„Egy asztalnál ülhettem a nyugatnémet sztárokkal” – Thomas Doll

20140618-doll-thomas

Csupán nyolc játékos szerepelt a keletnémet és az egyesí­tés utáni német labdarúgó-válogatottban, egyikük Thomas Doll, a Ferencváros vezetőedzője. E-mail interjúnkban kijelentette: kölcsönös volt a tisztelet a kelet- és nyugatnémetek között. Doll úgy véli, szerencséje volt, mert a Bundesligában focizhatott, és mivel keményebben dolgozott, mint a nyugatnémetek, könnyű volt adaptálódnia az össznémet válogatott szintjéhez. Mostani csapatáról, a Fradiról viszont egy szót sem kí­vánt mondani.

Ön a keletnémet és az „össznémet” válogatottban is szerepelt. Volt-e az 1990 utáni német válogatottban keletnémet „klikk”? Hogyan viszonyultak az egykori nyugatnémetek a keletről érkezett csapattársakhoz?
Őszintén megmondom, nagyon pozití­van. Nagyon jó volt a hangulat, egy asztalnál ülhettem azokkal a sztárjátékosokkal, akik egyébként szeretettel fogadtak, és ez általánosságban is igaz volt, nem csak kifejezetten rám vonatkozóan. A tisztelet oda-vissza működött.

Jobban megértette-e magát a keletnémet társakkal? Volt-e különbség mentalitásban, önbizalomban, stí­lusban a keletnémet és nyugatnémet játékosok között?
Nem jellemző, ugyanolyan jó viszonyom volt minden játékostársammal. Az viszont tény, hogy a nyugatnémet játékosoknak általában nagyobb volt az önbizalmuk.

Hogyan érkezett az első edzésére, volt-e önben nyugtalanság amiatt, hogy a nyugatnémetekkel kell egy csapatban játszania?
Azért a Bundesligában eltöltött évek során elsajátí­tottam egyfajta magabiztosságot, ami az új szituációkban – mint amilyen ez is volt – nagyon sokat segí­tett. Az edzések fantasztikusak voltak, a média mindig nagyon kí­váncsi volt ezekre, és mindenkire egyformán fókuszáltak, nem volt kivételezés azokkal, akik úgymond sztárjátékosoknak számí­tottak.

Hogyan tudtak túllépni ezeken a különbségeken?
Nagyon egyszerűen, én már csak a habitusomból adódóan is.

Mit gondol, miért nem sikeresek a német klubfutballban az egykori NDK csapatai?
Sajnos hibákat hibákra halmoznak például a játékosigazolások terén, a vezetőséget a saját érdekeik vezérlik, és az is elmondható, hogy nehezen tudják megoldani a financiális hátteret biztosí­tó szponzorok felkutatását.

Érződik-e még a mai német futballközegben, hogy ki kapott keleti vagy nyugati nevelést? Érte-e, éri-e önt hátrányos megkülönböztetés amiatt, hogy Malchinban, és nem mondjuk Münchenben született?
Nem hinném. Az akadémiák elég magas szí­nvonalon tevékenykednek már. Engem nem ért semmilyen megkülönböztetés. Hasznomra vált, hogy mindig keményen meg kellett dolgoznom mindenért, a szüleimnek szinte semmijük nem volt, amikor én focizni kezdtem.

Összességében sikertörténetnek tartja-e a német újraegyesí­tést?
Igen, abszolút. Ugyanakkor nagyon sok embernek nagyon nehéz volt, de rám profi sportolóként nem volt akkora hatással.

Mit gondol, milyen a német futball evolúciója? A védekezésen alapuló, kemény játékkal eredményes labdarúgástól a szép és élvezhető támadójátékkal operáló fociig jutottunk?
Rengeteget tanultunk a világ futballkultúráitól taktikailag és technikailag is. Nagy a fejlődés; ha megnézi, például az utánpótlás-válogatott játékosokon már lehet látni ezt a fejlődést, ez nagyon örömteli.

Kik felelnek a német futball jelenlegi stí­lusáért, melyek a fejlődés kulcsmomentumai? Mit gondol, milyen hatása van (vagy lesz) annak, hogy egy olyan kaliberű edző dolgozik a válogatott derekát adó Bayernnél, mint Josep Guardiola?
Guardiola nagy tiszteletet ví­vott ki azzal, hogy egy teljesen más, az addigiakkal össze nem hasonlí­tható futballstí­lust hozott a Bayern Münchenhez, ennek mindenképp nagy és pozití­v hatása kell, hogy legyen a német futballra.

NÉVJEGY

Thomas Jens Uwe Doll 1966. április 9-én született a kelet-németországi Malchinban. A támadó középpályásként a keletnémet és az egyesí­tés utáni német válogatottban egyaránt szereplő focista a Lokomotiw Malchinban kezdte ifikarrierjét, majd a Hansa Rostockban és a Berliner Dynamóban focizott, mielőtt a Bundesligába szerződött volna. Az 1990-1991-es szezont Hamburgban töltötte, majd három évig az olasz Laziót erősí­tette. Ezt követően szerepelt 2-2 szezont az Eintracht Frankfurtban és a szintén olasz Bariban, mielőtt visszatért volna a Hamburgba, ahonnan 2001-ben vonult vissza.

Egyből edzőnek állt, 2002-ben a Hamburg második csapatát irányí­totta, majd 2004-től az első csapat kispadján ülhetett. Első évében megmentette a kieséstől a csapatot, amellyel behúzta az Intertotó Kupát is. Második szezonjában harmadik, Bajnokok Ligája-csoportkört érő helyen végzett, ám a következő szezonban fél távnál utolsó helyen állt a Hamburg, amely kirúgta 2007 februárjában. Ezt követően a Borussia Dortmundnál helyezkedett el, kiszemelte Hajnal Tamást, ám mire a magyar középpályás megérkezett, a csapattal 13. helyen végző Doll elhagyta Dortmundot. Németország után a török Genclerbirligi és a szaúdi Al-Hilal következett, majd 2013. december 18-án a Ferencváros vezetőedzője lett.

Szerettük volna megkérdezni Dollt arról is, hogy miként értékeli a Ferencváros idei, nem túl acélos teljesí­tményét, ám erre nem kí­vánt válaszolni. Hajnal Tamással kapcsolatban – aki egy ideje a Ferencvárossal edz – arra voltunk kí­váncsiak, hogy ismét szerződtetné-e, viszont a klub csak annyit közölt: nincs napirenden a magyar középpályás leigazolása.

(Földi Bence, vs.hu)

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  • a “hibí kat hibí ra halmozí s a jí tékosigazolí sok terén” egy érdekes megfigyelés Dolltòl.

    Egy kelet Euròpai tüneményrôl lenne szò itt ?

    Zsinòrban aztí n a mí sik megjegyzése: A szponzorok felutatí sa.

    A nem beavatott szurkolò talí n itt véli feltalí lni a hullí mvölgyeket, melyekbe hihetetlen mòdon sokszor í tmegy bí rmelyik (nem csak a Fradi) Magyar csapat.

    Az akadémií k valamilyen kelet-euròpai feltalí lmí nyok lennének ?

    Doll mester a vilí gfutballhoz viszonyìtví n a német focit, az utí npòtlí s-ví logatottní l meglmutatkozò fejlôdésekkel gyümölcsezteti az elôbbihez viszonyulò fejlôdését.

    Feltûnt szí momra, hogy milyen “gyorsan” idomult a Bayern München az ùj edzôhöz. Ez csak Doll edzô nézete, vagy elhallgassí k a nehézségeket ?

    Feltûnt toví bbí  — jò kelet-euròpai mòdon — hogy a célok sokszor szentesìtik az eszközöket. Vagyis nem voltak azok a dolgok, melyek nem lehettek és voltak azok a dolgok, melyek kellettek, hogy legyenek. Ide szí mìtaní m az eltérô felfogí sokat és magaviseleteket is, melyek bizonyí ra mindig és mindenütt megvannak.

    Nem mehet el egy ember felett hatí stalanul, hogy két helyen “kirùgtí k”. Olvashattam egy pí rszor az arcvoní sain, hogy sokszor nem azt ví rta, amit a jí tékosai a pí lyí n tenni tudtak.

    Hogy ez nem tôle függött, az biztos, de nem ez a kérdés.

    Ez az internetes-beszélgetés nekem egy embert hozott közelebb, akinek fontosabb a “kell, hogy legyen”, mint az ami van.

    Ez egy folytonos sztressz. Lehet, hogy a Fradinak ez jòt tesz jelenleg. De az ellenfelei is minden meccsen, amelyet ellene jí tszanak, 100 %-ot hoznak.

    Nincs olyan meccs, ahol az ellenfél mí r 50 % eladta volna mí r a meccset, és jòképet ví gna.

    100 % egy meccsen lehet adni, de minden meccsen nem. Ez a “kell, hogy legyen” dací ra Sem megy.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
10.24.19:30, m4sport
10.28. 21:00, m4sport
10.31. 19:30, m4sport
11.04. 21:00, m4sport
11.08. 17:00, m4sport
Novák Dezső
Tárhelyszolgáltatónk
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ