1908.V.3. Ausztria – Magyarország 4:0

NS-19080509-20-19080503

X-ik magyar-osztrák szövetségi mérkőzés.

Az Oest. Fussb. Verb. csapata 4:0 arányban győz a MLSz csapata ellen

A válogató-bizottság a serleg mérkőzések után tegnap este ülést tartott a millenáris versenypályán. A bizottsági ülésen jelen voltak Iszer Károly, Yolland Arthur dr., Steiner Hugó a MLSz alelnöke és Stobbe Ferencz szövetségi kapitány. A május hó 3 án az Oest. Fussb. Verband reprezentatí­v csapata ellen Bécsben játszandó szövetségi mérkőzésre a bizottság következőképen állí­totta össze a MLSz válogatott csapatát: Beimel (FővTC) — Rumbold (FTC), Csüdör (MTK) — Ficzere (BTC), Bródy (FTC), Medgyessy (MAC) — Weisz Ferencz (FTC), Károly (MTK), Korody (FTC), Schlosser (FTC), Borbás (MAC). — Tartalékok: Weinbeer (FTC), Müller (BAK), Sebestyén (MTK), Biró (MTK), Grosz (BAK), Vangel (MAC), Krempels (MAC), Fritz (FTC).

A május hó 3-án Bécsben szereplő magyar válogatott csapat e hó 23-án csütörtökön délután 1/2 6 órakor tréninget (nem mérkőzést) tart a millenáris-versenypályán.

(Sport-Világ, 1908. április 21.)

(…) A MLSz. válogató-bizottsága hétfőn állapí­totta meg a Bécsbe küldendő csapatot. A bizottság elsőrendű munkát produkált. Nagyjában a régi. a csehek ellen játszott csapat maradt, csupán egy-két gyengébb helyén előnyösen megerősitve. A csatársor zömét a ferencvárosiak nagy gólképességü csatárai alkotják és igy áll: Borbás (MAC.), Schlosser (FTC.), Korody (FTC), Károly (MTK.), Weisz (FTC.). Egyedül Weisz uj, de beállí­tása szerfelett kí­vánatos volt, mert elődjénél lényegesen jobb. Az utóbbi időben ugyan összekötő volt, de azelőtt állandóan szélsőt játszott. Ha nem fog sokat lövöldözni, hanem inkább centerezni, vele a csapat gól képessége lényegesen javulni fog. A halfsorban: Medgyessy (MAC.), Brody (FTC.), Ficzere (BTC). Medgyessy az uj ember, aki most fogja elnyerni a vörös bársonysapkát. Elődjének, a jubiláns Gorszkynak helyére jött s nagy klasszisa után í­télve jól be fog válni. Kemény s amellett rendkí­vül gyors játékos. A hátvédsor: Csüdör (MTK.), Rumbold (FTC.) a régi kipróbált játékosok. A kapuban szintén újonc áll: Beimel (Főv. TC.), aki azonban az utóbbi időben fényes formát mutatott. A csapatból csupán egy ember hiányzik: Weinber (FTC.) kinél most jobb fedezet nálunk nincs. Egyelőre csak mint tartalék szerepel, de valószí­nűleg rövid időn belül ő is meg fogja helyét kapni. Lehet azonban, hogy Bécsben már ő fog Ficere helyén játszani, mert a BTC. május 3-ikára a Slavia-val van Prágában angazsálva s már a magyar csapat jó hí­rneve is kí­vánatossá teszi, hogy a csapat legjobb embere ne maradjon el, mert még valami nagyobb vereség találja érni a hí­rnevét lassankint visszaszedő magyar csapatot. A válogatott csapat tartalékjai a következők: Krempelsz, Vangel (MAC.), Fritz, Weinber (FTC.), Grosz, Müller (BAK) és Biró (MTK.)

(…) A nemzetközi reprezentatí­v mérkőzésekkel kapcsolatban ismét felszí­nre kell hoznunk a játékosok neveinek megmagyarosí­tásának kérdését. Az idén a magyar válogatott csapat Ausztriában a császár-jubileumi nemzetközi mérkőzésben, sőt nagy remény van arra, hogy az olympiai football tornán is résztvesz. Ismernünk kell a német szomszédaink kapzsi természetét, akik ha valami kiválóbb idegen nevü magyar felszí­nre bukkan, rögtön kisajátí­tják. Már pedig a magyar válogatott csapatban állandóan van egy pár idegen nevű játékos. Ezeknek magyar nevet kell adni. Általában, a játékosokat még szereplésük előtt jó magyar névvel kell ellátni, akkor később, mikor felcseperednek, már nevük köztudatba ment át. Azonban még mindig nem késő és itt a sportsajtó sokat tehet, ha következetesen a kiválasztott magyar nevén ir a játékosról. Fontos azonban, hogy jól hangzó és nem valami ekszcentrikus nevet válasszanak, mint Dudus, Bob stb., mert ezek nélkülözik a szükséges komolyságot. Egy Schlosser mindig ugy járhat, mint a Nemzeti Hajós Egylet kiváló evezőse, Graf, akiről a német sajtó, mikor a hamburgi junior skiffet megnyerte, azt irta, hogy „Natürlich, er ist ein echt deutscher.” Erre nekünk nem szabad alkalmat adnunk.

*

AZ OEST. FUSSBALL-VERBAND a május 3-iki Budapest-Bécsi reprezentatí­v csapatok mérkőzéséhez a következő 11-et állí­tja: Pekarna (I. VFC.), Eipel (I. VFC.), Fischer (WAC.), Knötl (Cricket), Kvitek (WAC.), Dlabar (WAC.), Hussak (Cricket), Kubik (Criket), Studnicka (WAC.), Fischera (WAC.), Andres (WAC.). A mérkőzés a Hohe-Warte pályán lesz.

(Nemzeti Sport, 1908. április 25.)

A május 3-án Bécsben lefolyó szövetségi mérkőzésre a MLSz a következő végleges összeállitásban küldi csapatát. Beumel, Rumbold, Müller, Weinber, Bródy, Medgyesy, Sebestyén, Weisz F., Korody, Schlosser, Borbás.

A csapatot mint értesültünk a szövetség vezetőségének kiküldöttei is elfogják kisérni. A csapat szombaton d. u. 5 órakor utazik Bécsbe a nyugoti pályaudvarról.

(Sport-Világ, 1908. május 3.)

1908. május 3., –:–, Bécs, Hohe Warte, OeFV csapata — MLSZ csapata 4:0 (2:0)
vezette: Wilhelm Holley (osztrák-angol)
nézőszám: 4 000
*OeFV csapata: Pekarna (Vienna) — Eipel (Vienna), Retschury (Vienna) — Knöll (Cricketer), Kwietek (WAC), Dlabac (WAC) — Hussak (Cricketer), Kubik (Cricketer), Kohn (WAC), Fischera (WAC), Andres (WAC)
MLSZ csapata: Domonkos (MTK.) — Müller (BAK.), Rumbold (FTC.) — Ficzere (BTC.), Bródy (FTC.), Medgyessy (MAC.) — Sebestyén (MTK.), Weisz (FTC.), Koródy (FTC.), Schlosser (FTC.), Borbás (MAC.)
Gól: Andres (9.), Kubik (22.), Hussak (71.), Kohn (84.)
Csere: Kwietek helyett Lintsch (az első félidő közepén), Lintsch helyett Kwietek (az első félidő közepén)
A válogató bizottság összetétele: Iszer Károly, Lőwenrosen Károly, Steiner Hugó, Yolland Artúr és Stobbe Ferenc szövetségi kapitány.

A hétről. 0:4! Mikor az ember azt álmodja, hogy a tündérország aranyos mezőin és gyémántos berkeiben jár, s egyszerre legszebb álmai közepette durva kezek egy dézsa hideg vizzel nyakon öntik, éppen olyan érzései támadnak, mint mikor vasárnap este a Budapesten végig száguldó hí­r a fülébe csengett: 4:0 az osztrákok javára. Ez a vereség, legalább ebben az arányban egészen váratlanul jött s rendkí­vül súlyos. Ez válogatott csapatunk összeroppanását jelenti. Egy mérkőzésből nem lehet két ország football-sportjának erődifferenciáját megállapí­tani, s éppen azért nem is vagyunk hajlandók ebből azt a következtetést levonni, hogy az osztrák labdarugó-sport ennyivel álljon a magyar labdarugó-sport felett. Ez a vereség azonban mégis súlyos csapás és messze kiható erővel bir, mert a nemzetek közötti mérkőzések különleges jelentőséggel birnak s éppen az idegen szakemberek az egyes nemzetek játék erejének megállapí­tásánál az ilyen eredményekre támaszkodnak. E mérkőzés körül az utólagos válogatásnál súlyos hibák történtek. Amilyen megnyugvással vettük az első válogatást tudomásul, éppen súlyos aggodalmaink támadtak az utólagos kiegészí­tést illetőleg. Nálunk azonban egy nagy haj van. A válogató-bizottság munkáját a dolgok természetéből kifolyólag csak utólagosan lehet kritika tárgyává tenni, s ha a sport-sajtó él ezzel a jogával, azt az illetékes körök rossz néven veszik, s ugy állitják be, hogy a kritika alkalmas arra, hogy a megkritizált játékos erkölcsi erejéből veszitsen, elkedvtelenedjék. A válogatás kérdése ilyeténképen amolyan „noli me tangere”, ne nyúlj hozzám, marad. Pedig ha az utólagos kiegészí­tés általános kritika tárgya lett volna, igazán kétlem, hogy egyes játékosok helyükön maradtak volna. Súlyosan megboszulta magát ismét a felesleges kí­sérletezés. Müller, a BAK. hátvédje elég jó játékos, de soha életében nemzetközi játékon részt nem vett, ha csak akkor nem, mikor csapatja tavaly Prágában 21:0 arányban vereséget szenvedett. Ahhoz tehát, hogy az év legkeményebb mérkőzésében, mint a legjobb magyar hátvéd szerepeljen, nem volt jogosultsága. A csapat bizalmatlanul fogadta s ez a súlyos vereség első és legfőbb indoka. Weisz igen jól betöltötte volna helyét, mint jobb szélső, de sokkal inkább nélkülöz minden energiát ahhoz, hogy az elismert kemény bécsi védelemmel szemben mint összekötő megállhasson. Sebestyén e szezon folyamán sohasem produkált olyasmit, ami egy reprezentativ csapatba való pozí­cióját indokolhatná. Ez a három gyönge pont volt a magyar csapat katasztrófájának közvetlen oka.

Vannak mellékes okok is, amelyekre természetesen nem lehetet előre gondolni. Ilyen volt a biró pártossága, a melyet erősen érzett a magyar csapat. Reális eredménye 2:0 lett volna, ha a hiró nem keveredik erős összeütközésbe az offside szabályokkal a bécsiek javára. Magát a tényt azonban nem lehet elhallgatni, hogy az osztrákok tényleg jobbak voltak mint mi. Energikusabbak voltak a labdára való rámenésben, gyorsabbak az összmozgásban és a manőverek végrehajtásában és e mellett kombinációjuk is erőteljesebb és tartalomban is gazdagabb volt. Az idén Berlinben is 3:1 arányban győztek a berlini válogatottak felett, amely magvát képezte annak a csapatnak, melyet az angol amatőr válogatott nagyon változatos játék után csak 5:1 arányban tudott legyőzni. Magát a tényt, hogy az osztrák csapat minden tekintetben jobb volt mint a mienk, tagadni nem lehet.

Football-sportunk történetében ez a mérkőzés volt a 10-ik magyar—osztrák reprezentatí­v mérkőzés. Bécsben sohasem tudtunk győzni. Budapesten sohasem tudtak megverni bennünket. Bécsben legjobb eredményünket 1904. okt. 9-én értük el, mikor 4:5 arányban szenvedtünk vereséget. Az osztrákok legjobb eredményüket 1905. április 5-én érték el, mikor is 0:0 eldöntetlenül végeztek. (…) A 10 mérkőzésből tehát nyertünk 4-et. veszí­tettünk 5-öt s egy eldöntetlen volt. Adtunk 20 és kaptunk 25 gólt.

A mult vasárnapra a foothall-sport szempontjából rá lehet mondani, hogy a feketék közül való volt. Bécsben a magyar válogatott, Prágában a BTC. kap ki 6:0-ra, Budapesten a BAK. szenved 3:0 arányban vereséget a Wiener Sport Clubtól. Egyedüli vigasztalás a vereségek tengerében, hogy mi is megvertünk valakit: a gráciákat.

Osztrák—magyar mérkőzés.

Az osztrákok 4:0 arányban győznek.

— Saját tudósí­tónktól. —

Feszült, lázas érdeklődés irányult ma a császárváros felé, ahol válogatottjaink felvették a küzdelmet az osztrák reprezentativok ellen. Váratlan, szinte hihetetlen nagy gólarányu legyőzetés érte a magyar csapatot! E legyőzetés még annál érzékenyebbnek tűnik, ha az április 5-én a cseh csapat ellen aratott fényes győzelmet veszszük tekintetbe. Nagy fontossággal bí­rt e mérkőzés azért, mivel e mérkőzés győztes csapatában a sportközönség egyúttal a kontinens legkiválóbb reprezentatí­v játékosait vélte látni. És í­me, egy ily fontos küzdelem a magyarok oly csúfos vereségével végződött.

E legyőzetés okát elsősorban a felállí­tásban látjuk. A magyar védelem, különösen Müller, gyöngének bizonyult és azáltal, hogy Rumbold a baloldalon volt kénytelen játszani, különbeni formájából sokat veszí­tett. A fedezetsor Ficzere kivételével megfelelt. Medgyessy nagyszerű játékot produkált, Brody mesés helyezkedéssel tünt fel, általános meglepetésre azonban a második félidő folyamán fáradtnak bizonyúlt. A FTC. három csatára, a mezőnyben megfelelően játszott, a kapu előtt azonban tehetetlennek bizonyult. Feltűnő gyöngén szerepelt Schlosser, aki nem egy szép, biztosnak vélt alkalmat elszalasztott. Sebestyén játékán Károly hiánya volt észlelhető, mig Borbást, sajnos, nem igen foglalkoztatták.

A bécsi csapatról csakis dicsérettel szólhatunk. A védelem, különösen a két szélső fedezet, imponáló játékot mutatott. A csatársorban Hussak lerohanásai által bizonyult veszélyesnek, mig a baloldal Andres—Fischera a szokott jók voltak.

A mérkőzésen 4000 főnyi nézőközönség volt jelen. Akit csapat a következő felállí­tásban játszik:

Budapest: Domi (MTK.) — Müller (BAK.), Rumbold (FTC.) — Ficzere (BTC.), Brody (FTC.), Medgyessy (MAC.) — Sebestyén (MTK.) , Weisz (FTC.), Korodi (FTC.), Schloszer (FTC.), Borbás (MAC.)

Bécs: Pekarna (I. VFC.) — Eipel (I. VFC.), Retschury (I. VFC.) — Knöll (Cricket), Kvitek (WAC.), Dlabar (WAC.) — Hussak (Cricket), Kohn (WAC.), Kubik (Cricket), Fischera (WAC.), Andres (WAC.)

A bécsi csapaté a helyválasztás joga, ennélfogva a magyarok kezdenek. Már az első percben gyönyörű támadással jut a magyar csapat az osztrák kapu közvetlen közelébe, a biztosnak vélt gólt azonban Schlosser elhibázza, aki a labdát egyenesen Pekarna kezébe rúgja, aki ezt nagy nehezen kornerre védi. A sarokrúgás azonban eredménytelen maradt, a magyarok következő támadása alkalmával Retschury Kórodit felbuktatja, a szabadrúgás azonban Pekarna zsákmánya lett. A Schlosser által vezetett támadás a lesben álló Kórodin akad meg. A bécsiek Fischera révén jutnak frontba, azonban újból a magyarok jobboldala intéz támadást, Weisz süví­tő lövése a kapu mellé jut. Andres a következő percben Ficzerét kicselezve, lerohan, Hussakhoz adja a labdát, akinek vehemens lövését Domi nagy bravúrral csak korner árán menti. A sarokrúgást ismét Domi teszi ártalmatlanná. Medgyessy magas rúgása Pekarnát foglalkoztatja, majd a bécsi csapat Hussak révén támad, akinek centerét azonban Fischera elhibázza. A 9-ik percben újból Hussak támad és gyönyörű beadását Andres védhetetlenül a magyar hálóba rúgja. A gól kifogástalan volt, azonban ugy tünt, hogy a biró Hussak centerezése közben egy foul miatt fütyült, amit a játékosok, ugy látszik, nem hallottak, a játékot folytatták és máris a következő pillanatban a magyar hálóban volt a labda. Az osztrákok e váratlan gól folytán nagy lelkesedéssel játszanak. Hussak lövése Domit foglalkoztatja. Schlosser támadását Retschury akasztja meg, majd ugyancsak Schlosser lövését Pekarna menti. A bécsi csapat újbóli két támadása az off-side-n álló Hussaknál ér véget. A bécsi védelem három szabadrúgást hibáz, amelyek egyike a bécsi csapatra nézve veszélyesnek tűnik, Weisz azonban a kapu fölé rug. Ugyancsak ezen sors éri Andres lövését is. A bécsi védelem egy magasan előreadott labdáját Rumbold elhibázza, Kubik máris a labda birtokában van és csupán Domonkossal áll szemben. A bécsi középcsatár egy jól irányí­tott rúgással a gólok számát kettőre szaporí­tja. (22 p.). A Schlosser által vezetett támadás kornert eredményez. A bécsiek bal szárnyának támadását a jól helyezkedő Medgyessy akasztja meg, Andres azonban újból kiszökik, de lövését Domi teszi ártalmatlanná. A magyar csapat Kórodi, az osztrákok Hussak révén intéznek egy-egy támadást. Az utóbbi veszélyes gólrugását Domi mesésen védi. Közben Kvitek, a bécsiek középfedezete a mérkőzést, már előbbi hetekről származó sérülés miatt abbahagyni kénytelen, mire a bécsiek szó nélkül Lintschefskit állitják Kvitek helyére. A magyar csapat azonban ezen cserébe nem egyezett bele. A magyar csapat ezen eljárása teljesen jogos volt, annál is inkább, mivel az osztrákok a mérkőzés előtt ilynemű megjegyzést nem tettek. Rövid tanakodás után Kvitek újból a csapatba lép, ezúttal azonban középcsatárt játszik, mig Kubik centerhalfnak megy. Schlosser Borbáshoz adja a labdát, utóbbi újból Schlosserhez tolja és a két magyar csatár alig két lépésnyire áll az osztrák kapu előtt és addig tétovázik, mig a kapuvéd lábukról veszi le a labdát. Sebestyén támadását Weisz góllövése fejezi be. Ujból Borbás támad, magas centere azonban Sebestyénhez jut, aki outra rug. Borbás következő támadását Pekarna védi. Müller miatt szabadrúgás veszélyezteti a magyar kaput. Fischera lövését azonban Domi fogja el. A félidő utolsó perceiben a bécsi kaput Borbás mesés támadása veszélyezteti és már gólt vélt a közönség, azonban utólag kitűnt, hogy a labda a háló külső oldaláról jutott a hálóba. Félidő 2:0.

Kvitek balösszekötőnek megy, mig Fischera a középcsatár helyét foglalja el. A magyarok hosszabb időre fölénybe jutnak, támadásaik azonban, bár veszélyeseknek tűnnek, a csatárok a kapu előtti tehetetlensége miatt a legszebb alkalmat elszalasztják. Weisz süví­tő rúgása a kapu fölé jut. Schlosser 20 méterről rúgott labdáját Pekarna könnyen védi. Ficzere magas rúgása a kaput messze elkerüli. Andres támadását Müller akasztja meg, majd újból Weisz rúgása hozza veszélybe a bécsi kaput. A 15-ik percben a magyarok kornert hibáznak, Hussak azonban a kapu fölé rug. A bécsiek veszélyesnek látszó támadása Andres handse miatt akad meg, Brody—Sebestyén támadása sarokrúgáshoz juttatja a magyar csapatot, amely azonban eredménytelen. (19 p.). A magyarok támadását Schloszer hibázza. A 26-ik percben Hussak lerohan, a kapura lő, a labda a felső kapufáról azonban a hálóba pattan. A magyarok óvást emelnek, hogy a labda már játékon kivül volt. Holley azonban, az osztrák-határbiró állí­tására, a gólt megí­téli. A magyarok erre kedvetlenül játszottak, mindazonáltal még támadólag lépnek föl. Weisz lövését Pekarna fogja el. Az osztrákok kornert érnek el (33 p.), amely azonban eredménytelen. Sebestyén támadását Borbás folytatja, centerét azonban Schloszer hibázza. Borbás gyönyörű shoutját Pekarna bravúrral védi. A 39-ik percben Hussak off-side állásból indul, centerez és Kohn a jobb sarokba helyezett védhetetlen gólt rug. A hátramaradt időben a támadások változnak. Andres még egy veszélyes támadást intéz, lövése azonban a kapu mellé jut.

A bí­rói tisztet Holley látta el.

(Nemzeti Sport, 1908. május 9.)

X-ik magyar-osztrák szövetségi mérkőzés.

Az Oest. Fussb. Verb. csapata 4:0 arányban győz a MLSz csapata ellen

Bécs, 1908. május 3.

A football-sportot mindjobban megkedvelő óriási közönség, a magyar reprezentatí­v csapatnak a csehek felett április hó 5-én Budapesten elért győzelme után biztosra vette, hogy szí­neink — jóllehet ezúttal először— győzni fognak az osztrákok ellen Bécsben. Már hetekkel a mérkőzés előtt megindultak a tippelések. Javarészt a magyarok győzelmében bí­ztak az emberek… és a csalódás annál lesujtóbb hatást gyakorolt de őszintén bevalljuk, csak azokra, akik a vasárnapi bécsi mérkőzést nem látták.

Előre bocsátjuk, hogy a mérkőzés eredménye nem szabad, hogy csüggesztőleg hasson sportköreinkre, mert a magyar reprezentatí­v csapat minden egyes tagja — eltekintve az apróbb hibáktól, — méltó és felettébb kemény ellenfélnek bizonyult. A csapatnak a mezőben mutatott játéktechnikája és tudása semmi kí­vánni valót nem hagyott hátra s mindössze csak a kapu előtti határozatlanság, az osztrák goalkeepernek mesés védése, egy kis adag balszerencse, — no meg a bí­rónak — mondjuk, — sovén hangulata okozták a szerfelett aránytalanul nagy goaldifferencziát, mely azonban semmi szin alatt sem tükrözteti vissza a magyar és osztrák footballsport között esetleg fennálló erőviszonyt. Könnyen megtörténhetett volna, hogy ugyancsak e napon az osztrákok klaszszikusnak mondható válogatott team-jét hasonló vereség éri csapatunktól pl. Budapesten.

Mindezeket összefoglalva és még hozzátéve, hogy majdnem ugyanez az osztrák csapat Berlinben a legjobb németországi csapat ellen 3:1 arányú győzelmet tudott kiví­vni az eredmény csöppet sem hathat busitólag a magyar footballsport űzőire, de ellenkezőleg és ami a fő, több óvatosságra és leleményességre intheti azokat a vezető köröket, amelyek a szövetségi csapatok válogatását eszközük és amelyek a csapatot a játékmodor kivitelére utasí­tják.

Hangsúlyozni kí­vánjuk, hogy a reális eredmény 2:0 az osztrákok javára. Mert a 3-ik goal a játékterületből már kint volt, a 4- ik pedig tiszta off-side goal volt, melyet ugyanez a biró — aki a vasárnapi matchet különben elég komolyan vezette, — pl. nem osztrák csapatnak, soha meg nem í­télt volna. Állí­tólag már az első goal is úgy esett, hogy a labdának a hálóba jutása előtt a játék le volt fütyülve. Hanem, az osztrák játékosok által közkedvelt szokáshoz hiven, a bécsiek fütty után is tovább folytatták a szerfelett egyoldalú támadást és mikor a labda védhetetlenül a magyarok hálójába került, az osztrák biró elfeledte már — a fütytyöt.

A nagyszámban megjelent nézőközönség üdvrivalgása, mely minduntalan megismétlődött valahányszor egy-egy szabálytalanul esett goalt a játékbiró érvényesí­tett, teljesen elnyomta a magyar válogatottaknak kedélyét. A magyar csapat játékára reá sem lehetett ismerni. — Lelkesedés nélkül, a sikertelen támadások által szerfelett felbosszantva, kapkodóan és izgatottan játszottak.

A magyar csapatnak fölénye csak evvel a szóval jellemezhető találóan, hogy: óriási! Az osztrák csapat egy-egy támadása csak a csatársor szárnyairól tud kibontakozni. Az osztrák csapat szélei rendszerint off-side állásban veszik a labdát. A magyarok perczekig 5—10 méternyiről ostromolják az osztrákok goalját. Lövés, lövést követ. A labda egyik magyar lábról a másikra perdül. És az osztrák goolkeeper szemkápráztató és elszánt védelmét visszafojtott lélegzettel lesi a pálya peremét szegélyző sok ezer főnyi tömeg. Az egész match alatt valósággal ünnepelték is Pékarna-t, az osztrák kapuvédet, ki toronymagasságban kiemelkedett 21 játéktársával szemben. Tökéletes védéseinek még hihetetlen szerencse is kedvez, ami egymagában is elég arra, hogy meghiúsí­tsa a magyarok — goalképességét.

A győztes osztrák csapatban különösen a backek játéka ragadta meg figyelmünket. Messziről jövő labdákat kitünően fogták és elég jó futók, úgy hogy szélsőinket sikeresen leszerelhették. A halfsor játéka nem volt kielégí­tő ámbár a centerhalf Kvietek ügyesen és routinnal osztogatta a labdákat. — Az első félidőben — mikor már 2:0 állt a mérkőzés az osztrákok javára, Kvietek állí­tólag egy régebben szerzett sérülése miatt elhagyta a játéktért. Erre az osztrákok Lintschefszky-t, a I. Vienna kitűnő centerhalf játékosát óhajtják „berögtönözni“ a csapatba. Hivatkozással a sportszerűségre és az angol „Association“ szokásokra a magyar csapat természetesen tiltakozott a játékosok kicserélése miatt és a biró Lintschefszky-t ki is tessékeli a játéktérről. Alig hogy ez megtörtént, a „beteg“ Kvietek (szegény!) ismét beáll a csapatba, de nem centerhalfot játszik, hanem Kubik-al, a center csatárral cserél helyet és feladatát pompásan oldja meg, kitűnő formában játszván végig az erős tempójú mérkőzést. — Óvva intünk minden magyar csapatot, hogy ehhez hasonló „stiklit“ bárhol is elkövessenek, vagy akár ezt csak megpróbálják is!

Az osztrák csatársor szélei kimagaslók. Hussak és Andres formájuk tetőpontján állanak. Fischera játéka kielégí­ti a legkényesebb igényeket és Kohn is mint összekötő csatár pompásan érvényesült. Átalában az osztrákok összeállí­tása nagyon czélszerü és helyes volt, mert a csatársor szárnyait összeszokott jétékosokból válogatták ki.

A magyar reprezentatí­v csapat is, — valahányszor ilyen összeválogatott csatársorral operált, melyben az összeszokott játékosok helyeiken meghagyattak (s ez áll különösen a csatársor szárnyaira), — mindig eredményesebben szerepelt mint most, amikor a három középcsatár egymástól alig jutott lövéshez.

A magyar csapatban Domonkos és Rumbold — ámbár utóbbi a második félidőben baloldali hátvédet játszott — voltak igen jók. A halfsor is nagyon eredményes munkát végzett. Ficzere erélyesen és hévvel tartotta fel az osztrákok kitűnő balszárnyának vehemens támadásait. Ez a fiatal játékos, — akit immár gyors egymásutánban 4 szer ér az a megtiszteltetés, hogy nemzetének szí­neiért sí­kra szállhasson, — elől jár azon példaadásban, miképen kell ambiczióval, lelkesedéssel, a tudásnak teljes latba vetésével s főleg önzetlenül közrehatni a szövetségi csapatnak szerepléséhez. Mellette Medgyessy, aki ezúttal először szerepelt mint reprezentativ játékos, kitűnőnek bizonyult. Labdaszedése és adogatásai nagyon eredményesek voltak. Kár, hogy mig az első félidőben a halfok eredményes segí­tségével a magyar csatárok folytonosan támadtak, addig a második félidőben (nemcsak, hogy a hátvédek felcseréltettek) a halfok — hibás instrukczió folytán, — a védelembe küldettek. Ennek oka volt aztán, hogy a lelkes és fáradhatatlan magyar czenterhalf, Bródy, egymaga állott a középen, mig a szélső halfok hátul lógtak a backeken s az egész mezőny úgy nézett ki, mintha elöl hat csatár, hátul meg négy hátvéd játszott volna. Természetes, hogy ebben a félidőben az osztrákok is jobban kibontakozhattak és támadásaikat könnyebben keresztülvihették, mert hiszen a magyar csapatban a csatárok és backek között óriási űr tátongott, a középen a mező üres volt és teljesen hiányzott az az összekötő kapocs, amely a magyar csatárok munkáját is megkönnyí­tette volna. Sokszor megtörtént, hogy egy-egy magyar csatárnak a backekig kellett visszamenni a labdáért, hogy az egész mezőt sikerrel és nagy technikával az ellenfél halfjain át végig driblizze és kifulladva, fáradtan az osztrák kapu elé érjen. Itt aztán Pekarna egymagában is könnyen lekapcsolta a különben is lefogott magyar csatárt.

A három középcsatárunkról kevés jót mondhatunk. Még legjobban Weisz F. érvényesült, pompás labdatechnikájával. Koródy izgatott volt és kapkodóan osztogatta a labdát. Schlosser pedig nem játszott önzetlenül és Borbást nagyon kevés labdához juttatta. Borbás különben kimagaslott a csatárok közül és amit az első félidőben csinált, az még a sovén bécsi publikumot is tapsokra ragadta. Második félidőben e kitűnő játékosunk tétlenségre volt kárhoztatva. Sebestyén is jó volt s nagyon szép czenterezései sok veszélyes helyzetet teremtettek. Sajnáljuk, hogy legutoljára Müllerről kell megemlékeznünk, aki eltekintve, hogy az első félidőben nem játszott a rendes helyén, nem elég klasszis ahhoz, hogy ilyen ní­vós mérkőzésen egy hátvéd szerepét betölthesse. Csüdör távolmaradása érzékenyen befolyásolta a magyarok eredményes szereplését.

A mérkőzést Holley Tivadar, a nálunk előnyösen ismert osztrák bí­ró vezette. Budapesten mindenesetre máskép bí­ráskodott volna, ámbár jóakaratát nincsen szándékunkban kétségbe vonni.

A mérkőzés lefolyása a következő volt:

[Magyar csapat]: Domi (MTK) — Müller (BAK), Rumbold (FTC) — Ficzere (BTC), Brody (FTC), Medgyessy (MAC) — Sebestyén (MTK), Weisz (FTC), Kórodi (FTC), Schloser (FTC), Borbás (MAC)

[Osztrák csapat]: Pekarna (IVFC) — Eipel (IVFC), Retschury (IVFC) — Knöll (Cricket), Kvitek (WAC), Dlabar (WAC) — Hussak (Cricket), Kohn (WAC), Kubik (Cricket), Fischera (WAC), Andres (WAC)

A bécsi csapaté a helyválasztás joga, ennélfogva a magyarok kezdenek. Már az első perczben gyönyörű támadással jut a magyar csapat az osztrák kapu közvetlen közelébe, a biztosnak vélt gólt azonban Schlosser elhibázza, a ki a labdát egyenesen Pekarna kezébe rúgja, a ki ezt nagy nehezen kornerre védi. A sarokrúgás azonban eredménytelen maradt. A magyarok következő támadása alkalmával Retschury Kórodit felbuktatja, a szabadrúgás azonban Pekarna zsákmánya lett. A Schlosser által vezetett támadás a cselben álló Kórodin akad meg. A bécsiek Fischera révén jutnak frontba, azonban újból a magyarok jobboldala intéz támadást, Weisz süví­tő lövése a kapu mellé jut. Andres a következő perczben Ficzerét kicselezve, lerohan, Hussakhoz adja a labdát, akinek vehemens lövését Domi nagy bravúrral csak korner árán menti. A sarokrúgást ismét Domi teszi ártalmatlanná. Medgyessy magas rúgása Pekarnát foglalkoztatja, majd a bécsi csapat Hussak révén támad, a kinek czenterét azonban Fischera elhibázza. A 9-ik perczben újból Hussak támad és gyönyörű beadását Andres védhetetlenül a magyar hálóba rúgja. A gól kifogástalan volt, azonban úgy tünt fel, hogy a biró Hussak czenterezése közben egy foul miatt fütyült, a mit a játékosok, úgy látszik, nem hallottak, a játékot folytatták és máris a következő pillanatban a magyar hálóban volt a labda. Az osztrákok e váratlan gól folytán nagy lelkesedéssel játszanak. Hussak lövése Domit foglalkoztatja. Schlosser támadását Retschury akasztja meg, majd ugyancsak Schlosser lövését Pekarna menti. A bécsi csapat újbóli két támadása az off-side-n álló Hussaknál ér véget. A bécsi védelem három szabadrúgást hibáz, a melyek egyike a bécsi csapatra nézve veszélyesnek tűnik, Weisz azonban a kapu fölé rug. Ugyancsak ezen sors éri Andres lövését is. A bécsi védelem egy magasan előreadott labdáját Rumbold elhibázza. Kubik máris a labda birtokában van és csupán Domonkossal áll szemben. A bécsi középcsatár egy jól irányí­tott rúgással a gólok számát kettőre szaporí­tja (22. p.). A Schlosser által vezetett támadás kornert eredményez. A bécsiek balszárnyának támadását a jól helyezkedő Medgyessy akasztja meg, Andres azonban újból kiszökik, de lövését Domi teszi ártalmatlanná. A magyar csapat Kórodi, az osztrákok Hussak révén intéznek egy-egy támadást Az utóbbi veszélyes gólrugását Domi mesésen védi. Közben Kvitek, a bécsiek középfedezete a mérkőzést már előbbi hetekről származó sérülés miatt abbahagyni kénytelen, mire a bécsiek szó nélkül Lintschefskit állí­tják Kvitek helyére. A magyar csapat azonban ezen cserébe nem egyezett bele. A magyar csapat ezen eljárása teljesen jogos volt, annál is inkább, mivel az osztrákok a mérkőzés előtt ilynemű megjegyzést nem tettek. Rövid tanakodás után Kvitek újból a csapatba lép, ezúttal azonban középcsatárt játszik, mig Kubik centerhalfnak megy. Schlosser Borbáshoz adja a labdát, utóbbi újból Schlosserhez tolja és a két magyar csatár alig két lépésnyire áll az osztrák kapu előtt és addig tétovázik, mig a kapuvéd lábukról veszi le a labdát. Sebestyén támadását Weisz góllövése fejezi be. Újból Borbás támad, magas czentere azonban Sebestyénhez jut, a ki outra rug. Borbás következő támadását Pekarna védi. Müller miatt szabadrúgás veszélyezteti a magyar kaput, Fischera lövését azonban Domi fogja el. A félidő utolsó perczeiben a bécsi kaput Borbás mesés támadása veszélyezteti és már golt vált a közönség, azonban utólag kitűnt, hogy a labda a háló külső oldaláról gurult a hálóba. Félidő 2:0.

Kvitek balösszekötőnek megy, mig Fischera a középcsatár helyét foglalja el. A magyarok hosszabb időre fölénybe jutnak és habár a támadások igen veszélyesek, mégis a belső csatárok kapu előtti tehetetlenségükben a legszebb alkalmakat elszalasztják. Weisz süví­tő rúgása a kapu fölé jut. Schlosser 20 méterről rúgott labdáját Pekarna könnyen védi. Ficzere magas rúgása szintén elkerüli a kaput. Andres támadását Müller akasztja meg, majd újból Weisz rúgása hozza veszélybe a bécsi kaput. A 15-ik perczben a magyarok kornert hibáznak, Hussak azonban a kapu fölé rug. A bécsiek veszélyesnek látszó támadása Andres handse miatt akad meg. Brody—Sebestyén támadása sarokrúgáshoz juttatja a magyar csapatot, a mely azonban eredménytelen, (19. p). A magyarok támadását Schlosser hibázza. A 26-ik perczben Hussak lerohan, a kapura lő, a labda a felső külső kapufáról a hálóba pattan. A magyarok óvást emelnek, hogy a labda már játékon kí­vül volt, Holley azonban az osztrák határbí­ró állí­tására a gólt megí­téli. A magyarok erre kedvetlenül játszottak, mindazonáltal még támadólag lépnek föl. Weisz lövését Pekarna fogja el. Az osztrákok kornert érnek el (33. p.), a mely azonban eredménytelen. Sebestyén támadását Borbás folytatja, czenterét azonban Schlosser ismét hibázza. Borbás gyönyörű shoutját Pekarna bravúrral védi. A 39-ik perczben Hussak off-side állásból indul, czenterez és Kohn a jobb sarokba helyezett védhetetlen gólt rug. A hátramaradt időben a támadások változnak, Andres még egy veszélyes támadást intéz, lövése azonban a kapu mellé jut.

A bí­rói tisztet Holley látta el.

Az osztrák-magyar válogatottak X-ik találkozását óriási nagyszámú közönség nézte végig. A Hohe-Warte lejtős és kemény pályája zászlódiszt öltött. A társadalom szine-java, szebbnél-szebb toalettekben pompázó hölgyközönség sereglett egybe a tribünön, akik a magyar csapatot megjelenésekor viharos tapssal fogadták.

A magyar csapatot bécsi útjára sokan kisérték el Budapestről. A Magyar Labdarugók Szövetsége a magyar-osztrák egyezmény kiszélesitése érdekében tárgyaló bizottságot küldött ki, melynek tagjait és a magyar reprezentánsokat Wallner Adolf, az OeFV elnöke, dr. Abeles Ferdinand (DFC), Meisel Hugó (Crcikett), Holley Tivadar (Germania) nagy előzékenységgel fogadták. A MLSz képviseletében a kartell megváltoztatása tárgyában Kárpáti Béla elnök, Steiner Hugó alelnök és Malecki Román főtitkár tárgyaltak.

A szövetségi csapatot Stobbe Ferencz szövetségi kapitány vezette.

(Sport-Világ, 1908. május 10.)

Stobbe Ferencz szövetségi kapitány lemondása. A MLSz szerda esti tanácsülésében tárgyalta a május 5-iki magyar-osztrák szövetségi mérkőzésről szóló jelentést, melynek kapcsán olyan természetű nyilatkozatokat tettek az egyes tanácsi képviselők, melyek éles bí­rálatát képezték a szövetségi kapitány ténykedéseinek. Stobbe Ferencz, a MLSz kapitánya, hivatkozással korábbi elhatározására és arra, hogy sok évi eredményes működését többé nem akarja hasonló meg nem érdemelt bí­rálatnak kitenni, tisztségéről lemondott. Többek hozzászólása és a szövetségi főtitkár kérésére Stobbe Ferencz tisztségét megtartani csak a junius hó 10-én tartandó angol-magyar reprezentatí­v mérkőzésig vállalkozott. A szövetségi kapitány távozása mindenesetre nagy veszteséget jelent football-sportunkra, mert benne egyik legkiválóbb szakemberünket fogjuk nélkülözni. Mint értesülünk, a MLSz Stobbe Ferenczet érdemeinek elismeréséül a szövetség örökös tiszteletbeli kapitányává fogja megválasztani. A szövetségi kapitányi tisztség betöltésére csak junius havában kerül sor.

(Sport-Világ, 1908. május 24.)

*Illustriertes (Österreichisches) Sportblatt, 1913. április 26.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
12.02. 21:00, m4sport
12.05.17:00, m4sport
12.08. 21:00, m4sport
12.12. 17:00, m4sport
12.16. 20:15, m4sport
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ