mjozef22

Kéri Károly

Huszonhárom évesen, 1943 októberében Újvidéken szerepelt először az FTC első csapatában a MÁVAG-tól érkezett játékos. Ezt további 312! fellépés követte, ahol három gólt szerzett. Sokoldalú labdarú­gó volt: hátvédként, fe­dezetként egyaránt megállta a helyét. Pontos helyezkedés, határozott szere­lés, jó fejjáték és a labda ésszerű továbbítása jellemezte. Egyetlen hiányossága a gyorsasága volt. Jól tűrte a megpróbáltatáso­kat, türelme után jogosan becézték “Birkának”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Polgár Gyula

Polgár Gyula

A kitűnő alakú, erős fizikumú Polgár a legsokoldalúbb labdarúgóink közé tartozott. A válogatott csapatban hét szerepkör­ben is játszott. (A hátvédhármas mindhárom, a két szél­sőfedezet, továbbá a középcsatár és balösszekötő he­lyén.) Tulajdonképpen csatárnak indult, de Korányi I emlékezetes lábtörése alkalmával (1933-ban az 1:0-s olasz—magyar mérkőzésen) kiderült, hogy a védelem­ben sokkal jobban érvényesülnek kitűnő adottságai. A roppant gyors „Drumi” mindkét lábbal nagyszerűen rúgott és pompásan fejelt. Kifogástalanul szerelt, jól indított és veszélyesen lőtt kapura is. A második világ­háború idején a korszerű labdarúgás útjára lépő ma­gyar válogatott első nemzetközi színvonalú középhát­védje lett.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Koródy Károly

Koródy Károly

“Államvasuti tisztviselő. A József-téren kezdett footballozni, majd belépett a FTC-ba ott mindjárt a második csapatban játszott, rövid idő múlva pedig bekerült az első csapatba.” – írja róla a Sport-Világ.

A magyar középcsatárok közül ő törekedett először korszerű összjátékra. Rop­pant gyors, erélyes, gólképes játékosnak bizonyult. A Fradi „őskorában” Schlosser mellett Koródy volt a támadósor legeredményesebb játékosa. A mezőnyben is sokat vállalt magára és ügyesen oszto­gatott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tóth “Potya” István

Tóth Potya István

Az ifjú Tóth István a Keleti pályaudvar melletti, úgynevezett „nyolcházban” nevelkedett. Az örökké mókázó, rendkívül ügyes gyermekre felfigyeltek a BTC vezetői is, 13 évesen már a klub játékosa volt. Amikor 1906-ban a BTC-ből többen kiléptek és megalapították a Nemzeti Sport Clubot, Pista a távozókkal tartott. Az új egyesület, amelynek már fő erőssége, 1909-ben megnyerte a II. osztályú bajnokságot és az  I. osztályba került. A legjobbak között tovább folytatták a jó szereplést: az FTC és az MTK mögött a 3. helyen végzett az NSC! Tóth István, a csapat legjobbja bekerült a válogatottba is! 1911 jelentős fordulatot hozott az életében. Leérettségizett, majd belépett az FTC-be.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kertész Géza

kertesz-gezaJátékos korában Kertész IV néven említették, noha csak névrokona volt az MTK-s Kertész testvéreknek. Ő maga sosem játszott a Hungária úti nagycsapatban, első osztályú játékos pályafutása két csapat közt oszlik meg: a BTC-ben szerepelt 1911-től 1919-ig, majd 1924-25-ben, közben pedig az FTC-ben. Az előző csapatából került be egyetlenegyszer a nagyválogatottba (1914. május 5., Bécs, 0:2 Wagner-serleg-mérkőzésen), az utóbbiban tizenkilenc bajnoki meccsen nyolc gólt szerzett az 1920/21-es idényben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Onódi Béla

(fotó: Onódi Zoltán családi archívumából)

Bajai születésű volt, ott is kezdte pályafutását egykori csatárunk. A Fradi azonban Pécsről igazolta le a gólerős játékost, aki már az amatőr csapatban is ontotta a gólokat.

Az első bajnoki meccsén rögtön két góllal igazolta, hogy jól döntöttek a ferencvárosi vezetők leigazolásakor. Tulajdonképpen a profik között is megállta a helyét.

Az Újpest elleni két Magyar Kupa döntőben is mindkét gólt ő szerezte. Az 1943/44-es kupa-kiírásban a csapat legeredményesebb játékosának bizonyult nyolc góljával. Bajnoki meccsen a Vasas ellen mesterhármast is szerzett! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Dalnoki Jenő

Dalnoki Jenő

Az FTC történetének első labdarúgó olimpiai bajnoka, a Ferencvárosi labdarúgás egyik emblematikus személye.

Dalnoki Jenőt játékosként a meggátolhatatlan győzni akarás, mindent elsöprő lendület, keménység, határozott játék, jó rúgótechnika és kielégítő fejjáték jellemezte. Nem megfelelő gyorsaságát pontos helyezkedéssel, szoros emberfogással igyekezett pótolni. Küzdőszelleme mindig kifogástalan volt, a játékra összpontosított. Ennek eredményeként többnyire átlagon felüli, dicséretes teljesítményt nyújtott.  Egy kattintás ide a folytatáshoz....

“A Fradi az Fradi. Még akkor is ott vagyok, ha nem vagyok ott.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Sporttársak!

1939. február 3. Ják. – 2018. február 3. Tapolca.

Ha a sors nem szól közbe, akkor ma ünnepeljük Novák Dezső 79. születésnapját. A torta, az ajándékok, a család ölelése, a pályatársak köszöntése helyett ma itt vagyunk Tapolcán és immáron negyedik alakommal, egy utánpótlás labdarúgótorna keretén belül emlékezünk a magyar labdarúgás legendás játékosára, edzőjére az olimpiák történetének legeredményesebb labdarúgójára.

Ahhoz túl közeli és fájdalmas az emlék, hogy néhány pillanatra ne csukjuk be a szemünket és ne borzongjunk bele a sors akaratába. Mégis, ha belegondolunk, hogy miért is vagyunk itt, hogy Dezső bácsi szerettei, barátai, pályatársai az ország különböző szegletéből eljöttek, a szívünk megtelik melegséggel.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Weinber János

Weinber II. János

Már 1904-ben a bajnoki címet (Szövetségi díjat) nyert tartalékcsapat tagjaként szerepelt zöld-fehérben, majd 1906. szeptemberében a Slavia elleni gólzáporos mérkőzésen mutatkozott be az első csapat hátvédsorában.

Keménykötésű, harcos szellemű labdarúgó volt. Különösen a védekezésben jeleskedett.

1914 májusáig szerepelt az első csapatban, ezalatt közel 250 mérkőzésen lépett pályára. Igazi szívjátékos volt, korának egyik legjobb fedezete. Tudásához képest a válogatottban kevés alkalommal sze­repelt, “mindössze” háromszor ölthette magár a címeres mezt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Bálint László: 70

Jóllehet nem csak civilként töre­kedett eleganciára, Bálint László pusztán elegáns öltözködésének köszönhette becenevét, a Bárót. Előbb a hátsó alakzatban, majd a középpályássorban tűnt fel, hogy aztán rutinos játékosként elfoglal­ja kedvenc helyét a védelem tengelyében. A Fra­di egyik korábbi intézője szerint az edzéseket is ugyanolyan elán­nal hajtotta végig, mint a legna­gyobb tétért zajló mérkőzéseket. Hátvéd létére remek meglódulá­sokkal, valamint távoli bombák­kal vétette magát észre, ezekből nemegyszer a kapuba is talált. 1968-as bemutatkozását tulajdon­képpen Mátrainak köszönhette: miután a nagyszerű középhátvéd 1967 végén elhagyta a klubot, La­kat Tanár úr nyomban kipróbálta őt a februári mexikói portyán. S ahogy a kezdést, a befejezést sem lehet elfelejteni, 1979-es távozá­sával ugyanis új korszak kezdődött a magyar labdarúgásban. A negyvenes évek vége óta Bálint volt az első, aki engedéllyel szer­ződött külföldre – a jó nevű belga FC Bruges-be. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

OLDALAK
Következik: 03.03. 17:00 DVTK-FTC (Stream:m4sport.hu)
Ranglisták és statisztikák:
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FACEBOOK:
HOST
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső utánpótlás emléktornák