Sárosi György doktor: száz év az örökkévalóságnak (videóklippel)

2012. augusztus 25. Genova. Tétován állunk meg a Cimitero Monumentale di Staglieno temető monumentális bejárata előtt. Tudjuk a célunk, hiszen ezért utaztunk több mint ezer kilométert. Mégis megállunk a bejáratnál. Csend és nyugalom lengi át a több évszázados temetőt. Sírok, emlékművek, virágok amerre csak a szem ellát. Lopva egymásra nézünk, keressük a másik tekintetét és ugyanazt látjuk visszatükröződni, amit mi is érzünk. Hosszú út vezetett ideáig, de itt most nem a kilométerek határozzák meg az érzéseinket. Bár kaptunk útbaigazítást és a háromárkádos kapunál is azonnal segítségünkre sietnek, de a bizonytalanságunkat az elénk táruló látvány okozza. Mintha Itália minden múzeumát és emlékházát ide helyezték volna át. Néhány pillanat alatt olyan érzésünk támadt, hogy a reneszánsz zseniális művészei, Donatello, Michelangelo, Cellini, és Leonardo szobrai díszítenék az emlékhelyeket. Sírok között sétálunk és óhatatlanul az elmúlás lengi be lépteinket. Pedig tudjuk, hogy soha semmi sem múlik el egészen, mert nem igaz, hogy az idő eljár felettünk és egy bekötött szájú zsákban magával viszi a múlt történéseit. Azok bennünk élnek tovább, de csak akkor, ha nem felejtünk, ha ápoljuk és óvjuk a múltunkat.

A temető magánya számunkra most egyetlen ember emlékezése. Sárosi György doktor, a Ferencváros Gyurkája, a zseniális játékos, a nagyszerű ember síremléke előtt állunk, aki meghatározta a harmincas és a negyvenes évek Ferencvárosi labdarúgását, aki 646 alkalommal lépett pályára zöld-fehérben. 1948-ban Olaszországban telepedett le és bár 1976 nyarán hazalátogatott és a Baráti Kör összejövetelén több régi „harcostársával” is találkozott, emléke az idők folyamán a feledés homályába merült. Talán az idő vasfoga, vagy a jelenünk zaklatottsága miatt, de tény, hogy a Ferencvárosi labdarúgás egyik legnagyobb egyénisége ma nem kapja meg azt a helyet a csillagok között, amit igazán megérdemelne. Megpróbálták hamvait hazahozni és itthon újra eltemetetni, de ez a nemes kezdeményezés nem járt sikerrel.

Hazahozni nem sikerült, de ma Genovában, a Staglieno temető urnafalán megadatott nekünk, hogy a Tempó Fradi Alapítvány, az FTC Baráti Kör és az Erkölcs, Erő, Egyetértés Mozgalom és a Fradi család nevében emlékezzünk Sárosi György doktorra, aki 2012. szeptember 16-án lenne 100 éves. Az utat szerkesztőségünk szervezte, Sárosi György sírját és életútját kutatva jutottunk el ide a világ egyik legmonumentálisabb temetőjéig és helyezzük el a megemlékezés koszorúját annak a labdarúgónak a tiszteletére, akit az egyik legnagyobb Ferencvárosi labdarúgónak tartunk.

Egy ókori bölcselet szerint az emlékezet mélyén megbúvó arcoknak az a tulajdonságuk, hogy azonnal megjelennek, mihelyst az ember azért hunyja le a szemét, hogy békét leljen az álmaiban. Mi most nem álmodunk, de néhány pillanatra behunyjuk a szemünket és mint egy csodás filmet, megpróbáljuk lepergetni szemünk előtt Sárosi György 17 évig tartó Ferencvárosi pályafutását. Pedig tudjuk, ha mindent le akarunk játszani, akkor órákig kell emlékeznünk a bajnoki címekre, a magyar és nemzetközi kupákra, a világkörüli utakról készült útinaplókra, a méltatlanul elfeledett 1938-s VB ezüstre, és arra a 637 gólra amit Sárosi György az ellenfelek kapujába lőtt vagy fejelt. De képzeletben ott vagyunk a 100 %-os bajnokság minden Fradi meccsén, ahogy 1937-ben is amikor hét gólt lőtt a csehek elleni válogatott mérkőzésen. A film meg csak pereg, úgy záporoznak az emlékek, mint Gyurka góljai az ellenfelek kapujába.

Pályafutása minden pillanatával történelmet írt. Ő maga az örökkévalóság, aki kívül van az időn és egyszerre foglalja magában a múltat, a jelent és a jövendőt. Csendben és meghatódva állunk az urnafal előtt. A csend ahhoz kell, hogy megérezzük a mindenséget, hogy meghallgassuk az örökkévalóság szavát. A csend az örökkévalóság része. Melynek most mi is egy kicsinyke részesei lehetünk. De ahogy az emlékezés eljut a szívünkig, már érezzük, hogy nem vagyunk egyedül. Velünk van a Fradi család, mert mi egyek vagyunk és így együtt is hajtunk fejet a Ferencvárosi labdarúgás legnagyobb egyéniségének az emléke előtt.

Sárosi György doktor, száz év az örökkévalóságnak.

(Horváth Károly, Lakatos László, Miskolczi József)

11 Vélemény a cikkhez: Sárosi György doktor: száz év az örökkévalóságnak (videóklippel)

  • Megkésve ugyan, de köszönet a megemlékezésért.
    Apám egyik legkedvesebb játékosa volt a “Gyurka”. Nehéz volt a kedvencek közé bekerülni Toldi Géza (a Tank), Kemény Tibi, Lázár Gyula (Tanár Úr) vagy éppen Bukovi Márton kortársaként, de Gyurka az Gyurka volt, a korszak legnagyobb játékosa.
    Az írás szerzője “lalolib” is az “idő vasfogát” emlegeti, miszerint kezdjük elfeledni ferencvárosi múltunkat.
    Apám jó barátja, Nagy Béla sokat tett azért, hogy ne feledjük a régi nagyokat.
    Mostanában itt a neten elindult valami a fradi.hu és a tempofradi.hu oldalain.
    Mégis azt mondom, hogy többet, illetőleg másként kellene tenni a Fradi legenda fennmaradásáért!
    A minap (2013. április 28-án) a Népstadionban (Puskás Ferenc Stadionban), a Vidi elleni rangadón döbbenten látam, hogy mindössze 10 ezer néző előtt játszottunk. Igaz az a 10 ezer néző a bajnoki forduló leglátogatottabb meccsévé tette a Fradi-Vidit. Gyerekkoromban (az 1970-es években) egy hideg téli napon is 20-30 ezer néző látogatott ki egy rangadóra, de 1996-ban is 40 ezer néző előtt ünnepelte bajnoki címét a Fradi a BVSC ellenében.
    Mi a visszaesés oka? A válságokkal teli, internetes, romkocsmás, focipálya nélküli “szép új világunk” hatásai mellett rengeteg egyéb objektív tényt sorolhatunk:
    Sok fradista vidékre költözött az elmúlt 20 évben vagy éppen külföldön dolgozik. A Ferencváros, mint városrész már nem a Fradistáké, Budapest népessége is átalakult. A környékbeli iskolák fiataljainak mindennapjai nem a fradi körül forog.
    A 2006. évi jogtalan kizárás olyan erkölcsi kárt okozott, amit még ma is érzünk. Nincsenek sikerek, nincsenek új példaképek.
    Lemaradt a Club az utánpótlás nevelésben is. Az “akadémiák rendszere” sokkal korábban kialakult más csapatoknál (MTK, Debrecen, VIDEOTON), mint nálunk.
    A visszaesés abból is adódik, hogy rendkívül negatív és elenyésző volt az utóbbi egy évtizedben a FRADI médiamegjelenése. Botrányokról és nem sikerekről szólt ez a 10 év.
    A FRADI történetét, legendáit bemutató, interaktív, látványos dokumentumfilmek kellenek. Kutatni kellene az archívumokat (a külföldi archívumikat is), és digitálisan feljavítani, rendszerezni kellene a fellelhető mozgóképes, filmes, televíziós és videós anyagokat. Számomra megdöbbentő, hogy a FRADI legnagyobb sikereiről alig található videó anyag a világhálón. Az 1975-ben KEK döntős csapat meneteléséről szinte semmi (csak a vesztes döntő az UEFA-nak köszönhetően), de Karába VVK gólját sem láthatjuk a youtube-on….
    Idén volt 110 éve, hogy 1903-ban lőtte a magyar válogatott első gólját Dr. Borbás Gáspár, aki az első európai- vagy talán világklasszis magyar focista volt Schlosser Imrével egyetemben. Ilyen évfordulókat kellene kihasználni, a sajtónak, valamint az egyéb médiáknak előkészíteni és felkínálni. mint lehetséges témát, műsort.
    A MITROPA CUP (KK) története is eladható lehetne, mert a KK a FRADI-ról szólt: két győzelem (5 döntő) 10-12 év alatt. Az MTK és az UTE háború előtti KK győzelmei is segíthetnének abban, hogy a TV társaságok sportszerkesztőségei műsort készítsenek a FRADI legnagyob régi sikereiről.
    Visszetérve Sárosi Gyurkára, Ő egy VB ezüstérmes játékos volt, egy ikon, egy világklasszis, akinek életműve a FRADI és a magyar labdarúgás értéke.
    Az új Stadion felavatása jó lehetőség teremt arra, hogy egy olyan szoborparkot (domborművekkel, emléktáblákkal, eredményeink megjelenítésével) hozzunk létre a Stadion bejáratainál és a Stadion környékén, amely a jövő nemzedékeknek (és ellenfeleinknek) is megmutatná honnan jöttünk.
    Gyurka mellett szobrot érdemelne többek között Albert Flóri (a híres “lővésre lendülő” fotó alapján), Varga Zoli, Kocsis Sanyi, Czibor Zoli, Kispéter Mihály, Dalnoki Jenő, Simon Tibi, Fodor “Foci”, Pusztai Laci, Dr. Borbás Gáspár, Schlosser Imre, Toldi Géza, Deák “Bamba”, de az élők közül is többen, Rudas Feri bácsi, Rákosi Gyula, Szűcs Lajos, Juhász Pista, Ebedli Zoli, Nyilasi Tibi, Lipcsei Peti… és még sorolhatnám.
    Az első bajnokcsapatunk (1903-ból), az Uruguay-t 1929-ben legyőző csapat, a 100%-os bajnokcsapat, a KK gyöztes és döntős csapatok, a VVK győztes és döntős csapatok, a KEK döntős csapat, VB döntős fradistáink, olimpiai érmes fradistáink (nem csak focisták), BL és EL csoportkörbe jutott csapataink is megérdemelnének egy-egy emléktáblát……
    Toldi Géza sírkövének felújításához jómagam is adakoztam, és nagyon örültem, hogy rekord idő alatt eredménye lett Nyilas Elekék kezdeményezésének.
    Folytassuk….
    HAJRÁ FRADI !

  • Igen, mint minden igazi Fradista, nemcsak játékosként, emberileg is nagy volt. Gyurka kapitány, amíg Fradista él a Földön, mindig lesz, aki emlékezzen Rád. A “zarándokoknak” külön köszönet. Tempó Franzstadt!!!

  • Kedves GYA,

    Az első mondat, amit Sárosi doktorról hallottunk Olaszországban, szintén emberi nagyságát emelte ki.

  • A szép megemlékezéshez: dr. Sárosi György amellett, hogy labdarúgóként is a Fradi egyik legnagyobb legendája, emberként is példakép volt és maradt. Intelligens, mindig korrekt és segítőkész volt, ellenfelei is nagyra tartották és tisztelték. A háborús időkben kapcsolatai révén több sporttársát mentette meg a frontszolgálattól. Nagy hatást gyakorolt kora futballrajongóira, családunk legendáriuma szerint az ő tiszteletére kapta testvérem a György nevet.

  • Nincsenek. Az egyetlen rokont sikerült megtalálnia az FTC Baráti Körnek, Sárosi II. fiát, akivel felvették a kapcsolatot a hazahozatal ügyében. Az Ő döntése értelmében, melyben Gyurka feleségének akaratát vette figyelembe, nem járult hozzá a hazahozatalhoz. Ezek után derítettük ki a sír pontos helyét, és döntöttünk a megemlékezés eme formája mellett.

  • Vannak gyerekei?Miért nem lehet hazahozni?

  • Aki a multra nem emlékszik az a jelent sem érdemli.
    Minden “igazi” fradi szurkoló nevében köszönet a szervezőknek.

  • Csatlakozom az előttem szólókhoz.Szép volt fiúk.Mindörökké FERENCVÁROS,és akkor is mindhalálig FERENCVÁROS.

  • Gratulálok! Köszönöm szépen sok Fradista nevében.!

  • Gyurka, Gyurka, Gyurka!

  • Köszönjük, uraim, hogy helyettünk is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 08.27. 19:30 Videoton-FTC (TV:M4)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ