A Fradi naptára, szeptember 9.

Évfordulók:

51 éve született Borotsek Zsolt
69 éve született Farkas Béla
30 éve született Kovacevic, Adnan
56 éve született Patkós Csaba
30 éve született Radó András

Mérkőzéseink ezen a napon:

1900. FTC – Pénzintézeti TLE 6:0, Edzőmérkőzés
1917. FTC – Slavia Praha 1-1, nemzetközi barátságos
1923. Törekvés – FTC 1-4, NB1
1928. Admira – Ferencváros 1-2, KK
1934. Attila – Ferencváros 3-1, NB1
1951. Bp. Vasas – Bp. Kinizsi 2:0, NB1
1956. Bp. Kinizsi – Bp. Vasas 2:1, NB1
1959. Ferencváros – Ercsi Kinizsi 24:1, Edzőmérkőzés
1962. DVSC – Ferencváros 2:2, NB1
1964. Ferencváros – ZJS Brno 2:0, VVK
1969. Debreceni Kinizsi – Ferencváros 0:6, Edzőmérkőzés
1973. Ferencváros – Bp. Honvéd 2:1, NB1
1978. Ferencváros – Vasas 3-0, NB1
1981. Ferencváros – Libia ?-?, nemzetközi barátságos
1989. DVSC – Ferencváros 0-0, NB1
1995. Ferencváros – Vasas 0-2, NB1
2000. Ferencváros – Tatabánya 2-2, NB1 alapszakasz
2006. Ferencváros – Orosháza 5-0, NB2
2008. Csobánka – Ferencváros 1-13, Edzőmérkőzés
2012. Ferencváros – Kecskeméti TE 2-1, Ligakupa
2017. Ferencváros – Vasas 5-2, NB1

Összes díjmérkőzés: 16 mérkőzés, 9 győzelem, 4 döntetlen, 3 vereség, 33-19 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1995. Vincze Gábor
2017. Paintsil, Joseph
2017. Spirovski, Stefan

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1970. Megyesi István
1986. Keller József

Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

2019. Szihnyevics, Mikalaj

Ezen a napon játszotta egyetlen válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1986. Kvaszta Lajos

“A Ferencvárosi Torna-Klub szeptember 9-ikére kitűzött kerékpár- és atlétikai versenyét a rossz idő miatt 23-ikára halasztotta, a Pénzintézeti Tisztviselők Lapdarugó-Társaságával tervezett foot-ball-mérkőzését azonban megtartotta. E mérkőzés a F. T.-Klub javára dőlt el, amiben nagy érdeme van Thompsonnak, ki kapuvédői szerepében nagyon ügyes volt. Versenybí­ró Róka János volt.” (1900 – Pénzintézeti TLT)

“Biztosan győzött tegnap az FTC a legjobb játékosaitól cserbenhagyott Törekvés fölött, de azért mégsem elégí­tett ki bennünket a játéka. A múlt héten még egységesnek mutatkozott a csapat a csatársor kivételével, tegnapra azonban teljesen felbomlott az összhang s voltak percek, amikor a játék nem volt egyéb a labda céltalan pofozásánál. Pedig ezúttal játszott Pataky is, elfoglalván az őt megillető helyet a centercsapatár posztján, de mintha ő sem volna még teljes formában, s nélkülözniük kellett az ő körültekintő, pontos labdaosztásait, a leegyszerűsí­tett technikának azt a legmagasabb fajtáját, amelynek Pataky a legnagyobb művésze. Mellette Eisenhoffer csillogtatta játéktudását. A legjobb embere volt a csatársornak, az örökké fiatal Potya, különösen az első félidőben, amikor is veszélyt jelentett az ellenfél kapujára minden egyes akciója.” (1923 – Törekvés)

“Viharos támadásokkal kezdte a mérkőzést a Ferencváros, melynek nagyon hamar meg is lett az eredménye. A 3. percben, 20 méterre az osztrák kaputól, „Schott centerhalt hendszet vét” (kézzel ért a labdához), a megí­télt szabadrúgást meg Turay úgy csavarta a kapu tövébe, hogy az osztrák kapusnak esélye sem volt arra, hogy elérje. A gól után továbbra is a Fradi irányí­totta a játékot, az Admira játékosai csak a félidő közepén jöttek rá, hogy itt bizony többet kell tenni, mert a hí­rnév és a nyári fényes győzelem már semmit sem ér. Az egyenlí­tés a 21. percben jön, amikor Amsel bizonytalanságát Siegl használja ki. A félidő hátralévő részében is az osztrákok irányí­tják a játékot, de most már Amsel magabiztosan védi a kapuját a góltól. A hazai közönség lelkesen tapsolja az öltözőbe siető hazaiakat és biztosak abban, hogy a lendület kitart a második félidőre is, és akkor győztesen hagyják el a pályát. A második félidő nem úgy indult, ahogy a hazai nézők várták, hanem úgy, ahogy a Fradi szurkolók remélték. Az első félidőhöz hasonlóan egy „huszáros” 10 perces rohammal indultak a bécsi védfalak ellen, melynek eredménye egy remek Takács gól, mellyel 2:1 arányban vezetett a Fradi Bécsben! A gól után elszabadultak az indulatok, heves ütközések és összecsapások váltották egymást a pályán, a bí­ró kezéből is teljesen kicsúszott az irányí­tás, mely a mérkőzés hajrájára csúcsosodott ki. A második félidő 41. percében Berkessy és a hazaiak kedvence, Siegl került egymással konfliktusba, egy kis ökölharc is szí­nesí­tette a parázs hangulatot, mely következtében egy ingujjra vetkőzött osztrák szurkoló berohant a pályára és a már a földön fekvő Berkessyre akart támadni, de egy rendező és két rendőr még időben közbelépett.” (1928 – Admira)

“1956 szeptemberében még a foci volt a lényeg annak a 90 ezer embernek akik kilátogattak a kettős rangadóra a Népstadionban, hogy élőben láthassák a kor sztárjait, az „aranycsapat” nagyjait és a fiatal Kinizsi játékosokat: Fenyvesit, Mátrait, Dalnokit és Oroszt, akik néhány évvel később meghatározó játékosai lettek a Ferencváros „aranycsapatának”. Annak a Fradinak, mely végül is a forradalom napjaiban kapta vissza a nevét, amit már utána az új hatalomnak nem volt mersze ismét elvenni. Magával a kettős rangadóval és benne a Vasas elleni mérkőzésünkkel túl sokat nem érdemes foglalkozni, hiszen a hí­radások szerint is gyenge mérkőzés volt, ahol főleg a bí­rói í­téletek borzolták a közönség és a játékosok idegeit. A Vasas hamar, már a 4. percben megszerezte a vezetést, amit a Kinizsi Ombódi és Borsos góljaival meg tudott fordí­tani. Nyertünk 2:1-re, bár utólag nem sokat számí­tott, hiszen a forradalom miatt nem fejeződött be a bajnokság, mely során elég hullámzó teljesí­tményt nyújtottunk, hiszen a lejátszott 22 fordulóból 8 győzelem, 8 döntetlen és 6 vereség volt a mérlegünk.” (1956 – Bp. Vasas)

“Barcelonában sorsolták a VVK első (és egyúttal a másodikat is) fordulóját. A VVK küzdelmeit ekkor még nem az UEFA, hanem a FIFA irányí­totta. A sorsolásnál csoportonként négy csapatot sorsoltak össze és a két párharc győztesei játszottak a harmadik fordulóba jutásért. Az FTC az ötödik csoportba kapott besorolást a ZJS Brno, az SC Leipzig és a Wiener SC társaságában. Az induló 46 csapat közül a Ferencváros a ZJS Brno gárdáját kapta ellenfeléül. 1964. szeptember 9-én kezdtük meg a “nagy menetelést”, mely végül is a döntőig vezetett. Nem lebecsülve a ZJS Brno csapatát, a zöld-fehér szurkolók biztos továbbjutást vártak, csak azt nem tudták, hogy vajon a csapat melyik arcát mutatja majd. A formaingadozáshoz több tényező is hozzájárult, egyrészt a magyar válogatott tokiói szereplése miatt sűrű volt a program (meg is nyertük az olimpiát), másrészt tovább folytatódott a fiatalí­tás, ebben az évben olyanok kerültek a “nagyok” közé, mint Páncsics, Rátkai és Géczi. Ehhez jött még Albert Flóri sérülése is (10 bajnokit hagyott ki), és talán ezeknek is köszönhető, hogy 1964 őszére egy kissé “elfogyott” a csapat ereje. Ezért is féltették a Fradit a csehszlovák csapattól, de biztató volt, hogy az egyre jobban összeszokó Varga-Albert kettős a kezdőben kapott szerepet, akik el is döntötték a mérkőzést. A 10. percben Varga Zoli egy remek szóló után (a vendég védők úgy dőltek, mint a kuglibábuk), a 26. percben meg Albert Flóri “úgy emelte ki a labdát a vetődő Spisiak elől, mint a háziasszony forróví­zből a gombócot”.” (1964 – ZJS Brno)

“A nagy érdeklődéssel várt rangadó végig küzdelmes volt, de a játék nem volt magas szí­nvonalú, s elsősorban azért nem, mert a Bp. Honvéd úgy csapatjátékban, mint egyéni teljesí­tményekben elmaradt az utóbbi hetekben mutatott teljesí­tményétől. A Ferencváros már az előző héten, a Fáy utcában is megcsillogtatta küzdő erényeit, s ezen a mérkőzésen még inkább felfokozott becsvággyal harcolt. A zöld-fehérek taktikailag is érettnek bizonyultak, ügyesen lefogták a Honvéd kulcsembereit, s ezzel megbéní­tották a támadójátékukat. A Ferencváros a mérkőzés nagy részében vezetett, úgyszólván végig irányí­totta a játékot és megérdemelten győzött.” (1973 – Bp. Honvéd)

1978

2006

“Ricardo Moniz (FTC): – Maradéktalanul az első félidővel sem voltam elégedett, úgy érzem, hogy több gólt kellett volna lőnünk. Roppant bosszantó, hogy ismét gólt kaptunk, ezen mindenféleképpen változtatnunk kell. Egyéni villanások döntötték el a mérkőzést. Több passzal és kevesebb futással eredményesebbek lehetnénk.” (2012 – Kecskeméti TE)

2017

1960

1992