Sípszó előtt: Budapest Honvéd – Ferencváros

sipszo-elottA két csapat 205. bajnoki mérkőzése következik a Hungária körúti MTK stadionban.

1914. december 5-én találkozott egymással először a két klub, az Auguszta serlegért vívott találkozót 7:0 arányban a zöld-fehérek nyerték. Az első hivatalos (hadi)bajnoki mérkőzésre 1916. október 8-án került sor az Üllői úton. “Változatos, nívós mérkőzésen” a Ferencváros 1:0-ra nyert, Hegyi Mátyás (58 mérkőzésen lépett pályára és 16 gólt szerzett) góljával. A második félidő 35. percében a “kispesti védelem 11-est vét, a megítélt büntető rugást Binder a kapus kezébe lővi”. Az elkövetkező több mint száz évben a Honvéddal a harmadik legtöbb NB I-s mérkőzést játszottuk. A Kispestieket csak a Újpest elleni derbik és az MTK elleni örökrangadók “előzik” meg.

Az eddigi 204 mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 112 győzelem, 32 döntetlen, 60 vereség, 460 lőtt és 317 kapott gól.

W_ftc_honvédBudapest Honvéd FC 1909-ben Kispesti AC néven alakult, majd 1926-ban a Kispesti FC nevet vette fel. A csapat több mint egy évszázados története során 1916-tól kezdődött az első osztályú menetelés, melyet 2003-ban egy idényre másodosztályú szereplés szakított meg. 13 bajnoki elsőséggel a negyedik helyet foglalják el a legeredményesebb klubok ranglistáján. Két aranykorszak jellemzi a Honvéd történelmét, az egyik az ötvenes évekre tehető, a “Nagy-Honvéd”, mely Farkas Mihálynak (honvédelmi miniszter, a Rákosi-korszak meghatározó személyisége, a teljhatalmú „négyesfogat” és a szűkebb ún. „trojka” tagja) sokat köszönhet, aki számos kiváló játékost “irányított” át a Honvédhoz, köztük volt a Fradi legendás 1948/49-s bajnokcsapatából Kocsis, Budai és Czibor. A második aranykor a 80-s évekre tehető, amikor is 1979-1993 között 8 bajnoki címet szereztek és olyan játékosok léptek a pályára, mint Gujdár, Garaba, Dajka, Nagy A., Kozma, Esterházy és természetesen Détári Lajos.

További érdekességek a két csapat közös múltjából:

A két csapat közös múltja 1914. december 6-án kezdődött, amikor is az Üllői úton, az Auguszta-serlegért folyó küzdelemsorozat keretében (melyet végül a Ferencváros nyert meg) 7:0-ra győztek a zöld-fehérek. “Az FTC teljes csatársora újra két év előtti nagy formájára emlékeztető játékot produkált, ugy hogy a meccs egész ideje alatt a kispestiek állandóan védekezésre szorultak.” Akkor még talán kevesen gondolták, hogy ez a párosítás – bár soha nem kapott külön jelzőket (örökrangadó, derbi) – a mai napig fontos eseménye a magyar labdarúgásnak.

Az első bajnoki a bemutatkozás után két évet kellett várni. 1916.10.08-án, az első világháború alatt, egy “változatos és nívós mérkőzésen”, a sokkal esélyesebb FTC (a Kispest a kiesés elkerüléséért küzdött) csak nehezen tudott győzni 1:0-ra. A közvetkező bajnoki szezon hozta meg az első kispesti győzelmet, a továbbra is pengeélen táncoló KAC az Üllői úton tudott nyerni 1:0-ra. Az első nagyobb gólkülönbségű győzelem 1918.08.25-én következett be, amikor is az “imponáló stílusban győzte le az FTC a szintén nagy formát mutató KAC csapatát” az Üllői úton 4:0-ra.

A Kispestiek először 1921.10.12-én “szabadultak el” pályaválasztóként az Üllői útról, amikor is a Sárkány utcai KAC Sporttelepen (“Sárkánybarlang”) fogadták a Fradit, melynek külön pikantériája, hogy egy megismételt mérkőzésről volt szó. Az első találkozót a KAC nyerte 1:0-ra, amit a “bíró végzetes és elismert tévedése miatt megóvott az FTC és a zöld asztaloknál megvívott harcot megnyerve a szövetség új mérkőzés lebonyolítását rendelte el”. Bár a közvéleményét biztos volt a zöld-fehérek győzelmében, a végeredmény 0:0 lett.

Sokáig emlékezetes mérkőzés maradt az 1927.03.06-i 6:2-s Ferencvárosi győzelemmel végződő találkozó, hiszen a vendégek egészen a mérkőzés végig partiban voltak, de nem bírták erővel és idegekkel a hajrát és 15 perc alatt négy gólt kaptak a bajnoki címre törő (az első profi bajnokság) zöld-fehérektől.

Az 1928.04.16-i találkozó (5:1 a Fradi javára) azért érdemel említést, mert az már a felújított Sárkány utcai pályán került sor. “Hosszú rajvonalban tódul kifelé a közönség, a kispesti villamosok mind telve és a rohanó autók tömege is érthető feltűnést keltett az ehhez nem szokott kispesti polgárság körébe. Mire a mérkőzés megkezdődött, már közel hétezer főnyi közönség szorongott az új tribünön és a játéktér körüli térségeken.”

Ferencváros—Kispest 5:1 (4 :1). Korner a Kispest ellen. Turai és Dudás fejharca a labdáért. (Schaffer felv.)

1937. március 21-én a Háda – Tátrai, Korányi – Hámori, Polgár, Lázár – Táncos, Kiss, Sárosi dr., Toldi, Kemény tizenegy Sárosi dr. és Toldi Géza 4-4 valamint Táncos és Kiss Gyula góljaival 10:0 arányban ütötte ki a bajnokság tizedik helyén záró piros-feketéket.

Az 1934-ben leégett a Sárkány utca sporttelep falelátója és néhány épülete. Az új stadiont már a jelenleg helyén 1938-ban adták át, az öltözők már korszerűek voltak, hideg-meleg vizes tisztálkodási lehetőséggel és “papíron” 8 ezer fős lelátórésszel. Ettől függetlenül 1939.04.17-én, 10 ezer néző előtt, egy “álmosan induló, de egyre izgalmasabb mérkőzésen, 3:2-re győzött a jobb Ferencváros.”

Vécsey 11 gólt kapott vasárnap. Ez volt az első. Gyetvai lőtte.

Vécsey 11 gólt kapott vasárnap. Ez volt az első. Gyetvai lőtte.

A legtöbb gól 1941. augusztus 24-én esett, az Üllői úton “megerőltetés nélkül” (Nemzeti Sport) 11:5 (7:1)-re nyert úgy a Ferencváros, hogy a kor legjobb játékosa, dr. Sárosi György sérülés miatt nem is játszott. A gólfesztivál ellenére a sportújság nem nagyon volt “elájulva” a két csapat teljesítményétől: „A bajnoki mérkőzésnek szinte edzőmérkőzés jelleget adott az a körülmény, hogy mindkét csapatból hiányzott a küzdőszellem. Különösen az első félidőben a Kispest majdnem hagyta magát »letaglózni«. A Ferencváros gépszerű adogatásával kényére-kedvére vezette támadásait és érte el góljait. Ha nagyon rákapcsol, még tizet rúghatott volna. A Kispest csak a második félidőben kezdett játszani; a ferencvárosi védelem könnyelműségeit kihasználva ekkor még több gólt is lőhetett volna.” Gyetvai László pályafutásának kiemelkedő mérkőzése volt, négy gólt is lőtt.

1950-től nem csak a nevek, de az “előjogok” is megváltoztak. A Fradiból előbb ÉDOSZ, majd Kinizsi lett, a nevünket, a színünket és a címerünket 1956-ban “kaptuk” vissza. A Kispesti AC-ból meg Bp Honvéd, de micsoda különbség! Amíg a Fradit büntette a Rákosi rendszer, addig a Honvéd, Farkas Mihálynak köszönhetően a diktatúra támogatott csapat lett. Első bajnoki címüket, mely az Aranycsapat kialakulásának az időszaka is volt, 1950-ben szerezték. A Honvéd legnagyobb gólaránnyal nyert mérkőzése is ehhez az időszakhoz tartozik: 1952. szeptemberében 9:1 arányban győzték le Budai II. (2), Kocsis (3), Puskás (3) és Budai I. góljaival a szétzilált Kinizsi (a becsületgólt a 89. percben érte el Pataki) néven szereplő csapatot Puskásék.

A hatvanas éveket számos nagy csata és emlékezetes mérkőzés tarkította. Bár ez az évtized főleg a Fradi hazai és nemzetközi sikereiről szólt, a Honvéd számos esetben “tréfálta” meg a Fradit. 1963. november 17-én a gólzáporos mérkőzésen nyert a Honvéd (7:2), ezzel megszakítva az 1962-ben bajnoki címet szerző Fradi veretlenségi sorozatát. “A bajnokság legnagyobb meglepetése ezen a rangadón született. A közel egy éve veretlen tavalyi bajnokcsapat, az idei egyidényes bajnokság várományosa súlyos vereséget szenvedett a hajrára nagyon feljavult Bp. Honvédtól. A zöld—fehérek ezen a mérkőzésen annyi gólt kaptak, mint az elmúlt kilenc találkozón együttvéve.” (Képes Sport)

npl-1967-II-0006-19670910-honved-villanyujsag1967. szeptember 10-én, a Fradi “Aranylábui” (Géczi – Novák, Mátrai, Páncsics – Juhász, Horváth L. – Szőke I., Varga, Albert, Rákosi, Katona) 7:1-re verték a Honvédot. A mérkőzés Rákosi és Varga “jutalomjátékát” hozta, mindketten 9-s osztályzatot kaptak. Érdekesség, hogy a második büntetőnket már nem az ország legjobb „ítéletvégrehajtója”, Novák Dezső lőtte, hanem átengedte Albert Flórinak, akinek nem ment igazán jól (vajon akkor mennyi lett volna vége?), de mégis csak illett a Császárnak is gólt szereznie egy ilyen fesztivál jellegű napon, ahol nem csak az esőcseppek kopogtak, de a gólok is potyogtak szép számmal. Lakat Károly dr. a tőle megszokott iróniával és egyszerűséggel értékelte a kiütéses győzelmet: „A csapat időnként szépen játszott.” Arra meg már csak egy kis mosoly volt a válasz, hogy mi lett volna ha 90 percen át jól is játszanak.

A Ferencváros számára szomorúan zárult az évtized. Minden idők egyik legjobb Fradijának tartott 1968-s bajnokcsapat 1969.12.07-én, a Népstadionban 5:2-ra kapott ki a Honvédtól, mely nemcsak azt jelentette, hogy a harmadikok lettünk a bajnokságban, de azt is, hogy dr. Lakat Károly is elköszönt a csapattól. “Nehéz fegyelmezetten végignézni a csapat játékát…” – nyilatkozta a mérkőzés végén a két bajnoki címet és VVK második helyett szerzett csapat legendás edzője.

A hetvenes évek küzdelmei mindkét csapat számára felemásra sikeredett, kevés igazán emlékezetes mérkőzéssel. Kivételek mindig vannak, ilyen rangadó lett az 1973.03.25-i, 4:4-re végződő mérkőzés, melyet az akkori sportsajtó ötcsillagosra minősített: “Régen láttunk ennyi gólt, régen tapsolhattunk ilyen változatos, helyenként lenyűgözően izgalmas játéknak!”

nyt-023A 80-as években, a Honvéd második aranykorára is jutott Fradi győzelem, igaz, ebből volt a kevesebb. 1980. október 26-án, az Üllői úton, 30 ezer néző előtt, Nyilasi Tibor parádés játékával nyertünk 4-2-re, a 10-s osztályzatot kapó Nyíl három gólt szerzett, mellette Judik, Ebedli és Pogány is remek teljesítménnyel járult hozzá a győzelemhez. A “visszavágóra” egy évvel később került sor, a helyszín szintén az Üllői út, telt ház (megint), és 4-2-s Honvéd győzelem, Ebedli a bíró az 59. percben kiállította, és hiába rohamozta végig a meccset a Fradi, Ebi kiállítás után fordítani tudtak a vendégek.

1985. szeptember 28-án Détári Lajos duplájával nyert a Honvéd, ezekben az években élte a Fradi az egyik leggyengébb időszakát. 1982 és 1989 között 13 mérkőzésen nem tudtak nyerni a zöld-fehérek. Meglepetésre a Honvéd sorozata Kispesten szakadt meg, 1989. szeptember 21-én, amikor a Fradit a zöld-fehér “triumvirátus”: Albert Flórián, Rákosi Gyula és Szűcs Lajos igazgatta. Sokáig emlékezetes mérkőzés fűződik 1992. április 11-hez, amikor is a Fradi a mérkőzés hajrájában (86., 90. perc) nyert 2-0-ra, ezzel átvette a vezetést a bajnoki tabellán és azt már nem engedte ki a kezéből (a legendás tavaszi menetelés). Az első gólt Fodor Imi szerezte, aki három bajnoki címet szerzett a Honvéddal, de az utolsó, 1990/91-s bajnokság után Siófokra szerződött, de 1992-ben, Nyilasi Tibor hívására a Fradiba igazolt és döntő érdemeket szerzett a 24. bajnoki címünk megszerzésében.

Puskás Ferenc_montázs_01A rendszerváltás után Kispest-Honvédként szerepeltek a piros-fehérek, 2003-ban vették vissza a Budapest Honvéd FC nevet (a színükbe a fekete is visszakerült), de a klub legnagyobb legendájának, Puskás Ferencnek a hagyatéka, neve Felcsútra költözött.

A Ferencváros 29, a Honvéd 14 bajnoki címet szerzett,  a Fradi 2015/16-ban, a Honvéd 2016/17-ben  szerezte az utolsó aranyérmet.

2016.07.23-án Kispesten Böde Dani góljával nyertünk, ahol tulajdonképpen csak egy veszélyes akciót vezetettünk a szünet előtt, az viszont világszínvonalúra sikeredett: Nagy Dominik sebészi pontosságú passzát Böde Dániel remek mozdulattal továbbította a jobb felsőbe. 2016.10.22-én, a Groupama-Arénában is  a Fradi nyert 3-2-re úgy, hogy Böde, Hajnal és Djuricin góljaival már 3-0-ra is vezetett, de a mérkőzés hajrájában a vendégek kétszer is bevették Dibusz kapuját. Ezen a mérkőzésen az eltiltott Thomas Doll helyett Máté Csaba ült a kispadon.

2017 két Magyar Kupa mérkőzéssel indult, mindkettőt a zöld-fehérek nyerték (2-1, 2-0), amit két bajnoki követett. A Bozsik-stadionban 2017.04.01-én a Honvéd nyert 2-1-re, a mérkőzés előtt Puskás Ferencre emlékeztek, a hazai győzelem azt is jelentette, hogy ezzel a kispestiek egy pontra felzárkóztak a tabella éllovasa, a Videoton mögé. 2017.09.16-án fordult a kocka, Botka kiállítása is kevés volt a címvédőnek, a Fradi Varga vezetésével Kispesten 3-1-re. 2018.02.24-én, a Groupama-arénában  a lendületesen futballozó Ferencváros 5–2-re legyőzte odahaza az előző évi bajnokot.

Az utolsó bajnoki mérkőzésre 2018.04.19-én került sor a Bozsik-stadionban. A bajnoki címre törő Ferencváros nem tudott nyerni a címvédő Budapest Honvéd otthonában, az 1-1-re végződő rangadó győztese így az éllovas, a 31. fordulóban a maga bajnokiját megnyerő Videoton lett.

A Honvéd XIX. kerületi pályáját a jelenlegi helyén 1938-ban avatták fel, Szent Imre herceg útjai Stadion néven, mely 1986-tól Bozsik Józsefnek, az aranycsapat tagjának a nevét viseli. Az Üllői úton a Groupama-Aréna a zöld-fehérek III. Szentélye. Az első stadiont 1911-ben, a másodikat 1974-ben, a mostani arénát 2014-ben adták át. Az Üllői úton eddig 83 alkalommal mérkőzött meg egymással a két csapat: 56 Fradi győzelem, 15 döntetlen, 12 Kispesti siker, a 237-105-s gólkülönbség is mutatja a zöld-fehérek fölényét. A Puskás-stadionban (Népstadion) is 61 bajnoki mérkőzésen lépett pályára a két csapat, ahol a Fradi, hol a Kispest volt a “pályaválasztó”. A Bozsik-stadionban a Honvéd eddig 54 alkalommal fogadta a Ferencvárost, itt már szorosabb az összesített eredmény: 25 FTC győzelem, 5 döntetlen és 24 Honvéd győzelem.

A Honvéd pályájának felújítása miatt, a 205. bajnokit a Hungária körúton, a Hidegkuti Nándor stadionban rendezik, ahol már 3 alkalommal (1923, 1925, 1931) találkozott egymással a két csapat és mindhárom alkalommal a Fradi győzött.

2014 óta először nem Thomas Doll ül majd a Fradi kispadján, aki 17 mérkőzésen dirigált a Honvéd ellen (volt egy alkalom mikor eltiltás miatt nem ülhetett le a kispadra), melyből 12 volt bajnoki (9 győzelem, 1 döntetlen, 2 vereség). A Honvéd kispadján ez idő alatt – az utolsó bajnokit leszámítva – Marco Rossi ült (állt a kijelölt zónában), aki jelenleg a magyar válogatott szövetségi kapitánya.

A legtöbb alkalommal Mátrai Sándor lépett a pályára (29), a legtöbb gólt Takács II. József szerezte (26) és Dalnoki Jenő ült a legtöbbször (14) a Fradi kispadján a Honvéd ellen. További érdekes adat, statisztikai kimutatás “A Ferencváros, Bp. Honvéd elleni mérkőzései” bejegyzésünknél olvasható. Mivel a két csapat eddig 235 alkalommal találkozott tétmérkőzésen egymással (eddig 777 gól született a találkozókon!), így elég sokat kell “görgetni” a lapon, hogy elébünk tároljon a két csapat közös történetének összefoglaló “jelentése”.

Jó böngészést, Tempó Fradi!

11 hozzászólás a(z) Sípszó előtt: Budapest Honvéd – Ferencváros bejegyzéshez

  • Nem akarok vitatkozni senkivel.
    Aki nem tudja, hogy a honvéd a kommunista rendszer csapata volt, azzal egyébként is hiába.
    Maradjunk a tényeknél: a Honvéd SOHA nem jutott nemzerközi kupában elődöntőbe.
    Több vidéki csapatot tönkretett, nem hiába hívták korábban játékostemetőnek. Saját nevelésű játékost nagyítóval kellett keresni a csapatban.
    S még két “eredmény”!
    ’83-ban 0:3 Splitben és gyors búcsú az UEFA Kupától.
    És végül a hab a tortán: ’89-ben a BEK-ben 0:7 Lisszabonban, összesítésben 0:9 a Benficával szemben!
    Ez valószínűleg örökre magyar csúcs marad.
    A FRADIVAL egy napon emlegetni pedig enyhén vicces.

  • A Honvédnek egyetlen egy aranykora sem volt.
    A cikk nyilván az “elsővel” az ötvenes évekre céloz, ezt inkább a Fradi egyik, ráadaásul a lehető legnehezebb körülmények között megharcolt aranykorszakának tekinteném: Budai, Kocsis, Czibor nélkül senki nem beszélne a Honv-ról. Még nélkülük is játszottunk 0:0-t ellenük, 98 ezer néző előtt.
    A második lehet(ne) Buda és Berecz elvtársakkal
    Ennek a “nagy honvédnak” nemzetközi “eredményei”: 0:4 Bukarestben, első fordulóban kiesés a BEK-ből a Grasshopperssel szemben, csúfos kudarc a Bröndby ellen, kettős vereség a Duisburgtól az UEFA Kupában, kiütéses, 5:1-es vereség a Panathinaikosztól !!! Aztán volt egy apró feltűnést keltő 6:6-juk a Volánnal…
    A Honv-ra épített válogatott részt vett a ’86-os mexikói vébén, a történteket ismerjük…

    A FRADI-Honv. örökmérlegre pedig elég egy pillantást vetni…

    • Kedves Gábor!

      Én is elfogult vagyok (néha túlságosan is) a Fradi iránt, de a tények néha makacs dolgok. 14 bajnoki címet még sem lehet semmisnek venni. Ahogy Ön is utalt rá -- mi is megtettük -- az ötvenes évek Honvédja Farkas Mihálynak köszönhető, a nyolcvanas években meg főleg annak, hogy olyan játékosok alkották az akkori Honvédot mint Sallai, Garaba, Détári, Dajka, Bodonyi…Valószínűleg emlékszik még 1985-re, amikor éppen, hogy nem estünk ki az NB1-ből (örök hála Sárosi Laci bácsinak). Pedig olyan játékosok voltak nálunk is, mint Zsiborás, Pintér, Takács, Bánki, Szabadi, Fischer…Ezzel csak azt akarok érzékeltetni, hogy nem mindig a politika akarat döntött el egy bajnokságot.
      Az örökmérleget meg szombaton tovább kell javítanunk! 🙂

    • Tisztelt Takács Gábor Úr!
      Honvéd szimpatizásként szeretnék utalni néhány dologra az Ön beírásával kapcsolatban. Gyakran olvasom a Tempó Fradit! mert ezt az oldalt találom a legminőségibbnek az NB1-es csapatok közül, gazdag statisztikákkal, érdekességekkel, a hozzászólások kulturáltak ez ösztönzött arra hogy “ellenfélként” írjak ide.
      -- 1949-50-es bajnokságot úgy nyerte meg a Kispest hogy Kocsis, Czibor, Budai II pont az ezüstérmes FTC-be játszott Mészárossal és Deák Bambával kiegészülve alkották minden idők legjobb FTC támadósorát. 1948-49-ben pedig harmadik volt a Kispest szóval nem niemandokból álló csapathoz csatlakozott 1950-ben Budai II, Kocsis és 2 évvel később Czibor aki előbb Csepelre igazolt.
      -- a FourFourTwo angol sportszaklap 2016-ban 2 magyar csapatot választott mindenidők legjobb 50 klub/válogatottjába : Budapest Honvéd 1950-56, és Aranycsapat szintén 1950-56 mindkettőről azt írják először alkalmazták a totális futballt. Amikor a magyar labdarúgás legjobb volt a Honvéd volt a legjobb magyar klub. A BEK korszak előtt ez a csapat nyert a San Siroban az Inter Milan ellen, a Nou Campban a Barcelona ellen, 5-5-ös döntetlen a Real Madrid otthonában, és játszott 200 ezer néző előtt a Maracanában a 1955-ös túrán. És persze a meccsenként 5-6-7 játékos abba a válogatottba ami uralta azt a korszakot.
      -a 80-as évek Honvédját is lekicsinyli, tény akkorra a magyar futball leszálló ágba került. A Steoa Bukarest elleni 1-4, 1-0 a későbbi BEK győztes ellen szerintem elfogadható. A Panathinaikos 12-ik embere az 5-1-es meccsen a bíró volt az elsőn mi nyerünk 5-2-re egyébként az a görög csapat korábban az Auxerret és Juventust búcsúztatta az UEFA kupában. A Mezey féle válogatott is a Honvédra épült és a mexikói VB-n csúnyán leszerepelt de előtte 2-3 évig Európa egyik legerősebb válogatottjának tartották győzelem Hollandia, NSZK, Spanyolország, Brazília ellen.
      -1991 őszén a Kispest Honvéd ugyanúgy bejutott a BEK legjobb 16 csapata közé mint az FTC 1995-ben csak akkor még nem volt csoportkör hanem egyenes kiesés a Sampdoria ellen 2-1, 1-3 ami aztán a döntőig meg se állt, 1993-ban pedig elfogadható 2-3, 1-2 a Manchester United ellen.
      -- az örökmérleg serpenyője az első 35 évnek köszönhető amikor a Kispest olyan szerepet töltött be az NB1-be mint most a Haladás vagy Mezőkövesd, az FTC, MTK, UTE pedig fényévekre volt a többi csapattól. Az 50-es évek a Honvédé, a 60-as, 70-es évek kiegyenlítettek, a 80-as a Honvédé, a 90-es és 2000-es az FTC-é. Az FTC NB2-es száműzése utáni korszak Honvéd fölény majd a Doll korszak FTC fölény, tömören így lehetne összefoglalni.
      A szombati meccstől nem várok csodát csak tisztes helytállást.
      Mindentől függetlenül sok sikert a Ferencvárosnak és Videotonnak a nemzetközi porondon!

      • Az oldal készítőinek a legnagyobb dícséret, amikor egy nemes ellenfél szurkolójától kap elismerő szavakat. Természetesen az oldalt zöld-fehér szemüveggel, de a legnagyobb objektivitással készítjük, mert az első pillanattól kezdve úgy gondoltuk, hogy a Fradi családon és a sportújság írókon kívül rendszeresen látogatják oldalunkat más csapatok szinpatizánsai is.

        • Tisztelt Szerkesztőség!
          Továbbra is fogom látogatni a weboldalukat. Példa értékű amilyen precizitással létrehozták és kezelik ezt az adatbázist. Tiszteletre méltó ahogy megemlékeznek híres és kevésbé híres játékosaikról, edzőikről emlékezetes mérkőzéseikről. Sok sikert a Ferencváros valamennyi szakosztályának a nemzetközi porondon és a válogatott mezében. Önöknek Szerkesztők pedig jó egészséget!

  • Kedves Szerkesztők!
    A cikkben több adat is pontosításra szorul. A Kispest immáron 14x-es bajnok. A szövegben két helyen is 13 szerepel. Az 1967-es7:1-en Szűcs helyett Horváth L. játszott (ld. Népsport, Képes Sport tudósítások). A 2016.04.10.-re datált mérkőzés valójában 2016 októberében zajlott.
    tisztelettel és szeretettel Boogie bácsi

  • Beérem egy sima 2:0-ás győzelemmel, mint egy hónapja.

  • GYŐZNI KELL!

  • Kilencedik születésnapomon szakadó esőben ünnepeltük a 7:1-es kiütéses sikert 1967. szeptember 10-én.

    HOLNAP JÖHET a 110. GYÖZELNÜNK !

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: MK 09.22. 15:00 SZVSE-FTC (TV: M4)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
FACEBOOK:
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
HOST