Böde Dániel
2013.VII.6. Ferencváros – Raja Casablanca: 3-2
A 2013/14-es idény első nemzetközi barátságos találkozóján 3-2-es győzelmet arattunk a marokkói Raja Casablanca ellen Telkiben. Góljainkat Böde (2) és Somalia szerezte. Csapatunkban mindkét újonnan szerződtetett játékosunk, Kurucz és Valpoort is bemutatkozott valamint két próbajátékos, Halilagic és Nagy Dominik is pályára lépett.
2013.VII.3. Ferencváros – Vasas: 4-1 (edzőmérkőzés)
Felkészülési mérkőzésen fogadta a Ferencváros labdarúgócsapata a Vasas együttesét, és a Puskás Stadionban rendezett találkozót könnyedén nyerték meg 4–1-re a zöld-fehérek.
2013.VI.29. Ferencváros – Szekszárd 4:1 (edzőmérkőzés)
A szezon legjobbjai
MLSZ-díjátadó: Böde Dániel a szezon legjobb játékosa
NS: Túlsúlyban: négy aranyérmes győri az NS álomcsapatában
NSO: Hat ferencvárosi Garami József csapatában
2012/13: Játékosrangsor
Szűcs Lajos (Lombard Pápa) a rangelső a kapusok közt
2012 ősz: A kapusok közt Szűcs Lajos (Lombard Pápa) a rangelső
2013.VI.6. Magyarország – Kuvait: 1-0
Vanczák Vilmos fejesből szerzett találatával a házigazda magyar labdarúgó-válogatott Győrben megérdemelt győzelmet aratott Kuvait ellen felkészülési mérkőzésen. Az első félidőben nem tudtuk érvényre juttatni fölényünket a szimpatikus vendégekkel szemben, aztán a szünet után más szerkezetben játszva, három cserével frissített csapatunk sorra alakította ki a helyzeteit, de abból csak egyet használt ki. A mezőny legjobbjának a kuvaiti kapus, Haled el-Rasidi bizonyult. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2013.V.31. Ferencváros – Kaposvár: 2-2
Bödedani – A példakép
Feljegyzések a fotelból – Kényelmes győzelem
Nem így terveztem a szombat délutánomat. Bár a győri vereség nem esett túlzottan jól, de már hétfő délelőtt terveztük a szombati örökrangadóra a programot. Melyből végül is nem lett semmi, maradt a fotel és a skype. Jobb lett volna személyesen ott lenni, találkozni „élőben” a játékosokkal, a barátokkal, a szurkolótársakkal. Bárhogyan is alakulnak a dolgaink és bármennyire is messze kerültünk a dobogótól, azért a hazai mérkőzéseknél a szív akaratlanul is beindítja az autót, és 120 km ide-vagy oda, Laudetur barátommal fogjuk a batyut, melyben néha még hamuba sült pogácsa is landol, útközben végigverjük az egész NB I-et, és a megbeszélt időpontban, szinte óramű pontossággal parkírozunk le szerkesztőtársam otthona előtt. A legtöbb esetben még mobilon sem kell értesítenem az érkezésünkről, már ott toporog zöld-fehér mezben, sállal a nyakában és kezében a “beugró” dobozos sörrel. Irány a stadion ahol már órákkal a kezdés előtt összefutunk barátokkal, akik már évek óta bérlet és padtársaink, akik eredményektől és időtől függetlenül mindig ott vannak. Ahogy mi is – kivétel ma, amikor is csak képzeletben foghatunk kezet és csak a skype-n keresztül ölelhetjük át egymást. Nem lustaságból, nem csalódottságból. Az autó is rendben van, benzint is tudnánk venni és talán még pogácsát is kapnánk útravalónak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....