mjozef22
Exkluzív interjú Hajdu Attilával
madridista.hu
Hajdu Attilával minden héten találkozhatnak az olvasók a Sport TV képernyőjén. A legújabb, spanyol futballt bemutató műsorban is ő az állandó szakértő. Attilával saját kávézójában, a Café Teidében találkoztunk, és több mint két órát beszélgettünk, jobban mondva, inkább hallgattam, ahogy mesél életéről, pályafutásáról. Rengeteg élményről beszámolt. Mesélt arról is, hogy a kávét nem szabad melegíteni, mert szétesik, valamint megtudtam, hogy létezik olyan, hogy feles víz… Félig szóda, félig hálózati csapvíz. Tényleg ért tehát, az „új” szakmájához is, de igazán akkor csillogott a szeme, amikor lerajzolta nekem, hogyan kell felállítani a sorfalat… Szóba jött Casillas, beszélt a spanyol futballról, Raúlról, és persze az 1995-s Real Madrid elleni mérkőzésekről, ahol zöld-fehér színekben lépett pályára, kétszer is. Tovább olvasom
Karába János: 70
Karába János
A Dorogról igazolt szélső három éven át viselte az FTC első csapatának a mezét, méghozzá az egyik aranykorszakban. A Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi ötösfogat – mert akkor még öt csatárral játszott egy igazi futballcsapat – alaposan hintette a gólokat a híres ellenfeleknek is. És ehhez Karába is hozzátette a maga góljait.
A legendás gólja természetesen a Manchester Unitednek lőtt létfontosságú találata. 1965. június 16-án, a Népstadionban történt az első félidő 44. percében: nehéz szögből, mintegy 25 m-ről olyan bombagólt lőtt az angolok kapujába, hogy a közönség (telt ház volt a Népstadionban) extázisban ünnepelte a jeles jobbszélsőt. A stadion melletti Földtani Intézetben földrengéstől tartottak… Tovább olvasom
Valamikor nevettünk rajta…(P)
Vándor Kálmán
VÁNDOR KÁLMÁN:
A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je
…mi másra gondolhatnánk, mint arra — pénz! A főniciaiak találták ki, amiből egyenesen következik, hogy már azokban az időkben ismerték a futballt, s hogy csapatukat gólerőssé tegyék, feltalálták a pénzt! Tovább olvasom
Deák Ferenc
Deák Ferenc
Nagyszerű testi felépítésű, magas, erőteljes, minden idegszálával kapura törő középcsatár volt. Gólképességével Schlosser, Schaffer, Takács II. és Zsengellér méltó utódjának bizonyult. Technikailag ugyan nem csillogott a rendkívül népszerű „Bamba”, de a kapu előtt fejjel és lábbal egyaránt feltalálta magát.
A Ferencvárosban 83 bajnokin 121, míg a magyar válogatottban 20 találkozón 29-szer volt eredményes. Tovább olvasom
Székely Béla
Székely Béla
Aránylag sok góllal hálálta meg a bizalmat, amikor az első csapatban lehetőséget kapott. 1934 májusában négy gólt is lőtt a Somogy elleni bajnoki mérkőzésen, de a Fradi akkori aranycsapatába kivételes képességekkel lehetett csak bekerülni.
Posztján a válogatott Kiss Gyula játszott! Aztán 1937-ben a Lazio elleni KK-döntőn fedezetként került be a csapatba.
A visszavágón már nem játszott, de két bajnoki meccsen még igen. Az ötvenedik gólját már nem tudta megrúgni a Fradi színeiben. Tovább olvasom
Ungár Gyula
Ungár Gyula
Az ifiben már együtt játszott Patakival és Blummal. A tízes évek elején az FTC „aranykorszakában” került az első csapatba. Bár nem okozott csalódást. Fritz Alajost, az első számú kapust nem sikerült kiszorítania.
Néhány nagyszerű védést így is produkált, a legnagyobbat éppen a labdarúgás tanítómestereinek, az angolok otthonában. Az időpont: 1912, London. Az English Wanderers elleni mérkőzésen már az első félidőben is, többször is bravúrral védte az angol játékosok lövéseit. A második játékrészben „az angolok fokozott iramát már csak Ungár ügyes védései teszik ártalmatlanná, miközben meg is sérült, de szerencsére labdával érte el. Másnap a lapok a fotográfiáját is hozták „a briliáns magyar kapuvédő” címmel.” - (Nemzeti Sport)
Ő volt az FTC történetének az első kapusa, aki tizenegyest lőtt. Tovább olvasom
Csikós Gyula
Csikós Gyula
Biztonságos megoldásokat alkalmazó, megbízható, hosszú időn át kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó labdarúgó volt. Nem törekedett látványos megoldásokra. Egy cél lebegett előtte: a kapujára irányuló lövéseket és fejeseket a legegyszerűbben, leggyorsabban elhárítani. Labdafogása kitűnő volt és igen jól öklözött. Mozgékonysága, határozottsága, nagy ruganyossága és kiváló reflexei jóvoltából bravúros védésekre is képes kapusnak bizonyult.
Pályafutásának kezdeti szakaszáról így nyilatkozott: Tovább olvasom
dr. Szoyka Kornél
Szoyka Kornél dr.
A Szegedről szerződtetett hátvéd közel száz alkalommal viselte a zöld-fehér mezt. A Tátrai—Szoyka bekkpár az NB I-ben tiszteletet parancsoló poszt volt és különösen az 1939/40-es bajnokságban volt fontos szerepük: a Fradi ugyanis jobb gólaránnyal nyerte a bajnokságot!
A ferencvárosi védelem az egész tavaszi idényben csak hét gólt kapott… Szoyka részese volt az 1939-es nagy KK-sorozatnak – a döntőbe jutott gárdának is. 1942 májusában Szegeden búcsúzott a Ferencváros mezétől. Tovább olvasom
Thomann Antal
Thomann Antal
A keménykötésű hátvéd első mérkőzését 1952-ben, az utolsót 1962-ben játszotta. A „szépséghiba”, hogy a TF-en eltöltött évek alatt csak a főiskolai csapatban szerepelhetett.
Visszatérése után tagja volt az FTC első MNK-t nyert csapatának! Megbízható, lelkes játékos volt – az ilyent a Fradi-szurkolók különösen szeretik… Ha nem fért be az első csapatba, a tartalék gárdában is hasznosan, sértődöttség nélkül rúgta a labdát. Tovább olvasom
Kovács János
Kovács János
Ha szóhoz jutott, sorozatban szerezte a gólokat tartalékcsatár létére. Már a bemutatkozó meccsén is gólt szerzett, majd az első tétmérkőzésén (mindjárt két gólt lőtt az Újpestnek) is eredményes tudott lenni, de különösen a túrameccseken lőtte góljait. Egyike azon FTC játékosoknak, akik több gólt lőttek az NB I-ben, mint ahányszor pályára léptek (11 mérkőzés / 12 gól).
Kovács átigazolása a Fradihoz, nem mindennapi módon történt.
1929. januárjában a Wiener AC-hoz nyújtotta be átigazolási kérelmét. Miután már a WAC tagjai közé tartozott, a Ferencváros nevében Szigeti Imre a futballszakosztály elnöke felkereste a bécsiek vezetőjét és kérte, adják át a szombathelyi csatárt. Mivel ők azonnal kiadták, nem volt nehéz rájönni, hogy az egész nagy „dribbli” a fradisták kívánsága szerint történt. Szigetiék így kívánták megszerezni a játékost.
Megnyílt Szegeden az Albert Flórián-kiállítás a Móra-múzeumban
Fotó: Gémes Sándor
Pénteken kora délután hivatalosan is megnyílt a Móra Ferenc Múzeumban az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgónak, Albert Flóriánnak emléket állító kiállítás.
A Móra-múzeum igazgatója, Fogas Ottó köszöntőjében elmondta, büszkeséggel tölti el, hogy először Szegeden nyílhat meg az Albert Flóriánnak emléket állító tárlat. Az intézmény fenntartója képviseletében Tápai Péter beszédében úgy fogalmazott, a múzeumban nem túl gyakori, hogy egy labdarúgó a kiállítás központi témája, majd kiemelte a labdarúgás, mint sport csapatépítő, közösségformáló jellegét. Beszéde végén Tápai Péter virágcsokor átadásával köszönte meg a legendás labdarúgó lányának, Albert Magdolnának, hogy a család a múzeum rendelkezésére bocsátotta a számtalan trófeát és családi relikviákat. Tovább olvasom
Stadion-jövő napjainkban (frissítve 04.13.)
2012. január …
“Olyanok voltunk, mint két westernhős”
- így szerezték vissza McCabe-től a Fradi-stadiont
Braun Ferenc
Braun Ferenc
Mint írták róla, „franzstadti bennszülött” volt.
Fejlett technikával rendelkezett, így a csatársor több posztján is szerepelt a gyors, robbanékony csatár. Többnyire jobbszélsőt játszott, beadásaiból a belső csatárok igen sok gólt szereztek. Általában nagyon hasznosan és gólerősen játszott. Ő lőtte az örökrangadók első gólját is (1903. március 1. Millenáris: FTC – MTK 3:1). Ebben a szezonban a legeredményesebb FTC játékos is volt a bajnokságban. Tovább olvasom
Valamikor nevettünk rajta…(O, Ő)
Vándor Kálmán
VÁNDOR KÁLMÁN:
A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je
…gömbölyű, mint a futball-labda. Elgurult, mint a kidobott pénz. Amit rossz futballistákra költenek. Mondjuk július tájékán . . . Tovább olvasom
Havasi Sándor
Havasi Sándor
Nem csak Fradi-játékos volt, a Franzstadtban is született… A Kinizsi Húsos csapatából került 1959-ben az Üllői útra. Tizennyolc évesen már az FTC első csapatában szerepelt!
A balszerencse azonban nem kerülte el: több alkalommal súlyos sérüléseket szenvedve, sok-sok mérkőzésről hiányozni kényszerült. Gyógyulását követően nehezen lendült formába, így nem csodálkozott, amikor az FTC kölcsönadta a salgótarjániaknak.
Egy év múlva Lakat Károly hívó szavára visszatért a Ferencvárosba, az aranycsapatba… Tovább olvasom
Németh Miklós: 66
Németh Miklós
Egykori csatárunk a hatvanas évek elején ifjúsági játékosként került az Üllői útra és gólerejével hívta fel magára a figyelmet.
A Fradi felnőtt csapatában is sikerrel debütált, a szurkolók is nagyon szerették. 1965-ben, a VVK győztes Fradiban (!) élete első három bajnoki meccsén két gólt is szerzett! Az ellenfelek az MTK, Újpest és a Vasas voltak …
Pályafutásának ebben a szakaszában 33 gólt szerzett 47 pályára lépése alkalmával, mégse tudott gyökeret ereszteni a csapatban, így két évre Salgótarjánba került.
1969-került visszatért és, hogy nem felejtette el góllövő tudományát azonnal igazolta, hiszen a Haladás ellen két gólt is rúgott. Sőt 1969. április 30-án a Népstadionban az Eger elleni találkozón (a Fradi 6-2-re győzött) mesternégyest is szerzett bajnoki mérkőzésen.
Szigeti Ferenc: 82
Szigeti Ferenc
Egy kis falusi csapatból, Türjéről ifistaként került az FTC-be. A Fradi ifi bajnokcsapatában már gólkirály volt. A tehetséges centercsatár – ekkor még Schmidt néven – nagy jövő előtt állt és az Üllői úti utánpótlás egyik gyöngyszemének számított.
Hat meccsen már a felnőtt csapatban is bemutatkozott és 10 gólt lőtt! Ezután a Megyeri útra csábították … Ettől kezdve átok ült rajta.
Lábtörésekkel, sérülésekkel teli pályafutása dunaújvárosi kitérő után 1957-től az Üllői úton folytatódott. Nem sokáig, hiszen az 1959-es lábtörése után visszavonult az élvonalból. A 32 mérkőzésen 42 gólt szerzett az Üllői úti csapatban! Pályafutásának furcsa fintora, hogy ez a gólerős játékos edzőitől egyetlen bajnoki szereplésre sem kapott bizalmat!
Száger Mihály
Száger Mihály
Az FTC ifiben játszott, s pályafutása végén ismét visszatért az ifikhez és a kölyökcsapatokhoz. Közben az első csapatban is megfordult. 1926 őszén a Rapid elleni mérkőzésen 1 gólt szerzett, összesen két mérkőzésen szerepelt.
„Vedd le a labdát!” majd „Vedd le a labdát és emeld fel a fejed!” Ezek besulykolása után már „Tedd a labdát!” a jelszó.
Mindez az egy mindenkiért, mindenki egyért szellemében.
A II. világháború után évtizedekig a fenti gondolatok jegyében nevelte a ferencvárosi futballgenerációkat. Lelkes munkája nyomán a kis kölykökből válogatott labdarúgókat nevelt. Több tucat híres játékos nőtt fel a kezei alatt. Az FTC egyik legjobb nevelőedzőjét tisztelhetjük személyében, az FTC örökös tagjában.
Tovább olvasom
Valamikor nevettünk rajta…(N)
Vándor Kálmán
VÁNDOR KÁLMÁN:
A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je
… kis betűvel nyomdai egység. Például az a szó, hogy bunda öt n. Ha valaki úgy gondolná, hogy ez nagyon kevés, igaza van. Egy bunda többnyire ötvenezer. Persze nem n, hanem forint. Tovább olvasom
Kertész Tamás
Kertész Tamás
Jó fizikumú, lendületes, gyors szélső volt. Lendületesen futott el a szélen, majd jól adott be. Erőteljes lövéseivel és pontos fejeseivel a kapura is veszélyt jelentett.
A Bp. Lokomotívból, a Szőnyi útról 23 évesen került a korabeli Kinizsibe. A válogatók figyelmét is felkeltette és 1955-ben (ez volt a legjobb éve) kétszer is bekerült az aranycsapatba. Mind a két alkalommal győztes csapat tagja volt.
Először Prágában játszott egy fantasztikus csatársorban: Kertész, Kocsis, Tichy, Puskás, Czibor. Itt 3-1-re nyert a magyar gárda.
Két héttel később, a Népstadionban rendezték a 100. magyar-osztrák mérkőzést és Kertész ezúttal is a kezdőcsapat tagja volt. Az Üllői útról egyedül… A sporttörténeti találkozón is magyar siker született (6-1) és jobbszélsőnk ezúttal is remekelt.
Horváth Róbert: 50
Horváth Róbert
Egykori védőnk Angliában nevelkedett, ott is játszott ifjúsági játékosként. Budapestre költözése után a zöld-fehéreknél talált otthonra.
Az 1978/79-es ifi bajnokcsapat tagjaként, 18 évesen mutatkozott be a Fradi első csapatában Friedmanszky Zoltán kezei alatt 1980 júniusában Diósgyőrött a bajnokság zárófordulójában.
- Az országos ifjúsági bajnokságot 1979-ben megnyertük és ez akkor is, most is nagy örömmel tölt el. Természetesen az első csapatban való bemutatkozásom is örökké felejthetetlen lesz.
Lipcsei Péter képtára
Lipcsei Péter
Minden egy helyen Nagy Béláról…
... válogatás
Nagy Béla képtára
dr. Sárosi György, Nagy Béla
HOZZÁSZÓLÁSOK