Feljegyzések a fotelból – Kicsordult a pohár

fotelszurkolo-29Két évvel ezelőtt számos hazai mérkőzés után szinte fizikai fájdalmat okozott az a tudat, hogy hazaérve már nem lesz időm (és persze erőm sem) a gép elé huppanni és digitális papírra vetni a mérkőzés utáni gondolataimat. Akkor még semmilyen nehézségbe sem ütközött az élménybeszámoló, hiszen általában (sőt inkább mindig) nyertünk, ráadásul lendületes és eredményes játékkal. Sajnos, ahogy múlnak a hónapok, a “Kedves 29.” is felkerül a polcra, elraktározódott az emlékezetünkben és arra vár, hogy jöjjön egy újabb és letaszítsa a trónról. A félő az – főleg ha továbbra is folytatódik az eredménytelenség -, hogy úgy járunk mint VIII. Henrik, aki bár elfogyasztott hat feleséget, de trónörökös híján csak a nyaklózások és a válások maradtak utána (egy trónörökös született ugyan a “harmadiktól”, de ő fiatalon meghalt). Bár adva lenne az alkalom rá, de mégsem akarok a Tudorok életével példálózni és főleg nem a Rózsák háborújával, bár a 29. óta eltelt időszakot egy kis fantasy-val simán rátudnám húzni a jelenünkre, de talán annyira mégsem véres és drámai a helyzet, hogy már az 5. forduló után bárki is Boleyn Anna vagy Howard Katalin sorsára jusson, egyrészt annál azért békésebb vagyok, másrészt talán még maradt bennem minimális kis szikra, mely a reggeli ébredésem után is még megpróbált tűzet csiholni. Ha mindezekről közvetlenül a mérkőzés után értekeztem volna (természetesen a 2 órás autókázás után), már nem vagyok biztos abban, hogy a jegyzet címe nem a “viszontlátásra” német megfelelője lett volna, ami talán Doll közel 4 éves ittléte alatt először csendült fel a lelátón…nem is egyszer, sőt a mérkőzés végén már keserűséggel fűszerezve. A csapat is megkapta az ősi mesterség jelzőt a gyengeség mellé, így együtt a kettő, már több volt mint csalódottság.

Ahogy egy kissé megtörten haladtunk kifelé a stadionból, számos szurkolótársam jegyezte meg, hogy ennyi volt, ide egy ideig biztosan nem jön meccsre. Persze tudom, hogy ez a fajta csalódottság sokaknál idővel el fog múlva, talán már csütörtökön ott fog ülni a lelátón, de elnézve az eddigi három hazai találkozónkat, a nézőszám továbbra is csökken. És ennek nem csak a szkenner az oka és nem is csak a tábor, hiszen nélkülük is összehoztunk 7-8 ezres átlagot akkor, amikor még futott a szekér. Most persze jöhetnék azzal, hogy az igazi szurkoló akkor is ott ül, ha meccsenként kap egy szilvásgombócos receptet. A gond “csupán” annyi, hogy ha a recept nagymamától származik és abból sem tud az ifjú asszonyka ízletes és fogyasztható gombócot készíteni, akkor bizony könnyen lecserélhetik. Nem is kell hozzá VIII. Henrik, csak egy finom falatokra ácsingózó férj.

Múlt héten, a DVSC utáni szenvedés után többen elmondták a csapatból, hogy bizony ilyen rosszul még egyszer nem lehet játszani. Nem éppen tisztelettel jelentem: de lehet. Mindezt hazai pályán, az egyre lassabban növő Üllői úti fák árnyékában. Pedig volt idő, amikor tényleg elhittük, hogy azok a fák ismét az egekig fognak nőni, de olyan gyorsasággal jöttek a nemzetközi pofonok, hogy azokat még Lance Whitaker is megirigyelhetné. A gond az, mostanság már nem csak az európai selejtezők akadnak meg a torkunkon, hanem a nem éppen acélos magyar foci képviselőitől is félnünk kell – még hazai pályán is. Mert az tényleg a vég kezdete, amikor összeszorul a gyomrunk, amikor az ellenfél szöglethez, vagy szabadrúgáshoz készül. És akkor még nem is beszéltünk azokról a pillanatokról, amikor egy labdaszerzés után szinte akadály nélkül rohannak át a középpályánkon.

A tegnapi meccs nem indult rosszul, elég rendesen nekik estünk és ha az elején Varga szabadrúgása és Böde fejese bemegy, talán a végén is “másról” zeng a stadion népe, de a kezdeti lendület hamar alábbhagyott és elég gyorsan ott folytattuk, ahol az elmúlt hetekben abbahagytuk. Nem volt szervezettség, a játékosok össze-vissza helyezkedtek a pályán, nem volt senki aki összerántsa a fejetlenséget, bár mentünk előre…vagyis helyesebben egyet előre, majd kettőt hátra. A sokadik visszapassz után, látva a teljes tanácstalanságot kezdett fogyni a türelem a lelátón és kezdett egyre magabiztosabbá válni a paksi különítmény. Aki nem csinált semmi trükköset, csak megtanulták a játékosok, hogy kinek hol a helye, hogyan osszák el a pályát, mely által a tanácstalanságunk olyan mélységeket ért el, hogy az időnként már ténylegesen fizikai fájdalmat okozott a lelátón.

Mert a szurkoló már csak ilyen. Amikor először felhangzott az ősi mesterség jelzője a lelátón a 40. perc tájékán a reménytelenség lett úrrá rajtunk. Majd néhány perc múlva Varga góljánál meg ünnepeltünk és ölelgettük egymást. A szünetben még arról beszélgettünk, hogy jókor jött a gól (az persze mindig jókor jön), ezzel talán a Paks is megtörik és minden negatív jelző mehet a kukába. A második félidő úgy is indult, 15 percig remekül is működött a letámadás, a vendégek ki sem jöttek a térfelükről, de ez a fajta lendület az első paksi ellenakció után egyből romba dőlt. Kaptunk egy “szokásos” Fradi-gólt, ami több sebtől is vérzik. Először is miért van az, hogy egy szögletnél mind a 11 játékosunk hátrakocog, teljesen üresen hagyva a középpályát? Legalább Moutarit hagynánk elől, ha már Bödének is hátra kell kocognia. De nem, így lehetőséget biztosítunk arra, hogy a kifejelt labdával az ellenfél egyből visszatudjon támadni. Ahogy a Paks tette…Otigba kilépett a paksi játékosra, de helyére nem lépett vissza senki, így az “üres” helyre beívelt labdát, az árván maradt Hahn be is bólintotta, miközben Dibusz a gólvonalon toporgott. Agyament, hogy a sokadik ilyen gólt kapjuk! Erre nem lehet felkészülni, ezeket a szituációkat nem lehet gyakorolni?

Sajna nem csak a védekezéssel vannak gondok, de addig, amíg képtelenek vagyunk “megtölteni” játékossal a saját kapunk előtti területet, addig ilyen gólok továbbra is futószalagon fognak érkezni. Az meg már lassan a vicc kategóriája, hogy igazolunk egy balhátvédet a kispadra, helyére teszünk egy jobbhátvédet, aki helyén meg egy támadó játékos próbál “bekket” játszani, de az nagyon nem megy neki…mert nem hátvéd. Mert egy jobbhátvéd olyan mint Rudas, Novák, Martos és Simon – a vérében is bekk, ismerve annak minden fortélyát. Ehhez jön még, hogy fejelni “alapból” nem tudnak, ami főleg Botkánál szembetűnő, néha a labda ívét sem tudja kikalkulálni. Továbbra sincs szűrő, tegnap Leo-val próbálkoztunk – nem jött be. Annyi labdát egy év alatt nem adott el, mint tegnap. Gorriaránt is megzavarta az új társ jelenléte, mert nem nagyon találta a helyét. Rui Pedro meg azóta keresi, amióta zöld-fehér mezt húzott magára. Varga és Moutari továbbra is sokat próbál futkározni, csak használható labdát kapnak keveset. Ha pedig kapnak, akkor meg nem érkezik melléjük társ, akivel összetudnának játszani. Hol van már a tavalyi hó? Hol van a jól működő Dilaver-Varga és a Ramirez-Lamah páros, akik két éve felváltva kergették őrületbe az ellenfél védőit. Közülük már csak Varga Roli maradt, ő legalább becsülettel lövi a gólokat, de játéka egyre inkább a magányos vadászra illik. Tegnap már Böde Dani kezdett és bár sokkal többet lett le az asztalra mint Priskin, gólt nem sikerült lőnie, igaz értékelhető labdákat sem kapott. A legtöbbször Dibusz felrúgta neki, amit megpróbált lefejelni (többé-kevésbé még sikerült is neki), de utána a pöttyös szinte mindig paksi lábra vándorolt.

A lelátóról nézve az volt a legfájóbb, hogy bár a Paks bevontatta a város össze buszát a saját tizenhatosára, de azt szervezetten tette, látni lehetett mit akarnak és főleg mit tudnak játszani, és azt teljesítették is. Nálunk meg egyetlen panoráma képet sem tudtam volna készíteni, mellyel demonstrálni lehetett volna, hogy vajon mi is a taktika, kinek hol a helye és mi a feladata. Gyűrtük az ipart – fejetlenül, tanácstalanul és ahogy fogytak a percek, egyre idegesebben. A lelátó népe is egyre türelmetlenebb lett, először csak fütty, majd jött az ősi mesterség, a végén meg az “Auf Wiedersehen”. Szomorú és sajnos egyre kilátástalanabb a helyzetünk.

Az okokat, a sérelmeket és a megoldási javaslatokat sorolhatnám még oldalakon keresztül, de én csak egy szurkoló vagyok, nekem az lenne a dolgom, hogy szurkoljak és élvezzem a játékot.

A klub vezetésének, a szakmai stábnak és a játékosoknak meg az, hogy jó rendezőként, jó dramaturgként és jó színészként megteremtsék ennek a feltételeit…Amiből az eddigi 5 fordulóban, plusz az Európa Ligában alig kaptunk valamit.

Kicsordult a pohár…és nem csak nálam.

18 Vélemény a cikkhez: Feljegyzések a fotelból – Kicsordult a pohár

  • A legmagasabb szinten is nagyon ritkán marad három évnél tovább egy edző. Többnyire a második szezon jobbra sikeredik az elsőnél, a harmadikban viszont jön a visszaesés és akkor az edzőtől megválnak vagy ő maga mond le. Kivéve akkor, ha egy edző egy csapatnál otthora lel és meg tud újulni. Lásd Sir Alex Ferguson (Manchester United), Arsene Wenger (Arsenal), Lobanovskij (Dinamo Kjev) és Ancellottit is ide sorolom, mert nyolc évet lehúzott a Milan kispadján. Nézzük meg Doll eredményeit nálunk. A 2013/2014-es szezon szünetében jött és a hatodik helyen vette át a csapatot, amit szezon végén behozott a harmadik helyre. A második szezonban nagy volt az előrelépés. 2015-ben másodikok lettünk a bajnokságban veretlen tavaszt produkálva, Magyar Kupát, Ligakupát és Szuperkupát nyertünk és 2015 őszén utcahosszal vezettük a magyar bajnokságot. 2016 tavaszán megnyertük a bajnokságot és a kupát, de már látszott a visszaesés 2015-höz képest. Tavasszal pontokat veszítettünk már az Újpest, Videoton, MTK, Debrecen, Diósgyőr ellen. 2016 nyarától meg látványos lavina indult el. Azóta mindig gyengébbek vagyunk az előző fél évhez képest. Pedig most nyáron magyar viszonylatban jól erősítettünk, még ha vannak mellényúlások és hiányposztok is. Mit akarok mindezzel mondani? Dolltól 2016 nyarán, a Partizani Tirana elleni kiesés után el kellett volna köszönni érdemei elismerése mellett.

    • Egyetértek a végkonklúzióval, Doll az albánok óta bukott edző, azóta minden történés csak időhúzás és kapkodó (nem is tudom, mondhatom-e, hogy indirekt) rombolás, a baj tetézése. Ami nyilvánvalóan a vezetői válság kicsúcsosodása is, akik a három E fosztóképzőjeként ülnek trónusaikon.

  • Ott a pont! Egy drága brazil balhátvéd ül a padon. A jó jobb hátvédünk baloldalon szaladgál. A jobb hátvédünk pedig egy szerelni képtelen jobb oldali futó. Ha ezt Doll nem látja akkor tényleg mennie kell.

  • Mérföldnyire tàvolsàgban Volt a középpàlya a védelemtôl és a tàmadòsortòl.

    Miért.

    Egyszerû: Nem létezett.

    Ezért nem szôvodtek a tàmadàsok, nem Volt elképzelés, amelyet a tàmadòsor ki tudott volna vitelezni.

    A védelem jàtszott valamit. A tàmadòsor jàtszott valamit. A középpàlya meg mindenhol kellett volna tûzoltòt jàtszani.

    Ez nem sikerülhetett, hiszen két helyen egyszerre egy ember egymaga nem lehet.

    Lassan le kell szàllni a magas lòròl.

    A vidéki csapatoknak is van (vagyis lesz) màr pénze, hogy fejlessze azt, amirôl a Fradinàl megfeledkeznek.

    Az utànpòtlàst.

    Nekik is lesz pénzük, külföldi edzôket szerzôdtetniük.

    Doll az egyike a legelsôknek (Rossi-n kìvül) Volt, aki nyugat-Euròpàbòl jôve, egy Magyar Klubban szerzôdtek.

    De màr van a Vasas, a Honvéd, a Videoton-nak is külföldi edzôjük, akik ùj korszakokat harangoznak be az emlìtett csapatoknàl.

    Amìg csak a Fradi rendelkezett sok pénzekkel, addig a sikerek Sem maradtak el, hiszen vonzòereje Volt a klubnak.

    Mi lesz azonban akkor, amikor a szponzorok is el fognak maradni ?

    Az meg hamarosan akkor fog beköszönni, amikor nem làtnak az utòbbik a Fradiban jövôt.

    Mi a jövô ? Az nem a jò jàtékosok zöme lehet, hanem a sajàt utànpòtlàs.

    A Paksban hàrom Volt Fradista jàtszott: Berthus, Kulcsàr és Haraszti.

    Mi lenne, ha azok a Fradinàl megmaradnànak ?

    Sajàt utànpòtlàsfejlesztés nélkül meg a beteget még egy ideig életben lehet tartani.

    A ràknak azonban -- elôbb, utòbb — csak egy ellenszere van. Meg kell vàlni attòl a szervtôl, amelynek a sejtjeinek a terjedése halàlos következményekkel jàrna az egész testre.

    Vàljunk meg azoktòl az elképzelésektôl, hogy a jövôben valamire is szàmìthatunk a szakmai stàb, a jàtékosok, a szurkolòk …és az utànpòtlàson kìvül.

    A jövô olyan fiataloké mint Lovrencsics, Csernàk, Kundràk, Batik …

    Persze még bizonytalanok a pàlyàn, de ha mindig kapnànak jàtéklehetôséget …

  • Még mindig nem tudtam feldolgozni az utóbbi két meccset, ezért inkább nem írok semmit, mert lehet, hogy túl durva lenne… Azért csütörtökön is ott leszek a stadionban, hogy a bérletem ne vesszen kárba.

  • Na most van az a pillanat, amikor először szembe kell helyezkednem “írótársaimmal”. Itt ugyanis sokan leírjátok, hogy melyik játékos gyenge stb. Nincs igazatok. Aki látta a Midtjylland elleni meccs első félidejét, az láthatta hogy ez a csapat tud focizni. A játékosok nagy része igenis tud focizni. Egy baj van velük: Doll. Amikor meghallottam hogy nyáron napi 1x edzenek, csak néztem. Nincs erőnlét, nincs taktika, nincs küzdés, motiváció. Ez nem játékosprobléma. Thomas:Danke, viszlát.

    • Igy van ez vezetosegi, szakmai (edzoi) problema. Ettol nincs itt semmi. Mikor kuldik mar az egesz szakmai stabot a fenebe? Meg ebben a langyos viz magyar bajnoksagban is feltuno ez a vezetosegi inkopetencia. Persze amig nem szamoltatja oket el senki, nem a sajat penzuket viszok vasarra, igy is marad. Ettol fuggetlenul bizonyos posztokra kellett volna mar tavaly nyaron jobban igazolni.

    • Ha 18 félidőből egyben játszottunk jól, akkor lehet, hogy nem csak az edzővel gond.

      • Én ez alatt azt értettem, hogy a potenciál igenis megvan ebben a játékosgarnitúrában. Az más kérdés, hogy ki mit hoz ki belőle. Van egy tizennemtudomhány tagú edzői stábunk ésa potenciál benne marad a játékosokban. Na ez edzői hiba.

        • Most az a nagyobb probléma, hogy a meglévőből sem sül ki semmi. 16 tavasz és ősz, majd 17 tavasz után a negyedik félidény indul úgy, hogy komoly játékosmozgás után, nem épül csapat. Mi ez, ha nem a szakvezetés impotenciája?

          • Totálisan egyetértek. Az nem normális, hogy 5-6-7 játékost cserél ki az edző egy átigazolási időszakban. Ha van egy bajnokcsapatom, akkor is látom hogy ki a gyenge láncszem és igazolok 1-2-3 játékost, aki betölti a hiányzó űrt. Nagyon nehéz még jó edzőnek is ilyen mértékű játékosmozgás után eredményt produkálni. Ha meg már van ilyen játékosmozgás, akkor edzés,edzés,edzés és tesztmeccs,tesztmeccs,tesztmeccs, hogy lássam kit hol tudok játszatni. Nem az éles bajnokikon kell gyakorolni.

            • A Videotonnak jobb a kerete, tavaly is jobb volt. Nem reális a bajnoki cím.
              Vignjevics, Oenning, Bódog, Csertői is össze tud rakni egy csapatot, míg a Felcsútnak dobogós kerete van.
              Nálunk van négy jobbszélső, meg négy center, de nincs elég minőségi középső védő, balhátvéd, szűrő, balszélső.
              Lehetünk másodikok (ha bejut a Videoton a csoportkörbe és elfogy a kerete, még elsők is), de hatodikok is. Ez az NB I, bármi lehet.
              Az átigazolásokhoz: 40 első csapatba szánt játékos érkezett Doll edzősége idején, ez 3.5 év alatt 4 csapat. Ez minden csak nem építkezés.
              Azt, hogy ki igazol pl. a mai napig nem lehet tudni.

  • beszélnek még kb. 2-3 játékos igazolásáról. Szerintem kb. 10 kellen, szinte minden posztra. De kellenének új edzők is, akik a langyit kicsikét felkavarnák. Ja, hogy pénz is kellne? Hát vegyék ki azt az öszeget, mindet, amit játékos-eladásból szereztek, meg tegyék hozzá azt is, amit fű alatt kaptak ilyen transzferekért. legyen 35-ös mezőnyjátékos-keretünk, ahol meg kell mindenkinek harcolnia a helyekért. És nyugdíjazzák a nyugdíjasokat, lgyenek ott a fiatalok is a keretben. kapjon mindenki lehetőséget a játékra (pl. Bognár), legyen lehetősége bizonyítani. Ha ebben Doll nem partner, helyezzenek fölé valakit. (Garami, Nyíl, Csank)- akiket mindenki lfogad. Azért nem neves külföldi, mert…a zárójelesek ismerik a mai valóságot.

  • Tartom magam ahhoz amit regebben kommenteltem. Nincs Fradi. Hogy anyagilag megmentettek dicseretes, egy-ket figurat valoban ki kellet szanalni a lelatorol, de ennek az ara, hogy olyan emberek vannak pozicioban tartva tuzon vizen akinek semmi koze a modern futballhoz. A politikai kontraszelekcio tovabba a hangulatot is messzire uzte. Az egesz magyar futball egy vicc, de igy meg az itthoni vonzeronk is semmis.

    • kb ezt mondjuk 3 éve..csak egyeseknek lassan esik le, vagy még most sem..
      ezt mondtuk akkor is, amikor futott a szekér (fél évig(!), mert a bajnoki cimnél a 2. félév még ugyan lassú,de már lejtmenet volt) és bajnoki cim összejött
      akkor az eredmények mögé lehetett bújni és fürdeni a dicsfényben, de nekem 15 sorozatban megnyert bajnoki cim sem hozná helyre, amit a klub szellemiségének tönkretelében és a Fradi család összeugrasztásában tettek, és nézzenek magukba, akik ehhez asszisztáltak…
      Ha már szurkolócserét akartak, akkor csinálták volna profi módon. A politikába alkalmazott módszereket és hozzánemértő kádereket használva ennyire tellett.

  • A 3/1/0 pontos bajnoki rendszerben a döntetlen fél vereség. Eddig hat pontot vesztegettünk el.
    Védekezésnek, támadás szövésnek, “CSAPATjátéknak” se híre, se hamva. Fradi szív száműzve. Ezzel a szakmai stábbal nem várható semmilyen előrelépés. Nincsenek taktikai ötletek, nincsenek játékvarációk, nincs az aktuális ellenfélre rákészülés. A játékosok nem fejlődnek. Moniz típusú edző talán képes lenne egyfajta életet lehelni a gárdába. Legalább lelkesedés lenne.
    Kubatov elvtárs vagy nem látja, hogy ilyen teljesítmény mellett bukik az üzleti modellje, vagy az az elvárás vele szemben, hogy nyírja ki a piacról a Fradit. Már rég le kellett volna váltania Doll-t.

  • A keret összetétele hemzseg a hiányposztoktól, ráadásul az “öreg” meghatározó játékosokat sem pótolták három év alatt. Ebből kimászni max. a következő idényre lehet. Ha csak valami csoda nem történik, idén sem lesz meg a dobogó.

  • Öszinte leszek!
    Ez a FRADI nem az a FRADI amit szeretünk.Én még ilyen gyalázatos “előadást” nem láttam FERENCVÁROS nevű csapattól!! Doll felelőssége ebben a “szánalom” produkcióban teljesen kidomborodik.Ezeket a játékosokat ő akarta ideszerződtetni!Ennek a csapatnak a taktikájáért,csapatszerkezetéért ő felel!Lehet itt beszélni,hogy kupákat nyertünk vele meg bajnokságot,de az a múlt!Pontosan a második szezon kezdődik el,és szezonkezdetkor azt halljuk,hogy erősödtünk, meg jó játékosok érkeztek.Aztán lett belőle egy negyedik hely,most meg azt hiszem erős középcsapattá sikerült “fejlődnünk”.Még szembetűnőbb,hogy három méterre nem tudnak ezek a játékosok pontosan passzolni! 5 méterre pattan el tőlük egy lekezelni vagy átvenni kívánt labda!Új “szerzeményeink” hozzák a kötelezőt! Rui, hát hogy is mondjam,NULLA!Priskin igazi csatár,már “kettőt” sikerült neki rúgnia! Hurrá 3x neki!Aztán a kérdések.Mi van Bölével?Miért nem játszik Bognár?Fel nem foghatom,hogy értékesnek titulált focistáinkat,ki nézte meg és hányszor,mielőtt ideszerződtek? Vagy csak videó volt róluk,jól összevágva?Szóval itt nagyok a bajok! Lehet szeretni Dollt,meg köszönjük mester az eddigieket.Viszont itt vége kell hogy legyen,mert mi nem ilyen FRADIT akarunk!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 08.27. 19:30 Videoton-FTC (TV:M4)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ