A Fradi naptára, október 14.

Évfordulók:

51 éve született Hámori Ferenc
121 éve született P. Szabó Gábor
40 éve született Patakfalvi Balázs
103 éve hunyt el Rónai Zoltán
71 éve hunyt el Takács Dániel
146 éve született Zámor Ferenc

Mérkőzéseink ezen a napon:

1906. FTC – MTK 2:0, NB1
1917. FTC – MÁV Gépgyár 6-1, NB1
1923. Amateure – FTC 1-1, nemzetközi barátságos
1928. III. ker. FC – Ferencváros 0-3, NB1
1934. Ferencváros – III. ker. FC 3-1, NB1
1945. Haladás – Ferencváros 1-2, NB1 alapszakasz
1948. Ferencváros – Bp. Lokomotiv 3-4, SZOT serleg
1970. Dunaújváros – Ferencváros 1:3, NB1
1972. Gyomai TK – Ferencváros 0:6, Edzőmérkőzés
1978. Ferencváros – PMSC 4-1, NB1
1980. AIK Topola – Ferencváros 2-2, nemzetközi barátságos
1989. Ferencváros – Békéscsaba 2-0, NB1
1995. Ferencváros – Stadler 3-0, NB1
2006. Ferencváros – Jászberény 4-0, NB2
2015. Nagyecsed RSE – Ferencváros 0-10, MK
2017. PFLA – Ferencváros 1-1, NB1

Összes díjmérkőzés: 15 mérkőzés, 11 győzelem, 3 döntetlen, 1 vereség, 49-13 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1923. Hahn Sándor dr.
1945. Szőke János
1948. Dékány Ferenc dr.
1948. Kalmár Sándor
1948. Teket II. László

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1906. Kovács Géza
1917. Rossmann László
1948. Csiszár István
1948. Surányi László
1970. Katona Sándor

Ezen a napon játszotta egyetlen díjmérkőzését a csapatunkban:

2015. Hodgyai László

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1981. Szántó Gábor
2014. Dibusz Dénes

“Bajnoki mérkőzésen eddig még alig tapasztalt óriási érdeklődés nyilvánult e mérkőzés iránt a millenáris pályán. Joggal. A legjobb formában levő két magyar csapat küzdelme a vezetésért olyan sportesemény volt, amely felülmúlta sok nemzetközi mérkőzés értékét és izgalmasságát. És hogy az erősen rivális két csapat küzdelme általában fairen és élvezetesen folyt le, az mig egyrészt bizonysága a két egyletet átható helyes sportszellemnek, másrészt a legnagyobb dicséret is a két csapatra nézve. A mérkőzésen egyébként a két csapat teljesen méltó ellenfélnek bizonyult. És ha a FTC. szép győzelme teljesen kiérdemelt volt is, az mégis inkább csak jobb össztréningjének és egyöntetűbb játékmodorának tudható be. A FTC. ezúttal igazán sokat nyújtott. Az első félidőben csatársora, a másodikban védelme dolgozott úgy, hogy mindkettőt az év legjobb e nemű munkái közé sorozhatjuk, amit csak hazai pályán láttunk.” (1906 – MTK)

“A váratlanul nagy arányban kiví­vott győzelmét főleg annak köszönheti az FTC, hogy csatársora alaposan megerősödött Weisz Ferenc jobbszélső részvételével. Jó formában volt ma Hegyi mint centercsatár is. A MÁV védelem szokottnál gyengébb, kapusa pedig egyenesen rossz volt, érthető tehát a zöld-fehérek fényes győzelme.” (1917 – MÁV Gépgyár)

“A zöld-fehérek játékán , különösen az első félidőben nagyon meglátszott a nyugalom és önbizalom hiánya. A bajnokságban vett rossz kezdés szemmel láthatólag erősen befolyásolja a játékosokat, bizonyos lelki depressziót lehet észrevenni a csapat munkáján. Az óbudaiak ezzel szemben bámulatos lelkesedéssel kezdtek s kisebb tudásukat lendülettel igyekeztek pótolni, ami Drössler túl szigorú kiállí­tása szülte elkeseredés miatt csak fokozódott és í­gy az első félidőben tí­z emberrel is végig méltó ellenfele volt a meglepetősen gyengén játszó bajnokcsapatnak. A második félidőben azután fokozatosan visszaestek, a Ferencváros döntő fölénybe kerülve nyerte meg a mérkőzést.” (1928 – III. ker. FC)

“Az Üllői-úti meccs csalódást okozott. Alacsony ní­vó, sok durvaság. A mérkőzést erősen elrontotta, hogy az első negyedórától kezdve centerhalf nélkül játszott mind a két csapat. Úgy indult a játék, hogy a Ferencváros egyelőre nem is óraműként működő gépezete könnyedén gyártja majd a gólokat, de a kettős kiállí­tás teljesen megváltoztatta a játék képét. Leromlott, elfajult a mérkőzés és a kiállí­tások terén mutatkozó bí­rói erély sem tudta a játékot illő korlátok közé szorí­tani. A Ferencváros csatársora Sárosi hátravonásával elvesztette a gondolkozó és összefogó dirigenst és Sárosi hátul sem pótolt annyit, amennyit hiánya elől jelentett.” (1934 – III. ker. FC)

“Egyénileg a Ferencvárosban Sárosi III. nem csak csapatának, de a mezőnynek is legjobbja volt. ” (1945 – Haladás)

1948

“Az első félidben a Dunaújváros jobban játszott, s ekkor a gólon kí­vül egy kapufát is rúgtak. Fordulás után az átcsoportosí­tott Ferencváros huszáros rohamokat vezetett és 15 perc alatt megnyerte a mérkőzést. Lelkesebben, biztosabban és tervszerűbben játszottak a zöld-fehérek. A második 45 percben nagyon gyenge Dunaújvárost láttunk, mely alapján megérdemelt a Ferencváros sima győzelme. A találkozó legjobbja Branikovits volt, aki két gólt szerzett, pedig Somogyvári személyében kellemetlen őrzőt kapott, de rendre átjátszotta. Ragyogó lövéseket láttunk tőle, s kapura is állandó veszélyt jelentett. Albertet régen láttuk ilyen lelkesen küzdeni.” (1970 – Dunaújváros)

1970

1978

1980

“Sokáig, egészen pontosan, 81 percig “csí­pett a csabai”, azaz a Viharsarokból érkező gárda magabiztosan verte vissza az erőtlen, elképzelés nélküli hazai rohamokat. Az a tény, hogy teljes egy félidőn keresztül tí­z emberrel küzdött a Békéscsaba, végül is hátsó alakzatait megbontotta, ez okozta vereségét. A 81. és 84. percben két jó Keresztúri-átadás után előbb Bánki (az 5-ös jobboldali sarkáról ritkán látható nagy lövést eresztett a jobb alsó sarokba), majd Wukovics lőtt gólt, és ezzel el is dőlt a három pont sorsa.” (1989 – Békéscsaba)

“A ferencvárosiak jobb felkészültségéhez, nagyobb tudásához szemernyi kétség sem fért, győzelmük ilyen arányban is teljesen megérdemelt. Ami az élvonalbeli mérkőzést illeti: az első negyedórában jóformán minden eldőlt. A 8. percben Vincze O. 22 m-ről a kapu bal oldalába lőtte a Lisztes buktatásáért megitélt szabadrúgást (1-0). Három perccel később Nyilas szerzett labdát az ellenfél térfelén, Lisztest szöktette, ő igazí­tott egyet a pettyesen, majd 20 m-ről kilőtte a jobb alsó sarkot (2-0). A sorozatos ferencvárosi támadások a 90. percben ismét meghozták a várva-várt eredményt. Egy előreí­velést Kuntic szépen visszatett Zavadszky elé, ő 10 m-ről a jobb felső sarokba helyezett (3-0).” (1995 – Stadler)

2006

2015

1956

1981

2014