Beharangozó
Sípszó előtt: Vasas – Ferencváros
A 173. bajnoki mérkőzésünk következik szombaton a Vasas ellen az Illovszky Rudolf Stadionban.
1916. szeptember 17-e óta íródik a zöld-fehérek és a piros-kékek közös bajnoki történelme. Az Üllői úton lejátszott mérkőzésen a Szamosy – Payer, Wiener – Wilheim, Kiss B., Móra – Hegyi, Strasser, Binder, Tóth, Borbás összetételben pályára lépő FTC ellen gólnélküli döntetlent ért el a Vasas. A két csapat 107 éves közös története számos nagy csatát, emlékezetes mérkőzést adott a labdarúgás szerelmeseinek. A Ferencváros bajnoki múltjában a negyedik legtöbb mérkőzést a Vasas ellen vívta meg. 2018 után találkozik újra egymással bajnoki mérkőzésen a Ferencváros és a Vasas.
Az eddigi 172 mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 86 győzelem, 42 döntetlen, 44 vereség, 330 lőtt és 227 kapott gól.
Sípszó előtt: Ferencváros – Budapest Honvéd
A két csapat 219. bajnoki mérkőzése következik szombaton este a Groupama Arénában.
1914. december 5-én találkozott egymással először a két klub, az Auguszta serlegért vívott találkozót 7:0 arányban a zöld-fehérek nyerték. Az első hivatalos (hadi)bajnoki mérkőzésre 1916. október 8-án került sor az Üllői úton. “Változatos, nívós mérkőzésen” a Ferencváros 1:0-ra nyert, Hegyi Mátyás (58 mérkőzésen lépett pályára és 16 gólt szerzett) góljával. A második félidő 35. percében a “kispesti védelem 11-est vét, a megítélt büntető rúgást Binder a kapus kezébe lövi”. Az elkövetkező több mint száz évben a Honvéddal a harmadik legtöbb NB I-s mérkőzést játszottuk. A Kispestieket csak a Újpest elleni derbik és az MTK elleni örökrangadók “előzik” meg.
Az eddigi 218 mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 123 győzelem, 34 döntetlen, 61 vereség, 479 lőtt és 323 kapott gól. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Sípszó előtt: Ferencváros – Gyirmót
Szombat délután a két csapat 2021/22-s szezonbeli harmadik mérkőzésére kerül sor Gyirmóton, a bajnokság utolsó fordulójában.
A két csapat közös múltja 2006-ban, két magyar kupa mérkőzéssel indult (kettős győzelemmel jutottunk tovább). Bajnoki mérkőzésen eddig 4 alkalommal találkoztunk a győri csapattal. A 2016/17-s bajnoki szezonban újoncként szerepelt a gyirmóti csapat, de negatív “rekorddal”, mindösszesen 5 győzelemmel esett ki az első osztályból. 4 bajnoki évad után jutottak vissza újra a legmagasabb bajnoki osztályba. A 2021/22-s bajnoki szezonzáron a Fradi már bajnokként (és MK győztesként), a Gyirmót már biztos kiesőként lép a pályára.
Az eddig lejátszott 5 bajnoki mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 4 győzelem, 1 döntetlen, 0 vereség, 9 lőtt és 3 kapott gól. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Sípszó előtt: Tempó, Fradi! Forza, Juve!
Vannak mérkőzések melyeket soha nem feledhetünk el. Egy életre belénk ivódnak, elfoglalva a legkényelmesebb karosszéket a szívünkben és állandó dobbanással jelzik, ha az agyunk esetleg megpróbálná a feledés kosarába dobni. Vannak olyan mérkőzések, melyek sokkal többet jelentenek egy győzelemnél. Meghatározzák a jövőbeli tudatunkat, elhelyeznek minket a világ labdarúgásának színes palettáján. Az egyik ilyen – mely a magyar labdarúgás egyik legjelentősebb győzelme – 1965. június 23-hoz kötődik, benne a VVK döntővel, Fenyvesi Máté fejes góljával. Ez a nap nem rengette meg ugyan a Földet, de minden Ferencvárosi szívébe örökre beköltözött. Aranybetűs ünneppé vált. A döntőben a Juventust vertük, az “Öreg Hölgyet” (La Vecchia Signore), “Olaszország Menyasszonyát” (La Fidanzata d’Italia), a “Zebrákat” (Le Zebre), akikkel 55 év után újra megmérkőzünk európai kupasorozatban, ezúttal a Puskás Ferenc stadionban. Nem kupadöntő, “csak” csoportkörös mérkőzés, de a jelenünkben ez szinte olyan értéket képvisel, mint a torinói döntő. Forza, Juve! – harsogják szinte az egész világon. Európában a harmadik legsikeresebb klub és a világon a hatodik legtöbb trófeát szerezte meg. A címek között szerepel 2 BL cím (a BEK-et is beleszámítva) valamint 3 UEFA-kupa elsőség. A Juventus az egyetlen csapat, mely az összes UEFA által kiírt kupából begyűjtött legalább egyet. A Juventusnak magyar szereplői is voltak. Károly Jenő és Viola József a húszas években töltött be edzői szerepkört. A legnagyobb sikert magyarként, a Ferencváros történelmének egyik legnagyobb játékosa, Sárosi György doktor aratta (1948-ban szerződött Olaszországba és több mint húsz évig dolgozott ott), aki edzőként, 1952-ben szerzett bajnoki címet az „Öreg Hölgy” csapatával. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Sípszó előtt: Ferencváros – Dinamo Kijev
A kelet-európai szocialista blokk összeomlásáig túl sokat nem tudtunk Ukrajnáról. Kárpátalja történelmi múltját, hányatottságát ismertük, bár azokat az 1989 előtt nem nagyon okították az iskolákba, hiszen azokban az évtizedekben Ukrajna csak “papíron” létezett, a függetlenségét 1991-ben vívta ki. Szovjetunió részeként fontos szerepet töltött be, hiszen közvetlen kapcsot jelentett a többi baráti és megszállt szocialista állammal (Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia). Az is csak a rendszerváltozások után tudatosult bennünk, hogy Kijev mellett, a Fekete- és az Azovi-tenger is “nyaldossa” az ország partjait. Az évek folyamán a hírekben többször hallhattunk az oroszokkal való konfliktusról, de a belső politikai viszályokról is. A valódi változást 2018 augusztusa hozta el, amikor is Szerhij Rebrovot nevezték a Fradi edzőjének. Azóta jobban figyelünk az országra, amit a BL csoportkörös sorsolás szeszélye meg is csavart, hiszen nem csak a Barcelona és a Juventus került az “utunkba”, hanem a Dinamo Kijev is. Ez meg eleve pikáns Szerhij Rebrov kijevi múltja miatt, a Fradi jelenlegi tréner játékosként és edzőként is bajnoki címet nyert a Kijevvel. 17 évesen akkor még a szovjet bajnokságban mutatkozott be, majd az Ukrajna függetlensége után, 1991 megalakuló és elinduló bajnokságban már a Dinamo színeiben lépett pályára. Az ukrán bajnokság a kezdetektől fogva két csapat “játéktere”, a Kijev és a Sahtar felváltva nyerik a bajnoki címeket. A Dinamo főleg a 90-s éveket uralta, a Doneck meg napjainkban végez a tabella élén. Az utolsó 10 évben csak kétszer kellett átadniuk az első helyet a rivális Kijevnek, amikor Rebrov ült a Dinamo kispadján. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Sípszó előtt: Barcelona – Ferencváros
Ha Barcelona akkor Messi? Manapság minden bizonnyal sokunk számára elsőként a “törpe varázsló” ugrik be, pedig nem csak a klub, de a város is sokkal többet jelent az argentin labdazseninél. Mivel soha nem voltam a 10-s sztár rajongója, ráadásul vagyok már annyira idős (de még nem öreg), hogy számomra Barcelona említése elsősorban egy 1994-s kiránduláshoz kapcsolódjon, benne a világváros forgatagával, a Sagrada Família több mint száz éve épülő templomával amit akkor még csak kívülről lehetett megcsodálni. De örök élmény marad a gigantikus kikötő Kolumbusz szobrával, a világkiállítási park (a neve nem ugrik be), vagy Gaudi másik remekműve a Güell park, melynek épületei, sétányai, vízesései olyan szürreális élményt nyújtanak, mintha egy másik világban járnánk. És persze az olimpiai falu, mely számunkra 1992-ben a csodát jelentette a 11 aranyéremmel, olyan győzelmekkel melyek említése még a jelenben is mosolyt csal az arcunkra. Az akkori olimpiához nem csak az aranyérmek kötődnek, hanem egy dal is, amit a korszak két fantasztikus énekese, az operaénekes Montserrat Caballé és a rock koronázatlan királya Freddy Mercury adott elő. Azóta ha meghallom a város nevét, a fülemben cseng ahogy két előadó “földönkívüli” torkából kiszakad a “Barcelona!”, hirdetve a város az olimpia csodáit. Ha jól rémlik akkoriban egy körutazáson vettem részt, így Barcelonára egy nap maradt, azt is kutyafuttában teljesítettük, de a végén még maradt arra idő, hogy megálljunk a foci szurkolók álmánál, a Camp Nou stadion előtt. Mely valójában nem is a méretével (pedig gigászi építmény a közel 100 ezres befogadóképességével) és főleg nem “szépségével” ragad magával, hanem a történelmével, azokkal a mérkőzésekkel, játékosokkal, akik az 1957-s átadás óta a világ egyik leghíresebb stadionjává tették a Camp Nou-t. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Sípszó előtt: Ferencváros – Kaposvár
A 27. bajnoki mérkőzésünk következik az újonc Rákóczi ellen Kaposváron, a Groupama arénában.
A magyar elsőosztályú labdarúgó bajnokság 119 éves története során a Ferencváros 103 csapattal mérte össze az erejét. Ez is mutatja, hogy az idők folyamán milyen sok klub fordult meg az első osztályban, melyek közül többen megszűntek, átalakultak, összeolvadtak, vagy jelenleg alacsonyabb osztályokban szerepelnek. Ezek közül számos olyan klub van, mely a közelmúltunkban szerepelt hosszabb ideig az élvonalban. Ilyen a Kaposvári Rákóczi, a 2019/20-s bajnoki évad egyik újonca, mely 5 év után került vissza a legmagasabb osztályba. A 2004/05-s bajnoki szezontól 10 évadon át szerepeltek folyamatosan az első osztályban. 2013/14-ben utolsók lettek és kiestek az NB II-be. Tavaly általános meglepetésre másodikok tudtak lenni a másodosztályban, így újra van elsőosztályú csapata Somogy megyének (volt időszak amikor a Siófokkal együtt képviselték a régiót). Annak ellenére, hogy a Kaposvár 15 szezonban szerepelt az NB I-ben, a Fradival eddig “csak” 26 mérkőzést játszott, melynek oka a Ferencváros jogtalan száműzetése volt 2006-ban az NB II-be, ahonnan csak 2009-ben tudott visszajutni.
Az eddigi 26 mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 9 győzelem, 12 döntetlen, 5 vereség, 36 lőtt és 24 kapott gól. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Európa Liga csoportkör: CSZKA Moszkva – Ferencváros
Eddig négy alkalommal találkoztunk a moszkvai csapattal, melyből kettő volt tétmérkőzés 1994-ben, a KEK sorozat keretében. Az első találkozón Moszkvában 2-1-ra a CSZKA nyert, de jött az Üllői úti visszavágó 1994. szeptember 29-én, mely drámai csatában, büntetőrúgásokkal dőlt el a javunkra: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Európa-Liga beharangozó: FK Suduva
Az egyik áhított ajtó becsukódott ugyan (jelenleg még ez a realitás), de egy másikat jó nagyra tártak. Az Európa-Liga csoportkörbe jutásra 15 év után újra van esélyünk, a sorsolás a FK Süduva-t sodorta elénk. Nem lebecsülve a litván focit, de az erőviszonyok alapján nekünk áll a zászló, bár túl sok összehasonlítási alapunk azért nincs. Sőt, ha azt vesszük, hogy a Süduva már háromszor jutott el az EL-csoportkör “határáig” (Play-off), nekünk meg az elmúlt években általában a második kör után befejeződtek a küzdelmek, egy kicsivel árnyaltabb a kép. De ezen túl mit is kell tudnunk az FK Süduva múltjáról és erejéről? Őszintén bevallva, még Litvániáról sem tudnék néhány mondatnál többet mondani. Balti állam, mely tagja az EU-nak, Vilnius a fővárosa. Történelmi ismeretem sem döntöget csúcsukat, egy néhány napja látott dokumentumfilm miatt tudom, hogy a napóleoni háborúk után került orosz fennhatóság alá, majd a II. Világháború alatt Sztálin megszállta és közel 50 évig a Szovjetunió része volt, megszenvedve annak minden önkényét. Az FC Süduváról még ennyit sem tudok, de hála testvéroldalunknak (üllöi129.hu), keresgélnem sem kell az internet adatbázisaiban, mert ők összeszedtek mindent, így csak oda kell kattintani, és máris feltárul elénk a tavalyi litván bajnok története és jelenlegi csapatának összetétele, mely hozzánk hasonlóan főleg légiósokból áll. De ha már történelmet említettünk és átfutottuk az FC Süduváról írtakat, akkor néhány bekezdés erejéig emlékezzünk a Ferencváros UEFA Kupa és az Európa Liga sorozatban elért eredményeire is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Bajnokok Ligája beharangozó – GNK Dinamo Zagreb
A BEK majd az utána jövő Bajnokok Ligájának változásai miatt elég fals képet kapnánk ha összehasonlítanánk a jelenlegi “menetelésünket” a régebbi időkkel. Persze lehet játszani az adatokkal, meg lehet említeni, hogy három fordulót eddig csak a BEK sorozatban mentünk, annak is már több mint ötven éve, igaz akkor “csak” bajnokok indulhattak, nem voltak még a pénzgyűjtésre kihegyezett kiemelések, ráadásul az európai “színtér” sem volt ennyire széttagolt. Gondoljunk csak bele, hogy a Szovjetunióból és Jugoszláviából hány ország szakadt ki a szabadság oltárán, mely következtében szinte megduplázódott a bajnokok száma, hozzájuk jöttek még az UEFA-együttható alapján a topbajnokságokból bajnokoknak “kinevezett” csapatok, akik egyből csoportkörbe csöppennek. Nekik nem is kell átvergődni négy fordulón, 8 meccsen azért, hogy tagjai lehessenek az “elitkörnek”. Szándékosan nem selejtezőt írtam, számomra degradáló, főleg úgy, hogy akik selejteznek, azok bajnokok. Ahogy mi is, ráadásul az előző évek nem éppen pontszerző szereplése miatt a sorsolásunk sem nevezhető kedvezőnek. Ettől függetlenül két fordulót sikerrel vettünk, főleg a bolgár bajnok elleni kettős győzelem volt igazán értékes, hiszen a Ludogorec már megjárta a BL-csoportkört (EL-csoportkörös is volt), bajnokként mégis már az első fordulóban be kellett kapcsolódnia. A horvát bajnok kapott egy kör “haladékot”, ők a második fordulóban csatlakoztak és két sima győzelemmel jutottak tovább. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
