A Fradi naptára, október 1.

Évfordulók:

128 éve született Deutsch Árpád
53 éve született Milovanovic, Dejan
47 éve született Sasu, Marius
61 éve hunyt el Spitz Illés
4 éve hunyt el Szántai László

Mérkőzéseink ezen a napon:

1911. FTC – BAK 2:0, Edzőmérkőzés
1922. Törekvés – FTC 2-2, NB1
1944. Gamma – Ferencváros 0-5, NB1
1947. Haladás – Ferencváros 1-1, NB1
1950. Bőripari DSE – ÉDOSZ 1-4, NB1
1955. Mezőhegyesi Traktor – Bp. Kinizsi 1:5, Edzőmérkőzés
1958. Ferencváros – Pénzverde 8:1, Edzőmérkőzés
1967. SZEAC – Ferencváros 1:5, NB1
1969. Ferencváros – CSZKA Szófia 4-1, BEK
1970. Gyöngyösi Spartacus – Ferencváros 1:3, Edzőmérkőzés
1975. Ferencváros – Zbrojovka Brno 7-1, KK
1977. Dunaújváros – Ferencváros 3-2, NB1
1980. SZEOL AK – Ferencváros 1-3, MK
1983. Ferencváros – Haladás 2-2, NB1
1985. Ferencváros – Békéscsaba 1-1, NB1
1988. Ferencváros – Békéscsaba 0-2, NB1
2008. Baktalórántháza – Ferencváros 0-3, Ligakupa
2010. Ferencváros – MTK 3-0, NB1

Összes díjmérkőzés: 14 mérkőzés, 8 győzelem, 4 döntetlen, 2 vereség, 42-16 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1950. Hári László
1985. Palkovics István
2008. Sváb Dániel
2008. Vattai Balázs

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1988. Zsinka János

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1933. Kemény Tibor

Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1916. Borbás Gáspár dr.

“A bajnoki küzdelem helyett tartott barátságos mérkőzést a F. T. K. feltűnő könnyen nyerte meg kitűnő ellenfelével szemben. A bajnokcsapat nagy formájáról tesz bizonyságot a lendületes játék, a mit az átázott pályán produkált. Az egész csapat a helyzethez alkalmazkodva, erős passzokkal dolgozott a gurí­tott labdákkal operáló B. A. K.-bal szemben. A legnagyobb agilitással Weisz Ferenc működött, a kinek brilliáns teknikája nagy segí­tségére volt. Schlosser a mezőnyben megfontolt játékával igen sokat használt csapatának, de lapos lövéseinek legnagyobb része a sártenger áldozata lett. A védelemben Weinber volt a legjobb, de Payer és Rumbold is jól érvényesült hatalmas rúgásaival. A Károlyt betegsége miatt nélkülöző B. A. K. nem tudta formáját kijátszani. A csatázó-sor lapos passzjátékával akcióképtelennek bizonyult, a különben is nehéz védelem pedig tehetetlen volt a F. T. K. csatázóinak teknikai felsőbbségével szemben.” (1911 – BAK)

“Nagyszerű küzdelmet ví­vott a két csapat egymással az első félidőben. Időnként határozottan tartalmas, fordulatokban gazdag, végig lendületes játék alakult ki. A Gamma általában több támadást vezetett a szünet előtt, ezek a támadások azonban többségükben nem voltak olyan meggyőző erejűek, mint a Ferencváros ritkább támadásai. Annak ellenére tehát, hogy a a Gamma volt többet a támadó, a Ferencváros könnyen a maga javára dönthette volna el a ez első félidőt. Hogy nem esett gól az első félidőben, abban közrejátszott Sárosi dr. balszerencséje, kinek néhány nagy helyzetben nem sikerült a gólszerzés. Szünet után mindent elsöprő lendülettel biztosí­totta a győzelmet a Ferencváros, A zöld-fehérek nagyobb klasszisa teljesen rányomta bélyegét ennek a félidőnek a játékára. Közrejátszott kétségkí­vül az is, hogy az első gól után a Gamma védelme erősen megingott. A Ferencváros győzelme ebben az arányban is megérdemelt.” (1944 – Gamma)

“A mérkőzés nem hozott valami magas szí­nvonalat. Különösen az I. félidőben volt csapkodó a játék, s ebből mindkét csapat kivette a részét. Az ÉDOSZ többet támadott, de csatársorában nemvolt átütőerő. Szünet után csúszóssá vált talajon már jobban érvényesült az élelmezésiek nagyobb technikája, s a BDSE-védők ekkor már nem álltak biztosan a lábukon. A mérkőzés vége felé az ÉDOSZ magára talált és biztossá tette a győzelmét.” (1950 – Bőripari DSE)

“Ritkán történik meg, hogy a nagyszámú hazai közönség ütemes tapssal jutalmazza a vendégcsapat győzelmét. Ez történt azonban vasárnap Szegeden. Tegyük hozzá, hogy a zöld-fehérek meg is érdemelték a tapsot. Rá sem lehetett ismerni a Pitestiben gyengén játszó Ferencvárosra. Az első perctől kezdve lendületes, látványos, szép játékkal uralta a mezőnyt. Ötletes húzásokkal egyre-másra teremtette a gólhelyzeteket. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy még súlyosabb vereséget mérjenek a hazai csapatra. Ezen a mérkőzésen egyetlen gyenge pontja sem volt a Ferencvárosnak. A szegediek az első félidőben lelkesen igyekeztek helytállni. Ebben a játékrészben néhány kecsegtető ellentámadást is vezettek, de a ferencvárosi védelmet nem tudták feltörni, csak a közvetlenül a befejezés előtt.” (1967 – Szeged) | Tempó, Fradi!: A sportújságtól kapott négycsillagos minősí­tés is mutatja, hogy Lakat Károly dr. csapata magabiztosan menetel a bajnoki cí­m felé. Még 6 forduló volt hátra és 10 pontos előnnyel vezettük a tabellát. A négy csillag mellé az osztályzatokkal sem “spóroltak” a lap munkatársai: Géczi (8) – Horváth (7), Mátrai (8), Páncsics (8) – Juhász (7), Szűcs (8) – Szőke (8), Varga (9), Albert (9), Rákosi (8), Fenyvesi (7).

“A Ferencváros csapatát állandó sérülések akadályozták ebben az évben, ezért nem volt képes tavalyi teljesí­tményét sorozatosan megismételni és túlszárnyalni a bajnoki mérkőzések során. Novák és Havasi hosszú időn át tartó kiesését csak részben tudta pótolni a két tehetséges fiatal, Megyesi és Bálint, de dicséretükre legyen mondva, becsülettel helytálltak, teljesí­tményük mérkőzésről mérkőzésre javult. Azon viszont nem lehet csodálkozni, hogy Albert Flórián helyét senki sem tudja betölteni. A csapat szellemi vezére, karmestere, súlyos sérülése miatt nem lehetett ott a küzdők soraiban, s ez bizony rányomta bélyegét a szereplésre. S hogy ennek ellenére a félelmetes hí­rű bolgár bajnokot a Népstadionban fölényesen sikerült legyőzni, az a nagyszerű taktikai és lelki felkészí­tésnek köszönhető. Másrészt pedig azt jelenti, hogy a zöld-fehérek fiataljaiban élnek a nagyszerű hagyományok, s olyan szí­vvel játszottak, mint a régiek.” (1969 – CSZKA Szófia)

“A játékosok és a szurkolók is arra készültek, hogy győzelemmel ünneplik a klub ezredik nemzetközi mérkőzését. Arra azonban a legoptimistábbak sem számí­tottak, hogy ez végül ilyen fényesen, gólzáporral sikerül. A mérkőzés első negyedórájában a csehszlovákok az egész pályán letámadtak, szinte lélegzethez sem engedték őket jutni, s ameddig bí­rták erővel, egyenlő ellenfelek voltak. Aztán fokozatosan elfáradtak, az FTC ritmust váltott és a hazaiak különösen a jobb oldalon futó támadásaikkal sokszor sakk-matt helyzetet teremtettek. A jó lehetőségeket ki is használták. Szabó és Nyilasi szinte tetszés szerint lőtte, illetve fejelte a gólokat. Az FTC játékából nem hiányzott a látványosság sem. A nézők gyakran tapsoltak a technikai trükköknek, de legtöbbször akkor csattant fel a taps, amikor a zöld-fehérek egy-két húzásos, hosszú, meredek indí­tásokkal hozták zavarba a brnói védelmet. A zöld-fehérek nemcsak talajon, hanem a légtérben is felülmúlták ellenfelüket.” (1975 – Zbrojovka Brno)

1977

1980

2008

2010