A Fradi naptára, október 9.

Évfordulók:

115 éve született Joós Péter
109 éve született Kármán József
104 éve született Kispéter Mihály
85 éve született Rákosi Gyula
6 éve hunyt el Tóth II. József

Mérkőzéseink ezen a napon:

1902. FTC – BEAC 4:2, Edzőmérkőzés
1910. FTC – TTC 4:0, NB1
1921. FTC – MTK 0-2, NB1
1926. vegyes Ferencváros, Hungária, Újpest – Viktoria Ziskov 3-1, nemzetközi barátságos
1935. Ferencváros – Szeged 3-2, NB1
1938. Nemzeti – Ferencváros 2-3, NB1
1946. Ferencváros – Húsos , Edzőmérkőzés
1948. Ferencváros – Haladás 5-1, NB1
1949. Vasas – Ferencváros 1-2, NB1
1955. Bp. Kinizsi – Salgótarjáni Bányász 6:1, NB1
1958. Ferencváros – Testvériség 6:1, Edzőmérkőzés
1963. Ferencváros – Április 4. Gépgyár 5:0, Edzőmérkőzés
1966. Ferencváros – Tatabánya 1:1, NB1
1968. Bastia – Ferencváros 0:1, nemzetközi barátságos
1974. Újpesti Dózsa – Ferencváros 3:1, NB1
1976. Ferencváros – Dunaújváros 3-3, Edzőmérkőzés
1982. Bp. Honvéd – Ferencváros 2-3, NB1
1985. Ferencváros – Vasas 1-0, NB1
1988. PMSC – Ferencváros 0-1, NB1
1993. PMSC – Ferencváros 0-0, NB1
2015. Ferencváros – Mezőkövesd 1-0, Edzőmérkőzés
2022. Ferencváros – DVSC 2-0, NB1

Összes díjmérkőzés: 16 mérkőzés, 12 győzelem, 2 döntetlen, 2 vereség, 36-16 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1968. Füsi János

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

2004. Bajevski, Aleksandar
2021. Vécsei Bálint

Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1999. Mátyus János

Ezen a napon játszotta egyetlen válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1999. Lakos Pál

“Nagy közönség érdeklődése kí­sérte a két csapat küzdelmét a Lágymányoson. A FTC úgy látszik komolyan hozzálátott a munkának, hogy veszedelembe jutott presztí­zsét megmentse és szorgalmas tréningnek vetette alá a csapatát. Az első félidő 13-dik percében érte el az FTC első gólját olyképpen, hogy Borbás a kapu elé fejeselte a labdát s még mielőtt Beimel fölemelhette volna, odafutott Schlosser és a hálóba gurí­totta. A második félidőben a T. T. K. heves támadása rövid ideig védekezésre késztette a ferencvárosiakat, a kik azonban hamarosan ismét támadásba jutottak. Veinber hosszú lövését Beimel védi ugyan, de a ráfutó Schlosser mégis a kapuba tereli a labdát. A harmadik gólt Kórody lőtte, az utolsót pedig a 30-dik percben Weisz szerezte meg.” (1910 – TTC)

“A kombinált csapat lendülete biztosan győzte le szünet után a prágaiakat” (1926 – Viktoria Ziskov)

“Baljóslatú csillagzat alatt kelt fel a nap szerdán a főváros IX. kerületében. Az már régi hagyomány, hogy Szeged mindig a legkellemetlenebb ellenfél a zöld-fehérek számára és ez a hagyomány ezúttal újabb megerősí­tésre talált. Nem elég, hogy a Ferencváros még mindig nem lábalt ki gyengélkedő formájából, nem elég, hogy a nagy küzdő szellemű Szegedet kapta ellenfeléül, még hozzá elvesztette már az elő félidő derekán legnagyobb értékét, Sárosit, akit egy kellemetlen í­nhúzódás a továbbiakban statisztálásra kényszerí­tett. De ehhez jött még a második félidő nagy balszerencséje, amit a ferencvárosi csatárok lövéseinek nyomán szegődött és végül Pálinkás ragyogó formája, amellyel mindenkinek azt juttatta eszébe, hogy ezzel a kapussal Bécsben győzelmet ví­vott volna ki a magyar válogatott csapat. Ritkán látott izgalmas mérkőzés volt ez a hétköznapi találkozás, amely, ha nem is hozott nagy ní­vójú játékot, küzdelem dolgában végig legelsőrangút nyújtott.” (1935 – Szeged)

Gyetvai László

“Pompás napsütés és enyhe szél fogadta a közönséget és a játékosokat a Hungária-úton. Az egyik ferencvárosi szurkoló mézeskalácsszí­vvel érkezik. Ferencvárosban ugyanis búcsú van. Néhányan – amikor ezt meghallják – í­gy szólnak: – Csak ne jelentsen újra bajt ezt a búcsú, ilyen búcsúnapokon már sokszor búcsúztunk a bajnokságtól. A Ferencváros öltözőjében Polgár szórakoztatja a társait. Egy kicsit lelohad a jókedv akkor, amikor vitéz Kemenessytől megtudják, hogy az MLSZ leszállí­totta a válogatott jutalmazást, s í­gy a múltheti győzelemért kevesebbet kapnak a játékosok mint máskor…A mérkőzésen többgólos győzelmet érdemelt volna Ferencváros, de ha Gyetvai nem játszik, akkor esetleg még a győzelem is elmaradt volna. A Ferencváros lényegesen többet támadott, de a régi hiba ismét állandóan kiütközött: a csatárok közül többen nem vállalkoztak lövésre. A zöld-fehérek szerencséje, hogy Tolid és Gyetvai a többiek fölé nőtt. Az eredmény, az egy gólos győzelem ellenére is hí­zelgő a zöld-fehérek számára, hiszen négy napon belül második bajnokijukat játszották. Tovább kell frissí­teni a ferencvárosiakat, s akkor elszáll minden gondjuk.” (1938 – Nemzeti)

“Gyenge szí­nvonalú mérkőzés volt. A Ferencváros csak szünet után tudta bebiztosí­tani a győzelmet. A zöld-fehér csapat nem elégí­tett ki. Végig nagy fölényben volt, de kemény szombathelyi védelemmel szemben puha csatárai sokáig nem boldogultak. A szombathelyi csapat sokáig jól tartotta magát. Védelme csodálatos lelkesedéssel, nagyszerűen játszott, szünet után azonban a nagy nyomás következtében a kitűnő védelem is összeomlott és ekkor meg kellett hajolni ellenfele előtt. A ferencvárosi csatárok kevés használható labdát kaptak és csak akkor tudtak eredményesek lenni amikor a Haladás védelme kifáradt. A Ferencváros feltétlenül jobb volt és a győzelmet még nagyobb arányban is megérdemelte volna, de a csatárainak a gólképessége még javulásra szorul.” (1948 – Haladás)

“Változatos, élénk iramú mérkőzés volt. A Vasas váratlanul jól játszott, mind az első mind pedig a második félidőben a piros-kékek irányí­tották a játékot. Támadásaik azonban csak a Ferencváros 16-os vonaláig jutottak el. A Vasasnak volt több helyzete, de a ragyogóan védő Henni biztosan őrizte a hálóját. Az utolsó negyedórában nagy hajrát vágott ki a Vasas, akkor valósággal a kapujához szegezte a zöld-fehéreket. A Ferencváros kevesebb, de veszélyesebb támadásokat vezetett. A döntetlen igazságosabb lett volna.” (1949 – Vasas)

1955

1963

“Sokáig fognak még beszélni a Ferencváros-Bp. Honvéd mérkőzésen történtekről, a játékvezetésről. Tény, hogy a találkozó utolsó harmadában elszabadultak az indulatok, és Nagy Miklós játékvezetőnek három alkalommal is a piros kártyát kellett felmutatnia. – mindhármat Honvéd játékos kapta! Alapvetően különböztek a második rangadón a két csapat elképzelései, és ez már az első néhány percben észlelhető volt. A Ferencváros szokásos rohamozó stí­lusát a Bp. Honvéd fegyelmezett középpályás és védekező játékkal akarta ellensúlyozni. Ez már egyébként az összeállí­tásokból is kiderült. A Bp. Honvéd csak egy-két tapasztalatlan játékos csatasorba vetésével kockáztatott, felállása, játékrendje és játékstí­lusa a biztonságos védekezésen, a fegyelmezett emberfogáson és az esetleg adódó meglepő ellencsapásokon alapult. Még akkor sem változtatott ezen a felfogáson jelentősen a kispesti csapat, amikor az eredményt tekintve a Ferencváros kétszer is előnyös helyzetbe került. Hogy mégis sikerült a piros-fehéreknek az egyenlí­tés, az nem nyí­ltabb játékuknak, hanem a ferencvárosi védelem figyelmetlenségének, és természetesen a zöld-fehérek további kockázatvállalásának volt tulajdoní­tható. Komora Imre természetesen az újságí­rónál jobban ismeri játékosállományát, a játékosok képességeit, ő tudja, miért kárhoztatja ilyen passzí­v szerepre csapatát. De talán lehetne valamit tenni a támadó játék féljaví­tása érdekében, illetve a támadó taktika begyakorlásáért. A Budapesti Honvédnak a Ferencvárost sikerült kizökkentenie megszokott játékstí­lusából, a zöld-fehér csapat olykor a durvaságokra durvaságokkal válaszolt. De aztán átlendült a holtponton a ferencvárosi gárda, és Nyilasi szellemi irányí­tásával, valamint aktí­v góllövő kedvével teljesen megérdemelt sikert aratott.” (1982 – Bp. Honvéd)

1985

“Egy kihagyott büntető, egy szemfüles gól és vérszegény hazai támadások jellemezték a mérkőzést. Mindkét csapat nagy elszántsággal és lendülettel kezdett, de fölényt hosszú ideig egyik sem tudott kiharcolni. A játék többnyire a pálya közepén folyt, s a támadások nemigen jutottak el a kapukig, kivéve a 35. percet. Akkor a kaputól mintegy 25 méterre Fischer Mártontól elvette a labdát. Pár lépés után félmagas lövést eresztett meg, és a labda a kapuban kötött ki (1:0). A második félidőben a hazaiak nagyobb lendülete csak a vérszegény próbálkozásra futotta. Fischer két jó helyzetet packázott el, s minderre csak Nagy Tamás veszélyes kapáslövése volt a válasz. A Ferencváros megérdemelten vitte haza a három pontot.” (1988 – PMSC)

1960

1965

1971

1976