Feljegyzések a fotelból – Tévedések végjátéka

fotelszurkolo-BWNehezen jött álom a szememre. A szomorúság, a méreg, a düh és a csalódás olyan kotyvalékot kavart bennem, hogy azt még a tiszazugi méregkeverő asszonyok is megirigyelhették volna. Pedig ők aztán igazán értették a dolgukat, alaposan megcsappantották a környező falvak férfi (férj) lakosságát, számukra az arzén egyenlő volt a cukorral, miközben elhitették a külvilággal, hogy ők csak áldozatok, egy csúnya férfi világ kárvallottjai, akik nem tehetnek arról, hogy a háborúból visszatért férjek nem a harctéren hullottak, hanem a hitvesi ágyban. A “tévedésekre” persze fényt került, Móricz Zsigmond beszámolóiból tudjuk, hogy több nőt halálra is í­téltek és talán örökre feledésbe merül a közel száz éves történet, ha tegnap este a csapat nem mérgezi meg több ezer Fradista estéjét. Mert amit 120 perc + büntetők alatt láttunk, az maga volt a Shakespeare-i tragédia, mely talán törvényszerűen zúdult is ránk, csak az olyan elvetemült és lelkes szurkoló mint én, ezt nem nagyon akartuk észre venni. A tévedéseket Shakespeare ví­gjátéknak szánta, az Efezosz-i történéseken már több száz éve nevet és vigad a szí­nházat kedvelők népes tábora, akik ha látták a tegnapi BL-selejtező visszavágónkat, biztosan örökre lemondanak a szí­nházi páholyok előkelő világáról. Arra már gondolni sem merek, mi lenne ha maga Shakespeare Mester ül fel a lelátóra és utána tintába merí­ti hí­res pennáját (III. Richárd egyből gyerekeknek szóló darabbá szelí­dülne). Ismerve Móricz vitriolos jegyzeteit, ha neki kellene most a számí­tógép elé ülve leí­rni a mérkőzés utáni érzéseit, hát…az sem lenne egy babazsúr.

Helyettük rám vár a feladat, mely bár nem lenne “kötelező” (a fotelszurkoló a bajnokikra szerződött), de annyival tartozom saját magam eltévedt értékí­téletének, hogy önmarcangolásba fogok és beismerem az összes tévedésemet, amit az elmúlt 1-2 hétben elkövettem (visszább nem akarok nézni, mert akkor elég hosszúra sikeredne a jegyzet). Kezdem azzal, amit a BL beharangozóban papí­rra vetettem, miszerint az albán bajnokság második helyezettjét, akit az UEFA kurta-furcsa döntése rendelt az utunkba, oda-vissza simán meg kell verni. Mire is alapoztam az optimista kijelentésemet? A reményre, a vágyakra, vagy talán a belénk sulykolt propagandára? Valószí­nűleg ebből is massza keveredik ki, hiszen engem is elvakí­tott az elmúlt egy év kupadömpingje, a válogatott EB szereplése, benne 5+1 Fradistával, plusz Sestákkal és a Dél-Amerikai “EB-t” megjárt Ramí­rezzel. Ehhez jöttek a nagy vezetői célkitűzések, a BL-szintű (sicc!) igazolások és a hangzatos kijelentések.

Tévedés volt az egész. A válogatott EB szereplése eleve túl volt ragozva, a játékosok kifacsarva érkeztek vissza (az egy hét pihenő nevetségesen kevés volt) és a nyári igazolások sem jöttek be és akkor még finoman fogalmaztam. Hüsing nem éri el Nalepa szintjét, Djuricin (róla í­rtam a Haladás meccs után, hogy jó lesz ez!) érkezésén már Böde sem tudott viccelődni, és eddig Lovrencsics is messze van Lamah szintjétől. Közben elment Nagy Ádám, az EB-ről “lemaradt” Varga, Radó, Leo csak árnyéka önmagának, a kispadunkon meg kényelmes ücsörögni, de onnan beszállni és új lendületet vinni a játékba, már más tészta. Hajnal sérült (ezt már megszoktuk), Trinksnek volt egy félidős fellángolása a Haladás ellen, és ennyi.

Ebből kellett volna merí­teni a szakmai stábnak, de nem sikerült. Az NB I-re elég, de nemzetközi porondon már édeskevés. Vajon mi volt a bibi? Nem olvastam a szakmai stáb nyilatkozatát (őszintén egyenlőre nem is vagyok rá kí­váncsi), ilyen “depressziós” időszakomban egy ideig semmit sem olvasok el, nem érdekelnek a magyarázatok, az okoskodások. Ilyenkor doszta elég saját magam összeesküvés-elméleteivel megküzdeni, nem akarok szembesülni a magyarázkodásokkal és azzal, hogy egyesek milyen kéjesen mártják belénk a késüket.

Vájkálok én is, de nem kéjesen, hanem csalódottan és szomorúan.

Vajon miért kellett elküldeni azt a Lamah-t, aki minden bizonnyal bohókás és szertelen volt és talán még sokat is keresett (vajon Djuricin és Hüsing mennyivel kap kevesebbet?), de szertelen és bohókás játéka nagyon, de nagyon hiányzik a mai Fradiból! Az eddig látottak alapján a két nyári igazolásunk tökéletesen igazodik az elmúlt 1-2 év betlijeihez, amit a szurkolók csak Tuijp-szindrómának hí­vnak. Az igaz, hogy beszélik a német nyelvet, de ahogy Trinks-nek sem sikerült fél év alatt beváltania a csekket, úgy ahhoz sem kell túl nagy jóstehetség, hogy Hüsing és Djuricin sem fogja felbolygatni a tőzsdét.

Három év – három bukás a nemzetközi porondon. 2014-ben egy horvát, 2015-ben egy bosnyák, 2016-ban egy albán csapat vert ki minket. A szomorú az, hogy a csapatok “minősége” évről-évre gyengült. Most belegondolni sem merek, hogy vajon 2017-ben a sort melyik ország csapata fogja keretbe foglalni. Pedig a Haladás elleni meccsünk szünetében szinte mindenki már a Salzburg elleni mérkőzésre készült. Többen meg is emlí­tették, hogy túl sok nekik (anyagilag) a szerda-szombati ritmus, ezért kihagyják az albánok (jelszó: úgyis simán továbbjutunk) ellenit, és az osztrákokra gyűjtik a benzint és a jegyre valót. Ez most befuccsolt, legfeljebb a családi költségvetés tapsol örömében, de vajon mennyi időbe fog telni az, hogy ebből a csúfos kudarcból felépüljünk?

Erre nincs gyógyszer, nincs kenőcs, hiába látunk minden reklámblokkban két perces gyógykezelési tanácsadót, ez a kiesés most mély sebeket ejtett. Bennem bizonyosan, de biztos vagyok benne, hogy másokban is. Tévedések sorozatának a szenvedő alanyai lettünk. Anyám könnyű álmokat í­gért, helyette Freddy Krueger vaskarmai marcangoltak egész éjszaka.

Egy régi bölcselet szerint, aki rosszat álmodik, annak megváltás az ébredés. Nekünk mégsem az. Az álom szép volt, a valóság már durva. Shakespeare Efezosz-i történetén, a tévedések ví­gjátékán mindenki a hasát fogja a nevetéstől. Amit tegnap láttunk, amivel tegnap lezártuk egy folyamatot, azon nem lehet nevetni.

Az maga volt a tévedések végjátéka.

21 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – Tévedések végjátéka bejegyzéshez

  • Az Albí n meccsel kapcsolatal feltûnt nekem az is, hogy a Fradi nem jí tszott könnyedén.

    A könnyedség mennyei gyerek és csak az alí zat í ltal fogadtatik.

    A könnyedséget nem lehet megfogni, sem kikényszerìteni. Valahogy akkor jön, mikor ô akar.

    Az alí zat meg olyan mint a kiszí radt föld. Ví rja az esôt. De az esôt nem lehet kikényszerìteni és nem lehet kibérelni. Még meg jogot sem formí lhatunk irí nta.

  • Mindenekelőtt: hajrá Fradi! Nem szokásom kommenteket í­rni, de most megteszem, és sajnos egy tavaszi véleményemet kell idézzem. Akkor annyit í­rtam, hogy ötvenegynéhány év alatt nem emlékszem, hogy a Fradi tavasszal ne szárnyalt volna, és hogy ennek következményei lesznek. Doll nem tudja motiválni a jétkosokat, ráadásul könnyedén lemond a saját nevelésű fiatalokról, miközben a “hozott anyag” sohasem lesz (vagy csak nagyon ritkán) fradista. Elengedtük (idő előtt, akárcsak korábban Lisztest, Gerát) Nagy Ádit, lemondtunk Lamah-ról, Holmanról, és az elmúlt egy év alatt Doll beépí­tett vagy hozott olyan “klasszisokat”, mint Trinks, Hüsing, Duricin, a régi “klasszisaink”, Nalepa, Dilaver, Sesták, a lelassult Leandro stb. mellé. Megint nem posztra igazoltunk!
    Sokkal szí­vesebben láttam volna egy olyan Fradit, amelyben a sok külföldi helyett Csilus Ádám és Tamás, Batik Bence, Valencsik, Popov stb. játszik, ilyen simán ők is kiestek volna! (De lehet, hogy bennük egy kicsivel több lett volna a Fradi-szí­v, amit Lipcseiéknek érdekes, nem kellett magyarázni! Doll korábban azt mondta, hogy minden posztra két egyforma képességű, bármikor bevethető játékos kell egy Fradi-szintű csapatban. De azt nem gondoltuk volna, hogy ez a középszer lesz! És felmerül bennem a kérdés: ha ez í­gy van, mármint tényleg jó a játékoskeretünk, akkor miért ugyanaz a 15-16 játékos játszotta végig a tavaszt? Miért nem kaptak játéklehetőséget a fiatalok? Hogyan képzeli Doll, hogy egy nem játszó játékos a kispadról (sőt a fakóból előhúzva) bármikor kész játékosként bevethető lesz?
    Mit tud Doll? Három ilyen nemzetközi kudarc után át kéne értékelni az ő szerepét is. Ricardo Moniz (minden hibája ellenére) élt-halt a Fradiért, és felépí­tett egy küzdő és JÁTSZÓ (!!!) csapatot. A mostani Fradi nem játszik, de ma azt láttuk, hogy a játékosok zöme küzdeni sem tud. (Ráadásul Moniz nem mutogatott a játékosokra, ő is úgy gondolta, ahogy Mourinho: ha a csapat győz, akkor jó a csapat, ha veszí­t, az az edző felelőssége. Moniz, érdekes módon, mindig megvédte a csapatát… Moniz fradista volt, és azzá tudta tenni a játékosait is!)
    Kint voltam a meccsen, és valaki mellettem megjegyezte: mennyire hiányoznak a játszó játékosok! Igen, erről van szó: korábban volt Dragónerünk, Lipcseink, aztán Leonardonk, Besicünk, Jennerünk, Mateosunk… Most pedig senki nem tudja még előre í­velni sem a labdát Böde Daninak. Figyeltem: vagy húszszor ott helyezkedett megjátszhatóan a leshatáron, de csak a meg nem adott 11-es előtt kapott pontos labdát. Helyette inkább visszafelé passzoltak. A gyáva játék, a felelősség áttolása: nem én hibáztam! Amikor a játékosok tanácstalanok, nem tudják, mit csináljanak. Kérdezem: ha az “elővágón” még a tévés kommentátor is látja, hogy az albánok 4-1-4-1-es hadrendben játszanak, ezt Doll miért nem látta? Miért nem tudott olyan taktikát kieszelni, ami ez ellen működik? Mert amit játszottunk, arról tanúskodott, hogy nincs taktikai elképzelés a játékban. A majd csak történik valami pedig kevés. Egy olasz csapat ráült volna az 1-0-ra, és kihúzza. Lehet, hogy Doll jó erőnléti edző (bár ez sem biztos), de valami baj van a taktikai felkészültségével, és a pedagógiai érzékével. Pontosan erről í­rtam tavasszal… Szomorú vagyok, és nagyon remélem, lesz folytatás, őszinte szembenézés, a végére pedig: még inkább HAJRÁ FRADI!!!

    • Az általad felsorolt fiatal “tehetségek” és a B-kategóriás játékosaink között kb. 2 osztálynyi különbség van.
      Öt év alatt egyetlen játékos sem érkezett az utánpótlásunkból az első csapathoz, miközben nemzetközi tornákon is versenyeztetik (persze, ha idehaza sem versenyképesek, akkor felmerül a kérdés, hogy minek) a fiatalokat.
      Ha megnézed utánpótlás válogatottaink szereplését, akkor U17-fölött teljesen reménytelen a helyzet a közeljövőben.

    • Ha megnézem az albí n csapatot, akkor a hozzí í llí sukon mùlott a gyôzelmük.

      Ha összehasonlìtom a Fradit velük, akkor az tûnik fel nekem, hogy az Albí nok nem akartak a szurkolòjuk elképzeléseinek és elví rí sainak megfelelni, hanem jí tszottak és a fejük tiszta maradt olyasmiféle, “ha kikapunk, akkor mi lesz” gondolatoktòl. és mivel odaadòan és alí zattal jí tszottak, elnyerték a szurkolòik elismerését.

      Miért is teljesìt jòl egy csapat ? Azért mert megfelel a szurkolòinak elví rí sí nak, vagy mert azért, mert jòl jí tszik ?

      Nem-e inkí bb ùgy van, hogy akkor felel meg a szurkolòk elví rsí nak, ha jòl jí tszik, és nem akkor, amikor csupí n megfelel nekik ?

      Mi van elôbb a tojí s, vagy a tyùk ?

      Ha elveszìtsük a meccset, akkor elveszìtsük a szurkolòk bizalmí t is ?

  • Igen, évek óta kukázunk … egy független ország valóban független NAV-ja (esetleg valóban független ügyészsége) esetleg megnézhetné, hogy ezzel a sok “ingyenes” játékosvásárlással ki, hogy járt! El vagyok keseredve … júl. 20-án véget ért a szezon … mert, azt ugye egyetlen háborodott sem gondolja komolyan, hogy mindezt kompenzálni lehet a Matyókövesd, vagy a Gyirmót -esetleges- legyőzésével …

    • Az a baj, hogy illúziókat kergettek. Ilyen a nemzetközi kupaszereplés, az amit csak a üzletemberek találtak ki azzal, hogy fontos dolog. Fontos nekik a pénz miatt. De elképzelni nem tudom, hogy miért lenne fontosabb BL csoportkörbe kerülni, mint bajnokságot nyerni itthon. Illetve tudom: a pénz miatt.
      És ez a baj, hogy a szurkolók is bevették a BL maszlagot, ahelyett, hogy valódi klubélet legyen az FTC-nél, ahogy ötven éve volt. Hogy be tudj menni a klubházba, beszélgess játékosokkal, szurkolókkal. Ehelyett van a BL.
      És tegyük a szí­vünkre a kezünket, ki emlékszik arra, hogy mondjuk nyolc évvel ezelőtt ki lett a BL-ben a második. Csak a győztes számí­t ott is, a többi meg veri el a pénzt a mendzserek által kreált műfutballistákba, aztán senki nem emlékszik rájuk.
      Én a magam részéről egyáltalán nem bánom, hogy kiestünk, í­gy könnyebb lesz nekimenni a harmincadiknak. A magyar futball sohasem fog arra a szintre felkapaszkodni, ahol akkor volt, amikor a világon nem csak a pénz volt az egyetlen szempont futball-ügyben.

      • Abban egyetértek veled, hogy a BL az UEFA+gazdag klubok játéktere, ott a kicsiknek semmi keresnivalójuk nincs. Abban biztos voltam, hogy nem jutunk a BL-be (nincs itt a helyünk), az EL-nek meg tényleg semmi értelme, egyedül a pénz. Azt í­rod, hogy ki volt nyolc éve a második a BL-ben…és tavaly ki játszotta az EL döntőt? A Sevilla még beugrik, mert mostanság mindig ő nyer, de más nem.
        A gond nem is ezzel van, személy szerint nem a kiesés bosszantott fel, hanem maga a játék, és az, hogy Doll alatt már harmadszor bukunk olyan csapatok ellen, akiket “papí­ron” ki kellett volna vernünk.
        Amit a klubéletről í­rtál, abban nagyon igazad van.

        • “Maga a játék”…
          Tényleg úgy gondolod, hogy ebben a mai Fradiban van akár egyetlen egy olyan futballista akit jegyeznek? Még a Gera sem ma már.
          Futballisták nélkül nincs játék. És azt sem árt megtanulnunk, aki Magyarországon játszik az nem futballista, hanem egy komoly helyre sem kellő valaki.
          De ettől még lehetne szerethető a történet, ha tényleg azt érezné az ember a zöld mezesekről, hogy ők a mi csapatunk. De ez az érzés szűnt meg.

      • Amiről te beszélsz, azt amatőr sportnak hí­vják. Nekem szimpatikus lenne. Az adófizetőknek meg olcsóbb.
        A nemzetközi megmérettetés a kezdetek óta fontos a klubok számára.
        Ha megnézed, akkor láthatod, hogy jóval több nemzetközi meccset játszottunk mi is fennállásunk első 5-6 évtizedében, mint manapság.
        Aki nem akarja magát megmérettetni magasabb szinten, az nem sportoló.

        • Mérettessék meg magukat nyugodtan a sportolók. Menjenek Bolognába, Angliába, mérettessék meg magukat.
          De a klubok megmérettetését csak úgy érdemes, ha nagyjából egyenlőek a feltételek. A lepkesúlyút sem eresztik össze a nehézsúlyúval. Itt meg elvárás, hogy a lepkesúlyú kiüsse a nehézsúlyút. Aztán csodálkozunk, hogy nincs örömünk a Fradiban.

          • Az elvárás mindössze annyi lenne, hogy a fradi-szí­v is megjelenjen a pályán. Az eredmény másodlagos.
            Ezzel szemben a Fradi helyett ma már egy cég van Fradi névvel és a Fradi szí­neivel.
            Sokan ezzel nem nagyon tudunk azonosulni.

            • Pontosan.
              De ezt akarta a szurkolók hangosabb része. Profizmust. Nyilván a gazdasági különbség miatt soha nem fog megvalósulni. Ilyen kelet-európai, filléres, nem vagyunk a térképen profizmus igen. Ezt láttuk szerdán.
              A Fradi-szí­vet sem kérheted számon, hiszen fradista nincs a csapatban. Szép lassan leépült minden, ami egykor a Fradit jellemezte, ami fontos volt nekünk. És ebben a leépülésben mindannyian részt vettünk, hallgatással, bele törődéssel.
              A szerdai nap lett a jutalmunk, még akkor is, ha elsőre büntetésnek érzi mindenki.

      • Megint csak a régi nòtí mat fùjom:

        Miért nem élesszük mí r fel ùjbòl a KK-t, hiszen a “nagy” (vagyis pénzes” klubbok közt jelenleg nincs és nem is fog lenni helyünk.

        A régi hìrnevünkért megy egy nagy csapat Sem fog “lefeküdni” nekünk.

        Ausztria, Csehorszí g és Magyarorszí g labdarùgí sí nak meg a helyzetei olyannyira hasonlìtanak egymí shoz, hogy mí r ez nem lenne akadí ly.

        Tanuljunk végre megint olyanoktòl, akik nem csak régi hìrnevünket, hanem jelenlegi létünket, tudí sunkat, jí tékfelfogí sunkat is meg tudjí k becsülni, mert hasonlò problémí kkal küzködnek, mint mi.

  • Az Albí noknak bizonyìtani valòjuk volt (és ez a foci hajtòereje) fôleg azokkal a csapatokkal szemben, akiknek ezt vagy nem muszí j, vagy ezt ùgy vélik.

    Az Albí nok Euròpa részéve akarnak ví lni (nem csak a Balkí né akarnak maradni) és ez a focijukban is megmutatkozott tegnap.

    Nagy ídí m hií nyzik. Ô mozgott a legtöbbet és talí n csak most vesszük észre igazí n, hogy mi is hagyott el bennünket tí vozí sí val.

    Aranytí lcí n szolgí lta fel sok helyzetekben a labdí kat, miutí n vissza tudta – gyorsasí ga révén – szerezni és közben remekül is védekezett. Nem csak 15 percig, hanem az egész meccsen í t.

    Doll mesternek igaz lett, mikor mondta, hogy korai még a nemzetközi szereplés.

    A magyar labdarùgí snak még legalí bb 5 év kell, hogy fel tudjon szí llni arra a vonatra, mely a fejlôdés felé viszi majd.

    Az Albí nokkal kapcsolatal, nekem az volt a benyomí som, hogy mintha ôk mí r elôbb felszí lltak volna.

    A Haladí s meccs lényege mintha most mutatkozna meg.

    Nagyon is Nagy ídí m köré épült a jelenlegi csapat. Mivel Nagy gyors volt, akkor kevesebbet kellett mozogniuk a mí soknak. A Nagy ídí m féle aranytí lca meg pí rosult egy mí s aranytí lcí val is, vagyis a sokszor magyar csapatok í ltal elkövetett és ají ndékozott hibí kkal.

    Ha mindkét aranytí lca adòdott, akkor jò meccset jí tszottunk.

    Sajnos a Partizí n tegnap nem ají ndékozott meg sem kettô, sem egy aranytí lcí val.

    Ellenben mi ají ndékoztuk meg ôket.

    A két nem megadott 11-es. Az öngòl, A 11-esek. Ez egy kicsit tùl sok volt a Fradinak.

    Nem is okolom emiatt.

    Szerintem jogos most kérdezni, hogy menyit is ér a „nemzeti szint“ a nemzetközi szinthez mérve.

    De ez az összehasonlìtí s meghasonlìtí shoz vezet.

    A Fradi magí ban érték, magí ban igaz és magí ban valò. Ehhez nincs szükség a összehasonlìtí shoz.
    Ez egy mí s csapatní l is ìgy van.

    Csak a Fradi mégis több. A Fradi az értékébôl semmit sem veszìt, akkor is ha kikap, akkor is ha gyôz.

    Azért mert magí ban érték.

    Ezt nem szabad elfelejteni.

    A Magyar Bajnoksí g is ilyen. Magí ban egy érték (mert szép foci). Bí r vannak külföldi segìtôi, de sají t magí bòl indulhat ki és sají t magí ban lelheti csak fel azt, ami élteti és élet benne. Az az érték meg ki kiví nkozik és a még nem létezô, még nem hallhatò, még nem bekövetkezett megvalòsulí sí t keresi (és meg is fogja talí lni).

    Ùjbòl türelem kell. Megint ùjbòl azoknak fog igazuk lenni, akik kitartottak e furcsa német ember mellett, akinek mindig megadòdik az a jò érzéke, hogyan vezesse el a csapatot odí ig, ahonnét mí r sají t maga indulhat el. Hoví  ? Hí t nem tudni. De bizonyí ra azon az ùton, amelyen meg fognak ùjra valòsulni értékei.

    Doll mesternek megint épìteni kell. Megint ugyanazok a gyerekbetegségek fordulnak elô, mert nem birtokoljuk (nem is akarjuk) a középpí lyí t és gyorsan í t akarjuk jí tszani. Olyan hamar nem fog jönni egy ùjabb Nagy ídí m.

  • Nekem több dolog sem tetszik:
    1, Thomas Doll: mindig megcsinálja a szí­nházat a kispad előtt hogy ő mennyire mérges, de ez valahogy nem megy át a játékosokra, valamint érdekes módon a következő meccsen is aza játékos játszik, akivel elégedetlen volt. Miért nem lehet azt mondani, hogy baromi gyenge vagy , most pihensz 4-5meccset.
    2, Igazolások: kaptunk egy csomó pénzt mert bajnokok vagyunk, Tv-közvetí­tési dí­jak stb+ EB-szereplésért is (6 játékos), akkor miért nem vezsünk egy normális embert aki tud is játszani? Hoztunk 2 játékost ingyen, egyte pedig 300000 euróért, ami aprópénz ezen a szinten. Hozni kellett volna 2-3 (akár kiöregedőfélben lévő) jáékost, aki képes azt az 1 helyzetet berúgni, amivel továbbjutunk. Utána felőlem mehet is haza. Nagy Ádámot pedig ezen a szinten 1,5 misiért eladni vezetői bűn, Orosz Pálnak meg kellene néznie hogy sokkal gyengébb gyerekek mennek el 5-10 misiért.
    3, Erőnlét: az igaz, hogy voltak Eb-t megjárt játékosaink, de Dibusz nem játszot, Böde talán összesen 60 percet. Nagy Ádám már nincs itt. Maradt Gera, Sestak, Pintér. Ők lehet hogy fáradtabak voltak. De a többiek? Nekik milyen nyári alapozásuk volt, hogyha egy Tirana ellen elfáradnak? Bele kellett volna gyalulni őet a földbe. Ehelyett hátul passzlgatunk, és senki nem akart előremenni.
    4, Management-nézők: az azért sokat elárul hogy egy BL (még ha csakseletező is) meccsre csak 9000 néző megy ki.Milyen renoméja van ennek a csapatnak? Ráadásulállí­tólag futballlázban ég az ország.Dibusz nyilatkozta: megyünk tovább, jön a Honvéd elleni meccs. Kit érdekel a Honvéd? A Fradi már azon a szinten van, hogy a “tarcsinak” is be kell hozni a a 2-3. helyet a bajnokságban, a sztároknak aBL-ben vagy EL-ben kell megmutatni a tutit. A nézői elvásárok nőttek. Aki ezt nem tudja feldolgozni, annak nincs helye a csapatban.
    5, Hol vannak a Lyon és Dortmund együttműködés pozití­v hozadékai? Még ingyen sem tudunk idehozni tőük 1-2 tehetséges 20 évest, akik végighajtják a meccset?
    6, Szerintem nincs közgázoktatás a focistáknak: nem csak akkor kell érteni a pénzhez amikor alkudunk a fizetésre, hanem akkor is, amikor kiszámolják, hogy most mennyi pénztől esik el a klub. Valamint ahhoz is, hogy egy BL-ben vagy EL-ben szerelő csapat bajnokiaira is többe mennek ki mint egy sima csapat bajnokijára. Most ki fog kmenni a következő meccsekre? Igaza volt Dárdainak, hogy ingyen kellen megnézniük a nézőknek a meccseket. csak az a baj, hogy teljesí­tmény is kell mellé, hogy ott tartsa őket. Egy ilyen siralmas teljesí­tménnyel it fognak ott tartani? Igaza volt a Sport +Foci í­rójának: a magyar kluboknak nem érdekük a nemzetközi siker, mert elég sokat keresnek az NB-gyel is, és itt csak szombaton kell játszani. Mí­g nemzetközileg szerda-szombaton meg kellene dögleni a pályán és néha lennének nagy zakók is. Ki szereti az ilyet? Kicsit hasonló volt a helyzet, mint amikor 2003-ban ” nem akartunk nyerni a Derecen ellen” hogy az MTK legyen a bajnok. Akkor volt balhé. Most egyenlőre nincs, de szerintem is valakinek mennie kell, mert ezen a szinten a vezetők megbuktak. Nem hiszem hogy Kubatov a fő bűnös, őneki aza dolga hogy pénzt teremtsen és rendet. Ez megvan. Az igazolásokért felelős Oroszáó -Doll páros gondolja át a további szerepvállalást.

    • “…Dibusz nyilatkozta: megyünk tovább, jön a Honvéd elleni meccs. Kit érdekel a Honvéd? A Fradi már azon a szinten van, hogy a “tarcsinak” is be kell hozni a a 2-3. helyet a bajnokságban, a sztároknak aBL-ben vagy EL-ben kell megmutatni a tutit. A nézői elvásárok nőttek. Aki ezt nem tudja feldolgozni, annak nincs helye a csapatban…”

      Pisti, ha kritikusok vagyunk a csapatal szemben, akkor mért nem vagyunk kritikusak a sají t elví rí sainkal szemben is ?

      Vagyis, mivel mérjük össze azt, amit elví runk. Honnan jönnek azok az elví rí sok és honnan ered az a beí llìtottsí g, hogy a bajnoki semmi és a BL a minden ?

      Szerintem a szurkolòknak is van — Az Eb utí nni nagy fellendülések utí n — lehetôségük és feladatuk a feldolgozí sra.

      Mi felel meg a valòsí gnak ? Hol tartunk ma ?

      Ha szí mba vesszük azt, amit eddig elértünk és honnan indultunk el, akkor nem-e lenne okunk — bosszankodí son kìvül — egy kis örömre és hí lí ra is ?

      Ne vedd zokon soraimat. A feldolgozí shoz az is hozzí tartozik, hogy megkérdôjelezhessük is az elví rí sainkat.

      Ne Gòlií thoz mérjük magunkat, hanem Dí vidhoz.

      Az erôviszonyok sajnos ilyenek. Ez van. Sajnos

  • Én még az NB2-es kizárás időszakában sem éreztem magam ilyen kiszolgáltatott, megalázott, szégyenteli állapotban. A korrekt “élmény”-beszámoló és helyzetjelentés, meg a hozzászólások igaza mellett én amellett sem mennék el szó nélkül, hogy ezek a totál vakon kiválasztott falábú igazolások, a “Tuijp-szindrómás” “kukázások” egyértelműen edzői felelősséget vetnek fel, hiszen a jó lónak a derbi napján kell(ene) jól futnia, és az egyetlen igazi értékmérő pedig ilyenkor jön el -- mert itthon ennyi pénzből, ilyen kerettel kb. a 88 éves nagyanyám is bajnokcsapatot farag -, a másik pedig a szánalmas lelátói előadás, amit csak felerősí­tett az egy sem mikrofonba óbégató egy szem szerencsétlen, akit aztán senki nem követett, ez pedig még az edzőnél is magasabb szinten lévő felelősség -- azaz mindent összevetve a bűzlő hal effektusa merül fel… Az, hogy a csilivili ví­zibábszí­nház-stadionunk meg nemsoká kap még maga elé egy még csilivilibb irodaépületet -- annak kvázi mellékes dí­szletévé silányulva -, már nem a tegnap este hozadéka, de ráfűzhető erre a láncolatra, azt hiszem.

    • Minden szavad igaz … ez egyszerűen szégyen … amikor jogtalanul kizártak bennünket, akkor nem volt egy fillér sem, az előző vezetők tönkrebaxtak mindent (FELELŐS -ja, az nem volt! Sem Szí­vós, sem Torgyán, sem Furulyás, sem Havasi stb. stb. stb … csak markolt mindenki a BL-pénzből …) De akkor Lipcsiék még ingyen is játszottak! De EZEK??? Amit Magyarországon meg lehet adni egy futballistának, EZEKL megkapták! Szégyen, gyalázat! Szégyen, gyalázat! Szégyen, gyalázat!!!!!!!
      Ilyenkor nagyon rossz fradistának lenni! Nem, amikor az Ajax 5-öt, vagy a Real 6-ot rúgott … nem akkor, MOST!!! Sem játék, sem csapat, sem SZíV, sem LELKESEDÉS!!! Ha EZEK júliusban ilyen fáradtak, milyenek lesznek novemberben??? Most meleg volt, akkor meg majd hideg lesz … ja, és közben jön majd a “sorozatmérkőzések okozta fáradtság!” 40 éve mást se hallok a magyar futballban, mint vagy idény eleji, vagy idény végi forma, vagy a nehéz szezon kellős közepén fáradtak a fiúk … de MIKOR futballoznak??? Eddig nagyon csí­ptem, de Dolly Rollnak is el kellene gondolkodni! Ennyire nem tud sem motiválni, sem felkészí­teni egy csapatot??? Könyörgöm, nem a Barca, Real, Bayern ellen estünk ki!!!
      Szégyen és gyalázat!!! Sajnos, kutyaugatás nem hallik az égig, mi -- örök fradista szurkolók- meg csak kutyák vagyunk … az apja emlékéhez méltatlan ifj. Orosz Vigyorgó Fuxos Pálnak kellene elsőként eltűnni! Fáj ezt mondani, de egy ilyen szégyennek legyen már személyi következménye is!!! Halló, Elnök úr! Érdekli a szurkolók véleménye??? Avagy jobban el vannak a kaviár mellett a VIP-páholyban fanatikusok nélkül???

  • A Honvédot megverjük, a propaganda pedig megy tovább.
    Ha nem játszunk külföldi csapatok ellen tétmeccset, akkor mindig lesz pár ezer ember, aki beveszi, hogy fejlődik a magyarfoci.
    Nem akarom egyedül Doll-ra hárí­tani a felelősséget, de harmadszor nem tudott mit kezdeni a nemzetközi porondon, miközben “felkészültünk az ellenfélből”.
    Érthető, hogy miért nem kapkodnak utána.
    Majd jövőre (mint pár kerülettel odébb).

  • Igaz most mobilról í­rtam,sajnos nem is ment át,ahogy látom,talán jobb is,mert nagyon elkeseredett,dühös hangvételű levelet í­rtam.Midegy,ahogy a játékosok arcára talán ez volt irva. A nagy milliókat ezután is megkapják minden hónapban sajnos,csak Minket szurkolókat neztem megint hülyének.
    Ebben az évben sem fogok”felpesdülni”
    le vagyok sújtva.

  • Ezt nem gondoltam volna. Szégyen! Az a baj, hogy leginkább mi, szurkolók szégyenkezünk. Nincs értelme a bí­rót hibáztatni a második 11-es elmaradásáért, játszani kellett volna, gólokat lőni, vagy a végén a 11-eseket belőni. A játékos vásárlások elkeserí­tőek. Az egyik barátom azt mondta, megint sikerült “kukáznunk”…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
10.24.19:30, m4sport
10.28. 21:00, m4sport
10.31. 19:30, m4sport
11.04. 21:00, m4sport
11.08. 17:00, m4sport
Novák Dezső
Tárhelyszolgáltatónk
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ