ABDI-tól – DZURJÁK-IG

Balogh Tamás: 50

balogh-tamas

1979-ben a serdülő IV-ben kezdte a kenulapátot labdára cserélő, a későbbiekben a válogatottságig jutó egykori ferencvárosi hálóőr.

1988 februárjában mutatkozott be az első csapat kapujában, de a következő három évben Józsa mögött csak néhány barátságos találkozón kapott lehetőséget.

Aztán 1991 tavaszán a Baja elleni kupamérkőzésen már az Ő nevével kezdődött a csapat összeállítása. Az Újpest ellen végre az élvonalban is őrizhette a kaput. Az 1-0-s zöld-fehér sikerrel végződött találkozón, az újonc még csak gólt sem kapott, sőt a következő öt tétmeccsén is “lehúzta a rolót”, így övé lett az “1”-es mez. Tovább olvasom

Bányai Lajos

Bányai Lajos

Egykori csatárunk Paksról érkezett az Üllői útra, és Barcelonában Josep Maria Fusté búcsúmérkőzésén öltötte magára először a zöld-fehér mezt.

Ugyancsak tagja volt a müncheni olimpiai idején Japánban túrázó Ferencváros csapatának is. A szigetország válogatottja elleni találkozón lőtte egyetlen gólját is. Tovább olvasom

Czibor Zoltán

Kiváló képességű, világklasszisnak számító, de szélsőséges, szeszélyes labdarúgó volt. Páratlan gyorsasága, nagy mozgékonysága, kitűnő labdakezelése, szélsőknél ritkán tapasztalható gólképessége és kiismerhetetlen cselei a világ legjobbjai közé emelték. Az „aranycsapat” támadósorának roppant veszélyes tagja volt. „Sátáni” játéka ellen sok ellenfele bizonyult tehetetlennek. Villanásszerűen tudta változtatni mozgásának ritmusát és irányát. Szüntelen mozgásával a pálya széltében és hosszában megelőzte a maga korát. Ezért a modern szélsőjáték egyik előharcosának tekinthető. („Kalandozásait” eleinte nemcsak játékostársai, hanem a szakemberek jelentős része sem értette meg és értékelte megfelelően.) Tovább olvasom

Dukon Béla: 51

TFU_19900331_Fu-Trb_003 - 0001Saját nevelésű balszélsőnk 1976-ban lett az FTC tagja.

Még nem volt 18 éves, amikor Vincze Géza bedobta a mélyvízbe: 1984. júniusában a Videoton ellen mutatkozott be az élvonalban.

Aztán a következő két idényben ismét csak egy mérkőzés jutott számára a magyar első osztályban.

1986 őszétől vált a csapat alapemberévé. Három éven át rendre a kezdőcsapatban kapott helyet, ekkor az utánpótlás-válogatottba és az “A”-válogatott keretbe is meghívást kapott.

1990 őszén az Ebedli Ferenc edzette Volánba tett egy rövid kitérőt. Visszatérése után tizennégy bajnoki mérkőzésen három gólt szerzett az ezüstérmes és kupagyőztes gárdában. Tovább olvasom

Beke Imre

Beke Imre

A csatár összesen 10 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 8 gólt lőtt! Ez is kevés volt azonban ahhoz, hogy ha Gyetvai egészséges volt, akkor kiszorítsa őt a kezdőcsapatból…

Az amatőr FTC-ben azonban sokszor játszott és sok gólt szerzett. 1943 nyarán a Kolozsvári AC csapatába igazolt. Tovább olvasom

Zöld-fehér forgácsok: „Rongylábú” világklasszis

Czibor Zoltán

Ha emlékezetem nem csal, Czibor Zoltánt az újpesti pályán, valami kupameccsen láttam először a Fradiban. Alaposan elkalapálták a zöld-fehéreket. Sopánkodva ültünk visszafelé a villamoson, mit akarnak ezekkel a tehetségtelen ifjoncokkal, ennek csak rossz vége lehet. A balszélső Komáromból érkezett. Czibor III-ként szerepelt az összeállításban.

Szóval csüggedezve üldögéltünk a Nyugati pályaudvar felé döcögő járművön. Csak Csanádi Árpád és öccse, Ferenc csevegtek jókedvűen a társaságukban lévő feltűnően csinos hölgyekkel. Az idősebbik fiú, Árpád, gyakran játszott a „nagy” Fradiban, rendszerint középhátvédet (centerhalf volt a becsületes neve), vagy jobbfedezetet, ahogy a szükség kívánta. Úriember volt a pályán, az maradt az életben is, szép karriert futott be sportvezetőként. Méltatlanul hamar hunyt el, síremléke a Farkasréti temetőben látható. Ferenc, az öccse, a tartalékcsapatban játszott, tornatanárom volt a Rákóczi gimnáziumban, és derűs elnézéssel szemlélte ügyetlenkedéseimet.

Tovább olvasom

Bródy Sándor

Bródy Sándor

A szorgalmas, lelkes játékos fedezetet játszott. Bródy nem kiemelkedő képességeivel, hanem roppant szorgalmával, fáradhatatlan, mindenkor a csapat érdekeit szolgáló játékfelfogásával emelkedett a legjobbak közé. Nem volt olyan gyenge ellenfél, aki ellen Bródy nem teljes erőbedobással, szívvel-lélekkel küzdött volna.

Amikor felvette az FTC-mezt, csak a győzelemre, a csapat első sikerére gondolt. A közepes termetű, izmos játékos kitűnően fejelt és jól szerelt. A támadósort rendszerint hosszú hosszú átadásokkal igyekezett előrelendíteni.

Feltűnően hamar megkopaszodott. Néhány játékostársa szerint azért, “mert szívesebben továbbította a labdát fejjel, mint lábbal”. Tény, hogy fejjátékát társai közül talán csak Károly Jenő múlta felül.

Társai rendkívül szerették, egy ideig csapatkapitány és, mint rangidős, amatőr edzőként is működött. Tovább olvasom

Borsos Miklós

Borsos Miklós

Tősgyökeres fradista. Tíz esztendős korában ment le először az Üllői úti sporttelepre, ott nőtt, cseperedett ifjúsági, majd felnőtt gólerős, jól cselező csatárrá.

Ragadt hozzá a labda és nagy biztonsággal maradt a birtokában, megtévesztő mozdulatai után is. Szinte úgy tűnt, hogy nem is okozhat számára nehézséget, hogy bárkit kicselezzen. Ráadásul hatalmas erővel, pontosan tudott lőni. Erről tanúskodik 58 gólja is.

A leggólerősebb meccse a korszak egyik nagy rangadója volt. 1955. júniusában a Népstadionban rendezték a Honvéd – Kinizsi rangadót. A Honvéd már 3-0-ra, majd 4-1 -re is vezetett. A második játékrészben azonban – elsősorban Borsos nagyszerű játékának, és Gulyás bravúros védéseinek következtében fordult a kocka, a lelkes Kinizsi kiegyenlített. Persze, hogy élete nagy meccseként emlegette ezt a találkozót az akkor 20 éves csatár kedvenc.

Tovább olvasom

Bangi Károly

A Bocskai színeiben (Sándor Mihály gyűjteményéből)

Acht-Aknaihoz hasonlóan ő is Szegedről került az Üllői útra és abban sem sokat különbözött ferencvárosi pályafutásuk, hogy alig kerültek be Tóth-Potya István csapatába. A SZAK illetve Bástya csapataiban Baumgartner, a Ferencvárosban Bangi majd Bocskais korszakában Budai Károly néven is szereplő kapuvédő öt bajnoki találkozón szerepelt az 1928/29 évi ezüstérmes zöld-fehér csapatban. Tovább olvasom

Deák Ferenc

fradi_cimer

Deák II a győri Vasas ETO-tól érkezett (később itt is fejezte be élvonalbeli pályafutását) a Ferencvároshoz.

Akárcsak híres névrokona, Ő is 1947 nyarán nyarán igazolt az Üllői útra.

Az 1947/48-as idényben a csapat egyik szélsője volt, jellemzően a balszélen kapott szerepet.

A bronzérmes csapatban tíz alkalommal lépett pályára.

Tovább olvasom

Deszatnik Péter: 51

Deszatnik PéterEgykori csatárunk huszonöt esztendősen öltötte magára a zöld-fehér mezt 1991 nyarán. A Fradiban töltött két szezon alatt nyert bajnokságot, magyar kupát. A bajnokcsapatban négyszer talált a kapuba, míg a Magyar Kupa 1991/92-es kiírásában a Fradi legeredményesebb góllövőjének bizonyult. Tovább olvasom

Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 11.18. 15:30 Paks-FTC (Stream:m4sport.hu)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ