ABDI-tól – DZURJÁK-IG

Balogh Gábor: 53

Balogh Gábor

A “Torony” becenévre hallgató játékos Budapesten született. A Postásban kezdett futballozni, ahonnan a BVSC-hez került, majd 14 éves korában igazolta le az MTK. Tagja volt a kék-fehérek 1986/87 évi bajnokcsapatának, ahol 1991-ig szerepelt. Közben egy évet Vácott, majd egy fél szezont a belga másodosztályban töltött el.

A kék-fehérek színeiben három, a váci csapatból kétszer is bevette a Fradi kapuját. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Berényi Károly

Berényi Károly

A Ganz csapatából jött az Üllői útra, részben sértődésből: egy műszaki rajzolói állást ígértek neki és azt egy éven át nem teljesítették.

A 23 éves játékost öt poszton is számításba vették – de végül nem tudott a Fradiban gyökeret verni.

Bajnokcsapat játékosaként távozott az Üllői útról. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Dániel János: 60

daniel-janosEgykori saját nevelésű, ifi-válogatott csatárunk két tét-, pontosabban kupamérkőzésen lépett pályára zöld-fehérben 1976-ban. Az első kupatalálkozón ugyan vereséget szenvedett a Fradi, de a sorozat végén elhódították a kupát Dalnoki Jenő fiai, így Dániel János is kupagyőztes játékosaink közé tartozik. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Dán Vilmos

Dán első ferencvárosi edzése előtt hangzott el ez a villáminterjú:

Dán Vilmos

– 1915-ben játszottam először nyilvános mérkőzésen, Angyalföldön. Barátaim unszolására beléptem a Fővárosi TK-ba, ahol azután 11 évig játszottam. A II. osztály gólkirálya lettem, sőt a II. osztály válogatottjába is bekerültem. Amikor bevezették Magyarországon is a profizmust, a Fővárosi TK beolvadt a Turulba, amely a Fradi fiókegyesülete. Jól játszhattam, mert a Ferencváros vezetői szerződést ajánlottak és most nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek az Üllői úton.

Ezután jöttek az első mérkőzések, az első Dán Vili-gólra azonban sokáig kellett várni, egy Attila elleni Magyar Kupa meccsen talált először a kapuba. Az első Ferencváros – Vasas Magyar Kupa meccs pedig meghozta a Dán-féle gólzáport: négy alkalommal talált az angyalföldi kapuba! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Domonkos László

Domonkos László

Hosszú évekig a BTC-ben, majd az MTK-ban (1904-13: 102 bajnoki; egy-egy bajnok- és kupagyőztes csapat tagja) védett, ahonnan válogatott is volt.

Domonkos volt a magyar labdarúgás első nemzetközi szintet elérő kapusa. Mozgása az akrobaták, labdabiztonsága pedig a zsonglőrök ügyességével vetekedett. Bátorsága a vakmerőség határát súrolta. Az angol kapusok mintája nyomán hazánkban új iskolát teremtett. Már nem öklözésre és lábbal való védésre törekedett, hanem lehetőleg megfogta a labdát. Ha kellett vetődéssel hárított (előtte Holics kivételével nem nagyon vetődtek a kapuvédők). Kontinensünk legjobb kapuvédői között tartották számon. Mindössze 24 éves koráig volt válogatott, ennek oka Zsák Károly megjelenésében keresendő. A válogatottban két büntetőt is hárított. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Liban Abdi: 29

Liban Abdi (Fotó: NS)

2008. március 25-én Liban Abdi góljával győzte le a Sheffield United csapata a Ferencvárost.

Aztán 2008 nyarán Sheffieldből az Üllői útra tette át székhelyét a Szomáliában született, de norvég állampolgársággal is bíró támadó, aki a Ferencvárosban éppen a korábbi csapata elleni a mérkőzésen debütált.

Eleinte kevesebb lehetőséghez jutott. Mindössze hét bajnokin lépett pályára a másodosztályú bajnokcsapatban, és két gólt szerzett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Biró Mihály Dániel

A párizsi labdarúgó-világbajnokságot megelőző évben egy ifjú titán tűnt fel a Ferencvárosban.

Csupa erő, gyorsaság, és bámulatos lövőkészség jellemezte játékát és a Fradi közönség hamar a szívébe zárta az alig 17 éves gyereket. A “Dani” villámkarriert futott be. Futócsillag volt a magyar futball egén, még a KK-győztes Fradiba is bekerült (ifjúsági korban lévő játékos soha nem nyert KK-aranyérmet)!

A következő esztendőben bekerült a magyar válogatott csapatba is. 1938-ban, Bécsben az 5:3-as magyar győzelemmel zárult találkozón lépett pályára. (Hogy mégsem üdvözölhetjük válogatott labdarúgóink sorában, annak politikai oka van. 1938. április 24-én játszották Bécsben az osztrák- magyar találkozót. Korábban így is hirdették, aztán Bécs-Budapest találkozó lett belőle, mivel a meccs napjára a Hitleri Németország bekebelezte Ausztriát, amely megszűnt önálló államnak lenni). Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Aranylabda: 50 éve Albert Flórián volt a világ legjobbja
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FACEBOOK:
HOST
FOTELSZURKOLÓ