Alberttól – Zsiborásig

Kéri Károly

Huszonhárom évesen, 1943 októberében Újvidéken szerepelt először az FTC első csapatában a MÁVAG-tól érkezett játékos. Ezt további 312! fellépés követte, ahol három gólt szerzett. Sokoldalú labdarú­gó volt: hátvédként, fe­dezetként egyaránt megállta a helyét. Pontos helyezkedés, határozott szere­lés, jó fejjáték és a labda ésszerű továbbítása jellemezte. Egyetlen hiányossága a gyorsasága volt. Jól tűrte a megpróbáltatáso­kat, türelme után jogosan becézték “Birkának”. Tovább olvasom

Amsel Ignác

Amsel Ignác

Az FTC első klasszis, válogatott kapuvédője erős fizikumú, gyors mozgású és vakmerő őre volt a hálónak. Nagyszerű ütemérzékével, jól időzített kifutásaival és pompás helyezkedésével szinte vonzotta a labdát. Ezért a tulajdonságáért kapta kortársaitól a “Pók” becenevet.

Amsel a KAC ifi csapatában kezdte pályafutását, majd 1921-ben a Kispest vendégszereplése alkalmával Békéscsabán maradt és ott az Előre kapuját védte. A magyar labdarúgás történetében Ő az első vidéki játékos aki bekerült a válogatottba. Amsel Ignác a lengyelek elleni találkozón a II. félidőben Zsák helyett védett. Tovább olvasom

Kenneth Christiansen: 46

Kenneth Christiansen

1994 tavaszán a bajnoki hajrában került az Üllői útra a dán Ölstykke FC csapatától.

A Vasas ellen győztes meccsen mutatkozott be Nyilasi Tibor csapatában. A Kispest-Honvéd elleni MK visszavágó mérkőzésen Ő szerezte a csapat vezetőgólját, így rögtön kupagyőzelemmel zárta a szezont.

A következő szezon is kupagyőzelemmel kezdődött számára: a Szuperkupát hódították el a Vác ellen. Tovább olvasom

Gerendás András

Gerendás András

Balösszekötőként kezdte Békéscsabán, majd jobbhátvédként folytatta a Bp. Haladásban. 1955-ben került a Ferencvároshoz. Mindkét lábával jól kezelte a labdát, de fejjel is kitűnően bánt a labdával. Legszívesebben a balfedezet posztján szerepelt.

Amikor a Fradihoz igazolt még Griecs András néven szerepelt, majd a csapatkapitány Kispéter magyarosította a nevét. Egy Békés megyei község ihlette meg Misát, így lett Griecsből Gerendás.
Tovább olvasom

Deák Ferenc

Deák Ferenc

Nagy­szerű testi felépítésű, magas, erőteljes, minden ideg­szálával kapura törő középcsatár volt. Gólképességével Schlosser, Schaffer, Takács II. és Zsengellér méltó utódjának bizonyult. Technikailag ugyan nem csillo­gott a rendkívül népszerű „Bamba”, de a kapu előtt fejjel és lábbal egyaránt feltalálta magát.

A Ferencvárosban 83 bajnokin 121, míg a magyar válogatottban 20 találkozón 29-szer volt eredményes. Tovább olvasom

Fritz Alajos

Fritz Alajos

Nem tartozott a kiváló képességű labdarúgók közé. Szorgalma és megbízhatósága révén azonban derék mestere lett a kapus szakmának.

A Rumbold-Payer Európa hírű hátvédpár alaposan megkönnyítette kapusteljesítményét. Két dolog volt, amit senki sem tudott utána csinálni, igaz, hogy azokat a bravúrokat a pályán kívül produkálta. A labdát olyan ügyesen forgatta az ujján, mint egy cirkuszi bűvész, a palacsintát, meg ha két méterről dobták a szájába, akkor is elkapta. Ilyen zsonglőr volt ez a „Bunkó”. A kapuhoz pályafutása vége felé hűtlen lett: a fogtechnikusoknál már jobbhalfot játszott.

(Nemzeti Sport)

Élete legnagyobb védéseit az 1910-es FTC – Barnsley mérkőzésen produkálta. Tovább olvasom

Száger György

Száger György

Fradi-nevelés volt kétszeresen is. Édesapja a Fradi fiatalok nagy felfedezője nemcsak a pályán, de az otthon melegénél is alakította kapus fiának Fradi iránti érzelmeit.

Száger szerepelt ifjúsági bajnokcsapatban, ifjúsági válogatott volt, nemzetközi tornákon védett. Majd eljött a nagy pillanat, az FTC első csapatának kapuját is védhette. Tovább olvasom

Landi Ferenc

Landi véletlenül lett kapus! 1954-ben még úszó volt és egy orosházi tornabemutató szünetében állt először a futballkapuba. A sok srác elözönlötte a pályát, és Landinak már csak a kapuban maradt hely.

„Röpködött” a labdák után, és jó érzékére az orosháziak edzője, Csonka Béla is felfigyelt. Leigazolták az Orosházi Kinizsihez. Rövid idő múlva már az ifjúsági, majd az utánpótlás válogatott kapuját védte.

1959-ben pedig a fővárosba költözött, miután leigazolta a Ferencváros. Tovább olvasom

Károly Jenő

Károly Jenő (1886. január 15. – 1926. július 25., Torino), az MTK (1903-10: 95 bajnoki /106 gól; két bajnok- és egy kupagyőztes csapat tagja; 2x gólkirály; az év játékosa: 1909/10), majd a BAK jobbösszekötője és középfedezete, 1903 és 1918 között 25 mérkőzésen volt válogatott és 10 gólt ért el. Tagja volt az 1912. évi olimpiai játékokon vigaszdíjgyőztes magyar együttesnek. Az MTK örökös tagja. Tovább olvasom

Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ