Gyász: nincs többé mágia, elhunyt Verebes József

verebes-jozsef

A 74 éves mesteredző már régóta súlyos beteg volt, ma kora délután otthonában érte a halál.
Hetvennégy éves korában elhunyt Verebes József, a nyolcvanas évek legendás győri sikercsapatának vezetőedzője. A magyar labdarúgás egyik kivételes egyénisége edzőként alkotott maradandót. A nevesebb magyar klubok közül irányí­thatta a Videotont, a Rába ETO-t, az MTK-t, a Honvédot, a Vasast és a Diósgyőrt. 1987-ben először lehetett szövetségi kapitány, majd 1993 szeptembere és 1994 júniusa között másodszor. A szakember egy ideje már súlyos beteg volt, ma fél háromkor otthonában hunyt el.


Verebes Józseffel a napokban még a Kisalföld készí­tett interjút budapesti otthonában. A Mágust súlyos tüdőbetegség támadta meg, vészesen lefogyott. Alvászavar, szellemi-mentális fáradtság és hangulatingadozás kí­nozza.

„Borzasztóan vagyok, semmi erőm sem maradt, az ágyon kí­vül tí­z percig sem bí­rom. Nagy pofont kaptam a sorstól, nem tudom, már nem is hiszem, hogy felépülök…” – ismeri el a Mágus, aki egy hónapja még bí­zott abban, hogy nem olyan nagy baj, és meggyógyul.

„Józsi nemegyszer ébred úgy, hogy edzésre akar menni. Azt kérdezi tőlem: hol vannak a fiúk, hol van a csapata? A győrit azt még mindig nagyon szereti…” – mondta Marika néni, Verebes József felesége.

NÉVJEGY 
VEREBES JÓZSEF
(1941. március 23.–2016. március 13.)
Klubjai játékosként: FTC, Oroszlány, BVSC, Ganz-MÁVAG, Budafok, Középí­tők
Edzőként: az MLSZ játékvezetőinek felkészí­tő edzője, Kecskeméti SC, Sülysáp, Videoton, Rába ETO, MTK-VM, Kispest-Honvéd, Győri ETO, Vasas, Diósgyőri FC, Szegedi AC, Videoton, Gödöllő, Pápai ELC, Újbuda TC, Nagytétény-Erőmű.
Két periódusban (1987, 1993–94) a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt.

 

Verebes József 1981 és 1986 között, illetve 1993–1994-ben irányí­totta az ETO-t, amely első regnálása idején kétszer bajnok lett (1981–82, 1982–83). A győriek közönségszórakoztató, gólgazdag játékát jól illusztrálja az 1982–83-as bajnokságban szerzett 102 találat – magyar élvonalbeli csapat azóta sem jutott el száz gólig. Irányí­tásával először sikerült vidéki klubnak megvédenie bajnoki cí­mét az NB I-ben (az 1950-es Budapesthez csatolása előtti Újpest és Csepel duplázását, illetve előbbi triplázását nem számí­tva).

Az 1986–87-es idényben az előtte középcsapatnak számí­tó (az előző szezonban hetedik) MTK-val is bajnokságot nyert, felkérték a magyar válogatott irányí­tására (először 1987-ben, majd 1993–94-ben ült a nemzeti csapat kispadján).

MTK-s időszaka után rövid ideig a Kispest-Honvédot is irányí­totta – nyolc mérkőzés után távoznia kellett, de a kispestiek bajnoki cí­mének í­gy is részese volt. A kilencvenes években dolgozott még a Vasasnál, a Diósgyőrnél és a Videotonnál az élvonalban, ezt követően már csak alacsonyabb osztályú csapatoknál (Gödöllő, Pápai ELC, Újbuda, Nagytétény-Erőmű) vállalt munkát.

nela.hu statisztikai alapján Verebes József összesen 461 NB I-es mérkőzésen vezette csapatait. Mérlege 222–107–132, a gólkülönbség 833–617 – a „Mágus” győzelmi mutatója 59.76 százalékos a magyar élvonalban. A magyar válogatott szövetségi kapitányaként mérlege 3–3–8 volt.

1982-ben az év labdarúgóedzőjének választották, Győr város Pro Urbe-dí­jasa lett. 1987-ben mesteredzői cí­mmel ismerték el munkásságát, 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend polgári tagozatának Lovagkeresztjét.

EDZŐI KARRIERJÉNEK EGYIK CSÚCSPONTJA VOLT AZ MTK-VAL SZERZETT BAJNOKI ARANYÉREM, AMELYRŐL SLÁGER KÉSZÜLT 

(nso.hu)

6 hozzászólás a(z) Gyász: nincs többé mágia, elhunyt Verebes József bejegyzéshez

  • Csak egyetlen mondat még a MÁGUSRÓL (mert tényleg az volt, csak a nyulak fogytak el a cilinderből 🙁 ) … dal született róla, sláger, bárhol volt edző (ez alatt az ETO-t és az MTK-t értem), onnan kezdve sikk volt oda járni … kb. egy Mourinho volt, több, mint 30 évvel ezelőtt … akár azért, hogy győzni, akár azért, hogy veszí­teni lássák, de tömegek zarándokoltak az általa irányí­tott csapatok meccseire …
    Sosem felejtem el, hogy az általam egyébként végtelenül tisztelt Kovács Imre alatt is 2-3 ezer néző volt egy ETO-meccsen … kupagyőztesek, a bajnokságban 5-6. helyezettek voltak, ennyi. ’81 őszén (Istennek hála), hetekig külföldön voltam, a müncheni pályaudvaron vettem egy Népsportot (kemény 1 DM=15 ft!!! /itthon 1 Ft volt!/), és döbbenten látom, hogy ETO-Vasas 3-1, 12 v. 13 000 néző … azt hittem, sajtóhiba, és egy 0-val többet í­rtak …. de nem! 2-3 meccs után megsokszorozódott a győri (és az idegenbeli) nézőszám! Mai ésszel, ha “percentet” kér a +nézőszám után, már a ’80-as években milliárdos lett volna … Győr: 2-3 ezer nézőről 20-25 ezer, MTK: 1-2 ezer nézőről 10-12 ezer … na, EZT csinálja utána Mourinho!!! :-DDD (Persze, J. M. sose volt olyan csapatán, ahol 1-2 ezres nézőszám lett volna)

  • Életének 75. évében elhunyt Verebes József mesteredző, aki a nyolcvanas-kilencvenes években két időszakban is irányí­totta az A-válogatottat.
    Verebes József 1941. március 23-án, Budapesten született, játékos-pályafutását a Bp. Kinizsiben (í­gy nevezték akkor a Ferencvárost) kezdte 1952-ben, közel tí­z esztendőn keresztül játszott a klub szí­neiben. Az 1961–1962-es idényben szerepelt az NB I-ben is. 1971-ig futballozott az Oroszlányi Bányász, BVSC, a Ganz-MÁVAG, a Budafok és a Középí­tők együttesében is. Visszavonulása után a43. számú Állami Épí­tőipari Vállalat sportszervezője lett, az 1977–1978-as idényben a játékvezetők felkészülését segí­tette. A következő szezont a Kecskeméti SC-ben töltötte, majd rövid ideig Sülysápon dolgozott.

    Pályafutása első nagy ugrása 1980-ban jött el, amikor a Videoton szerződtette. Az 1980–1981-es szezonban Verebes József irányí­tásával – a szisztematikusan beépí­tett fiatalokkal, a Disztl testvérekkel, Péterrel és Lászlóval, valamint Szabó Józseffel, Horváth Gáborral, azután Csuhayval, Novathtal, Vadásszal – hatvan góllal a harmadik legjobb támadósor volt a fehérváriaké, akik a negyedik helyen végeztek a bajnokságban. Az edző a szezon befejeződésével Győrbe távozott.

    Az előző szezonban csak tizenegyedik ETO az őszt a második helyen zárta, minek hatására Verebes négy idősebb játékosának, Milének, Magyarnak, Pócziknak és Glázernek megengedte a tegeződést… Tavasszal pedig már senki sem tudta megállí­tani a Rábát. A Fradi elleni találkozó előtt, három fordulóval a zárás előtt két pont volt a kisalföldi csapat előnye. Pazar gólkülönbsége miatt az Üllői úti esetleges győzelem a bajnoki aranyérmet jelenthette. 1982. április 28-án a Rába a korszak talán leglátványosabb bajnoki mérkőzésén, 4-3-ra nyert a Ferencváros ellen. A másnapi Népsport idézte a könnybe lábadt szemmel nyilatkozó Verebes edzőt. „Nagy boldogság ez. Azt hiszem, bajnokhoz méltóan játszott a csapat. 0-1 után teljesen átvettük az irányí­tást, s az Üllői úton, a volt bajnokcsapat ellen bebizonyí­tottuk, hogy nem véletlenül rúgtunk ennyi gólt.”

    A Rába ETO az utolsó két fordulóban tovább növelte az előnyét, öt pontot vert a cí­mvédő Ferencvárosra. Ennél is fontosabb, hogy az ETO állandóan telt ház előtt játszott, és úgy szórta a gólokat, mint dzsentri a vagyonát. 102 találatot szerzett a 34 mérkőzésen! Az előző idényben a Fradi 75, mí­g egy évvel korábban a Honvéd 67 szerzett góllal lett bajnok, 1968 óta nem szerzett egyetlen csapat sem száz gólnál többet az NB I-ben! Hannich Péter 22 találatával megszerezte a gólkirályi cí­met. Az ország nagy része (tegyük hozzá: elsősorban a vidék) a Rába bűvöletében élt, ezért is keltett nagy meglepetést, hogy a csapatból mindössze egy futballista, Szentes Lázár került be a spanyolországi világbajnokságon szereplő keretbe. Különösen Póczik József és Hannich Péter mellőzését fájlalták sokan.

    Verebes Józsefék egy évvel később megvédték elsőségüket. Nem budapesti, azaz vidéki alakulat korábban sohasem tudott a magyar élvonalban két év alatt két bajnoki cí­met nyerni. A Rába továbbra is remek támadófutballt produkált, 82 gólig jutott. Az utolsó öt forduló eredményei önmagukért beszéltek: 3-3 a Ferencváros ellen otthon, 5-1 a Debreceni MVSC ellen otthon, 3-2 a Vasas ellen idegenben (Hajszán mesterhármasával), 2-2 a Bp. Honvéd ellen idegenben, és végül 1983. június 11-én, telt ház, 28 000 néző előtt -- a balszélső újabb triplájával -- 6-1 az Újpesti Dózsa ellen!

    1984-ben és 1985-ben még második, 1986-ban harmadik lett a Győr. 1984-ben MNK-finalista volt, de az NB II-es Siófok nagy meglepetésre 2-1-re legyőzte Székesfehérváron.

    A második aranykorszakára visszaemlékezők egyetlen fájdalma, hogy nemzetközi porondon nem tudott a húsz évvel korábbiakhoz hasonlóan eredményes lenni a Rába. Verebes József maga is gyakran hangoztatta, meggyőződése, hogy játékosai számára az európai szí­npad sincsen túl magasan. A BEK-ben az első ellenfél, az előző májusban KEK-döntőt játszott belga Standard Liège nagyon nehéznek tűnt. Verebes azt jövendölte, az első mérkőzésen eldől majd a továbbjutás, bravúrt sejtett. Ehelyett a Hlagyvik kiállí­tása miatt hatvan percen át emberhátrányban játszó, Hannichot egyébként is nélkülöző gárda kapott egy ötöst Liège-ben. A visszavágón remek játékkal, 3-0-ra nyert az ETO, megmutatva, hogy hazai pályán bárkivel felveszi a versenyt. Egy évvel a Standard elleni vereség után a BEK-selejtezőben csak nehezen búcsúztatta el a Vikingur Reykjaví­kot, majd hazai pályán hat gólt kapva kiesett a Dinamo Minszk ellen. A következő években pedig meg kellett elégednie a csúcsformába lendült Bp. Honvéd mögött a második, illetve (1986 tavaszán, Verebes első győri periódusának utolsó évében) a harmadik hellyel. A zöld-fehérek három szezonon keresztül az UEFA-kupában indultak, s pechjükre mindig erős ellenfelet kaptak. Sorrendben a Manchester United, a Bohemians Praha, végül a Torino Calcio búcsúztatta el őket. A sors fura fintora, hogy a kisalföldiek egyedül a Dinamo Minszket tudták kiverni, azt a csapatot, amely kupatörténetük legfájóbb vereségét mérte rájuk 1983 őszén.

    Verebes József első győri edzői korszaka, egyben a klub második aranykorszaka 1981-től 1986-ig tartott. A mester 154 bajnoki mérkőzésen 51 játékost küldött harcba, közülük Csonka Gyula, Hajszán Gyula, Hannich Péter, Hlagyvik Gábor, Szabó Ottó, Szentes Lázár és Szijártó László minden szezonban pályára lépett. A legtöbbet játszók tizenegye: Kovács László 92 – Csonka Gyula 129, Hlagyvik Gábor 117, Mile Sándor 103, Magyar Lajos 105 – Szijártó László 93, Hannich Péter 138, Burcsa Győző 74 – Szabó Ottó 135, Szentes Lázár 121, Hajszán Gyula 128. A legtöbb gólt Hannich Péter (87) szerezte, a kor egyik leggólerősebb támadó középpályását az eredményességi ranglistán Szentes Lázár (62), Hajszán Gyula (41) és Szabó Ottó (32) követte.

    Az 1986 nyarán Győrből távozó Verebes nem sokáig maradt munka nélkül: miután az MTK-VM elveszí­tette a következő idény elején az első két bajnokiját, a kék-fehérek a Mágushoz fordultak. A Mágus irányí­tásával az MTK szinte elfelejtette a vereséget. Az edzőváltáskor még az utolsó helyen álló gárda bajnokként zárta az idényt. Verebes csapatában egységet alkottak a tapasztalt és a fiatal játékosok. Ahogyan azt a Mágus csapataitól a nyolcvanas években megszokhattuk, messze az MTK szerezte abban az évben a legtöbb gólt!

    A következő években is maradt a bátor támadójáték, egyéves kihagyás után a következő két szezonban ismét a bajnoki aranyért harcolt a csapat. 1990-ben az utolsó forduló előtt még vezetett az Újpest előtt, de kikapott az akkor még az osztályozó elkerüléséért harcoló Váctól!

    Verebes József 1987 elején az A- és az olimpiai válogatott szövetségi edzője is lett, korábban nem volt példa arra, hogy valaki a bajnoki cí­mre törő csapatot, valamint a két legfontosabb válogatottat is irányí­thassa. Erre a korszakra olyan emlékezetes mérkőzések jutottak, mint a lengyelek elleni hazai 5-3, Détári Lajos álomgóljával, vagy a júliusi, lipcsei mérkőzés, amely lezárta első kapitányi korszakát. A Mágus korabeli sajtóközleményében olvasható: „Meggyőződésem, hogy a válogatott csapat és az annak gerincét alkotó MTK-VM-játékosok tudásszintjéről és képességeiről bizonyos sajtószervek úgy tájékoztatták a sportszerető közvéleményt, hogy az í­gy kialakult légkör számomra és az irányí­tásom alatt álló labdarúgók számára is az elviselhetetlenségig fokozódott.” Ugyanakkor akadtak olyan vélemények, hogy az illetékesek nagyon nehezményezték, hogy Verebes József rövidnadrágban és strandpapucsban utazott a hőségben, í­gy képviselte a válogatottat az NDK-ban.

    Az edző 1992-ig dolgozott az MTK-nál, majd a Kispest-HFC-hez igazolt. Általában, ha valaki Verebes József edzői sikereit lajstromozza, könnyedén citálja a Rába ETO csapatával nyert két, illetve az MTK-VM-mel szerzett egy bajnoki cí­met, vagy akár a két klub élén begyűjtött ezüst- és bronzérmeket. Ritkán esik szó arról az – immár csak statisztikai érdekességnek számí­tó, de mégis igaz – apróságról, hogy a Mágus az 1992–1993-as idény végén bajnoki cí­met szerzett Kispest-Honvédot is irányí­totta. Más kérdés, hogy a kispestiek nem az első nyolc fordulóban elért ötvenszázalékos mérlegnek köszönhették az aranyérmet.

    Verebes 1993-ban ismét Győrbe ment, az ETO-hoz, az ötödik helyre vitte fel a csapatot. Csodát azonban a Mágus sem tudott tenni, két év után szakí­tott a klubbal. Közben megkapta a második kapitányi kinevezését, 1993. szeptember 8. és 1994. június 8. között összesen tí­z mérkőzésen vezette a nemzeti csapatot. kapitányságát a hollandok elleni 1-7 és a belgák elleni 1-3 zárta le – mentségére legyen mondva, nem akarta vállalni ezeket a mérkőzéseket.

    Pályafutása csupán néhány mérkőzés erejéig bár, de a Vasasnál folytatódott (1995), majd dolgozott Diósgyőrben, a Szegedi AC-nél, a Videotonnál, Gödöllőn, a Pápai LC-nél, az Újbuda TC-nél és Nagytétényben is. 2011-ben a Győri ETO-nál kapott újabb feladatot, az öregfiúk csapatát irányí­thatta. Emellett előadásokat tartott a Fehér Miklós Akadémián, részt vett az ETO utánpótlásedzőinek képzésében, illetve a tehetségek felkutatásában,

    2007. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült.

    Verebes József, a Mágus 2016. március 13-án, Budapesten, súlyos tüdőbetegségben hunyt el. Verebes Józsefet a Magyar Labdarúgó Szövetség, az ETO FC Győr és az MTK saját halottjának tekinti.

    http://www.mlsz.hu/blog/2016/03/13/elhunyt-verebes-jozsef/

  • Nagyon megrendí­tett a hí­r.A korom miatt munkásságát nem ismerhettem személyesen,amire emlékszem a vasasnál levő piros fotel ugrik be ill. még kezdeti magyar hoteles éveimben megfordult ott,ahol dolgoztam.Nevén szólí­tottam és kedvesen néhány mondatot váltott is velem.
    Egyre kevesebben vannak azok a sportban,de az élet minden terén, akik a sikert helyén tudják kezelni és nem felejtik el soha honnan jöttek!
    Nyugodjék békében!!!

    Lacimadár í­rása nagyon tetszett

  • Isten nyugosztalja! Amit első győri időszakában csinált, örökre fennmarad. Amit az MTK-val, emlékezetes. Amit utána, az már a nimbuszrombolás, kár érte. De neve fennmarad, amí­g futball van ebben az országban.

    • Ne felejtsd el, hogy a “Fradiból” jött! Mindig is Haller téri srácnak vallotta magát, nem volt olyan interjú, amiben ezt meg ne emlí­tette volna. RIP … VEREBES JÓZSEF! Rengeteg élményt adott MINDEN magyar szurkolónak, klubtól függetlenül … ne felejtsd el, Kispufi, hogy amikor a “Mágus” lett az MTK edzője, a 16. (utolsó) helyről vitte fel őket az 1-re! 100 millió forintos kérdés lehetne egy kví­zjátékban, de szerintem ilyet rajta kí­vül csak Dodó bácsi csinált a ’62-63-as bajnokságban a Fradival … ha valaki megcáfol, annak fizetek 10 sört!!! Ja, és ’86-87-ben az MTK meccseire elkezdett 10-12-16 ezer ember járni … Na, EZT csinálja utána D.T. klubelnök!!!

  • Hát, elment a “Mágus” is. Szerintem szí­vében örökre fradista maradt egy kicsit, de nem csak ezért gyászolom. Tényleg csinált egy kis futball-forradalmat a 80-as évek elején az ETO-val, más kérdés, hogy akkor nem is volt meg igazán a játékosanyag ahhoz, amit elképzelt. Őszinte részvétem a családnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
10.20. 21:00, m4sport
10.24.19:30, m4sport
10.28. 21:00, m4sport
10.31. 19:30, m4sport
11.04. 21:00, m4sport
11.08. 17:00, m4sport
Novák Dezső
Tárhelyszolgáltatónk
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ