csapatának alapemberének mondhatta magát. 1986. április 15-én az Ő góljával tartotta otthon a két bajnoki pontot a Hali a Fradi ellen.

Az ifjúsági-, és utánpótlás válogatott középpályást egykori válogatottbeli mestere, Dalnoki Jenő hozta az Üllői útra 1987 nyarán. Tovább olvasom

Papp Lajos László

Papp Lajos László

Kétlábas, jó fizikumú, gyors, könnyed mozgású hátvéd volt. Nagy tehetségként tűnt fel. A Fradiban egy évtizeden át játszott, egy időben csapatkapitány is volt! Eljutott a dél-amerikai túrákra (1929, 1931), tagja volt a 100%-os bajnokcsapatnak és résztvevője volt legendás KK-meccseknek is.

Mindezt egy 1927-ben történő súlyos lábtörésének köszönhette az egy évvel korábban a válogatottban is bemutatkozó hátvéd. A furcsa tény magyarázata: az FTC helyette Kalmár Jenőt adta kölcsönbe az ETC-nek, és az erzsébetiek éppen a lábtörés miatt nem adták vissza a Fradinak Kalmár Jenőt, aki a Hungáriában folytatta nagyszerű pályafutását. Pedig igazi Fradi nevelés volt… Papp tehát a Fradiban maradt és állandó, megbízható hátvédet nyert vele a Ferencváros. Tovább olvasom

Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 11.25. 19:30 Haladás-FTC (TV:M4)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ