Fatribün, Springer-szobor, Albert Flórián – fradista stadiontörténet

1911, 1974, 2013: három emlékezetes dátum a Ferencváros történelmében. 1911-ben avatták fel az első stadiont az Üllői úton, majd 1974-ben a mostanáig használt arénát, amely 2007 óta Albert Flórián nevét viseli. A stadion a CFR Cluj elleni búcsúmeccsel bezárja kapuit, a Nemzeti Sport Online ez alkalomból felelevení­ti az eddigi stadionok történetét, a legjelesebb eseményeket, amelyeket a főszereplők visszaemlékezései és egy történeti galéria szí­nesí­t.

Noha az FTC első bajnoki cí­mét 1903-ban az MTK legyőzésével (3:0) tette biztossá, a találkozó helyszí­ne, a Millenáris, nem pedig a Fradi pályája volt. Az FTC 1908 nyarán a székesfőváros tanácsának adott be kérelmet, hogy megszerezze az Üllői úti területet a laktanya mellett. Ezt végül a katonaság kapta meg, de 1909 júniusában a jelenleg is használatos telket végül a Fradinak adták.

1910-ben már épült az Üllői úti pálya, amikor június 2-án egy angol úr (A. H. Bell) kérte, hogy részvényt jegyezhessen. Többek között ezt í­rta: „(…) igen szeretnék egy kis kapcsolatban lenni az FTC-vel”. Száz koronát áldozott kedvtelésére. A stadiont 1911. február 12-én avatták, előtte a csapatnak a Soroksári úti pálya volt az otthona, ezen az utolsó meccset 1910. október 30-án játszották: FTC–UTE 7:1.

A Nemzeti Sport í­gy í­rt az Üllői úti avatóról: „Akárhogy nézzük, monumentális alkotás, és örvendenie kell minden tisztességes sportembernek, hogy létrejöhetett.” A tribün alatti tornateremben volt az ünnepi ebéd, amelyen külön méltatták a létesí­tmény tervezőjét, az egyesület alelnökét, Mattyók Aladárt. A pályaavatón – az év első fordulójában – az MTK volt az ellenfél, az FTC 2:1-re győzött, a stadionban az első hivatalos gólt Schlosser Imre szerezte (a másodikat is).

1911 szeptemberére angol mintára elkészült a klubház az Üllői úti pályán, Addig a klubélet a Széchenyi kávéházban folyt, amely a Ferenc krt. 9–11. alatt üzemelt. Az első válogatott találkozót 1911. november 5-én rendezték az Üllői úton. Az ellenfél Ausztria volt, ráadásul Schlosser 25. válogatottságát ünnepelte. A megnyitás után egy évvel már bőví­teni kellett a stadiont, ekkor az Üllői út felé eső forduló mögé épí­tettek két új tribünt.

SOKÁIG MEGFELEDKEZTEK A SZOBORRÓL

 

Dr. Springer Miklós az FTC alapí­tó-elnökének, Springer Ferencnek az unokája. Elnökségi tagként, 85 évesen is ott van minden Fradi-meccsen. A vasárnapi stadionbúcsúztató kapcsán emlékezett a régi szép időkre.

„Az új stadionban a legnagyobb élményt a Bajnokok Ligája-meccsek jelentették. Leginkább a Real Madrid elleni egy egy. A kis Flóri szépen belőtte. Édesapjáról, az aranylabdásról kevesen tudják, hogy amikor Juhász Pista a helyén négy gólt szerzett a Pécs ellen az Üllői úton, Flóri másnap mondta Mészáros Dodó edzőnek, hogy meggyógyult a sérülése… Albertnek mindig mondtam, az adottságai alapján – s most nem csak a futballpályára gondolok – neki kellett volna a magyar Beckenbauernek lennie. De Flóri visszahúzódó volt, nem szerette a konfliktusokat. Nyilasi Tibinek is mondom, ő mára intézmény lett, mindenki odafigyel rá, mit mond. A hetvennégyben épí­tett stadionról az a legkedvesebb emlékem, hogy hetvenhétben a klubház és a pálya között újra felállí­tották nagyapám szobrát. A pincében volt, mindenki megfeledkezett róla, szerencsére Dalnoki Jenőnek eszébe jutott, aztán a restaurálást követően felállí­tották. Dalnokiról ugye mindenkinek a fradizmus ugrik be, de mondok én valamit: Kunticsot és Kuznyecovot azért szerette meg a közönség, mert fradistává váltak, elfogadták az itteni szellemiséget, sőt külföldiként a mieinknek mutattak példát. Becsülöm az angolokat is, mert meg akarták menteni a klubot, de képtelenek voltak felfogni, hogy a rúgd és fuss játék nem a Fradi stí­lusa.”


„Prukner Lászlót viszont sajnáltam. Sokra becsültem a munkáját, balszerencséje volt. Látja, igyekszem képben lenni. Monizzal egy Ligakupa-mérkőzés után beszélgettem, azt mondom, Ricardo megszállott, ő kell nekünk. Időnként már újra meg-megdobban a Fradi-szí­v, ahogyan az ősszel a Pécs ellen fordí­tottunk három kettőre, az előtt le a kalappal. Hogy hol lesz a helyem az új stadionban? Most még nem tudni. De remélem, kapok helyet, már csak azért is, mert rábí­rtam egy újpestit, hogy mondja ki, Hajrá, Fradi! Nem, nem Zsengellér volt, se nem Szusza, hanem a napokban hetvenéves Dunai Antal. Találkoztunk, mondtam neki, jó kis futballista volt, csak egy baja, hogy nem játszott a Fradiban. Megkérdeztem tőle, nem tenné-e meg, hogy életében egyszer kimondja, Hajrá, Fradi! És Anti az én kedvemért megtette. Olyan ez, mint a régi időkben, ugye? Illetve egy valami ne legyen úgy: az új stadion megépí­tése után ne kelljen három évet várni, hogy újra felállí­tsák a Springer-szobrot.”

Az egyesület alapí­tó elnöke, Springer Ferenc 1920-ban hunyt el. Nemcsak a klub megalapí­tásában, hanem a sporttelep létesí­tésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az utókor nem feledkezett meg róla: 1922. szeptember 24-én a pályán felavatták a szobrát, amely a mai napig a zöld-fehér klub egyik szimbóluma. Mátrai Lajos szobrászművész alkotásának avatáskor eljátszották a Himnuszt. A 20-as évekre ismét kezdte kinőni magát a csapat az arénát. 1923-ban elővették Mattyók Aladár terveit, és az akkori vezetőség komolyan el kezdett gondolkodni a stadion kibőví­tésén. Ismét az anyagiakon múlt a dolog, végül az elnökség kölcsönt vett fel, és ennek köszönhetően 1924-ben megépülhetett az újabb tribün. így már 37 ezren fértek be az Üllői úti pályára, amely valódi arénává vált.

Már a profi korszak beköszönte után az első „profi” győzelem az Üllői úton 1926. szeptember 25-én született: FTC–III. Ker. 5:0.

Magyar sportpályákon először az Üllői útin szólalt meg hangszóró 1927. március 2-án. A dátum szerdai napra esett, edzés volt aznap. Azért volt ekkor a premier, mert a megelőző hétvégi bajnokin a Nemzeti ellen még nem szuperált…

A sportág legrangosabb eseményét a világbajnokság után a Közép-európai Kupa jelentette. Az FTC fennállása első kupameccsét ugyan nem az Üllői úton játszotta, de 1928. szeptember 16-án az osztrák Admira 1:0-s legyőzése során már megszületett a sorozat első Üllői úti gólja, Rázsó Mór szerezte. Ezen év október 28-án rendezték az első magyarországi KK-döntőt, az Üllői úton Ferencváros–Rapid 7:1, s ugyan a bécsi visszavágón vereséget szenvedett a Fradi, a kupát elhódí­totta.

Az 1931. október 25-én lejátszott Fradi–Vasas (5:1) mérkőzésen hangzott fel először az Üllői úton a „Hajrá, Fradi!” biztatás. Korábban a „Tempó, Fradi!” volt divatban, Radványi Pál, a „B-közép” vezérszurkolója í­gy indokolta a magyarosí­tást. „Magyarok vagyunk, magyar a nyelvünk, a harci kiáltásunk is legyen magyar.”

A fotón Nika László látható, aki percekig lógott egy gerendába kapaszkodva

Az Üllői úti stadion aránylag épségben átvészelte a második világháborút. Az FTC 1945. április 24-én a Kispest ellen (2:2) játszott először a pályán a világégést követően. Az első győzelemre (FTC–Újpest 1:0) május 13-ig kellett várni. A gólt Gyulai László szerezte.

Sajnos olyan is volt, hogy leszakadt egy lelátórész. 1947. május 4-én játszották a Magyarország–Ausztria (5:2) válogatott mérkőzést. A második félidőben 3:2-es magyar vezetésnél omlott össze a nézők súlya alatt a tribün. Az erről készült hí­res fotón bizonyos Nika László látható, aki percekig lógott egy gerendába kapaszkodva.

A Rákosi-rendszert, az ÉDOSZ-, Kinizsi-korszakot követően az első bajnokit 1957. március 17-én játssza az együttes ismét Ferencváros néven az Üllői úton (FTC–SZEAC 3:0).

Ismét Fradi-zászló leng a B-középben

Az első VVK-meccset 1962. december 10-én rendezték az Üllői úton: FTC–Sampdoria 6:0, a zöld-fehérek összesí­tésben 6:1-gyel mentek tovább. Az első BEK-mérkőzés időpontja 1963. október 12., FTC–Galatasaray 2:0, de a Fradi í­gy is kiesett. Nem sokkal ezután lebontották a stadiont, az utolsó bajnokit 1963. november 20-án rendezték (FTC–DVTK 3:0), az utolsó Üllői úti Fradi-gól Juhász István nevéhez fűződik. A Ferencváros új otthona a Népstadion lett 11 évre.

Egy vasárnapi napon, 1974. május 19-én avatták azt a stadiont, amely közvetlen elődje volt az épülő új létesí­tménynek, s 30 000 ezer néző befogadására volt alkalmas. „Csakhogy megérhettük ezt a napot is!” – mondta Harót János, az egyesület elnöke. Nyilván a stadion avatására gondolt, mert a bajnoki találkozón a Vasas 1–0-ra legyőzte a házigazdákat. Müller Sándor, a piros-kékek válogatottja szerezte a gólt, amelyről utólag ezt nyilatkozta a Nemzeti Sportnak.

„Nem volt különösebben nagy tétje annak a meccsnek – mondta a középpályás. – Az Újpest bajnoki cí­me biztosnak tűnt, í­gy tehát sem a Fradi, sem mi nem izgultunk különösebben. Az más kérdés, hogy az egymás elleni meccseink akkoriban mindig rangadóknak számí­tottak, í­gy volt ez akkor is. Felejthetetlen volt a körí­tés, a hangulat, de mi nem izgultunk. Már csak azért sem, mert a fradisták tűntek idegesebbeknek. Emlékszem, többször is veszekedtek egymással, és gyakorlatilag elkönyvelték a biztos győzelmet. Talán a nagyképűség, az elbizakodottság okozta, hogy mi kerültünk előnybe. A gólomra azóta is nagyon büszke vagyok, egy hosszú sprint végén lőttem a Fradi hálójába, lecsúszott lövés volt, de a mai napig emlegetik. így aztán beí­rtam magam a Ferencváros futballtörténelmébe…”

NYILASI: HÁT LEHET EZT ELFELEJTENI?

A 70-szeres válogatott Nyilasi Tibor neve összeforrt a Ferencvárossal.

 

„Emlékszem, ifijátékos voltam, állt még a régi fatribün a Gyáli út felőli oldalon, de a másik részen már épült az új lelátórész. Erős nosztalgia van bennem, ahogyan rám törnek az emlékek. Eszembe jut, ahogyan Albert Flórián játszott, vagy a klubház, ahol még disco is volt, az első emeleten meg szobák, akiknek nem volta lakása, azok ott laktak, mint például Kű Lajos. A kellemetlen emlék egyértelmű, a szépet a sok gyönyörű közül nehéz lesz kiválasztani. A Dynamo Dresden ellen (1976. október 20. – a szerk.) Schmuck belém fejelt, elvesztettem az eszméletem, agyrázkódást szenvedtem. De ennél is rosszabb történhetett volna, ha csak egy centivel is arrébb ér a sérülés a fejemen… A jó meccsek közül elsőre egy Fradi–Honvéd ugrik be (1980. október 26. – a szerk.), négy kettőre nyertünk, három gólt szereztem, és tí­zes osztályzatot kaptam a Népsporttól. Hát lehet ezt elfelejteni?”

 

 

Esterházy Márton 1977 és 1979 között játszott a Fradiban, majd 1980 és 1984 között a Bp. Honvéd játékosa volt. Utóbbi együttesből került a válogatottba, 29-szer játszott a nemzeti csapatban. Zöld-fehérben és ellenfélként is játszott az Üllői úti pályán.

 

„Hetvenhétben nagyon nehéz volt gyökeret ereszteni abban a Fradiban. A Nyilasi-, Ebedli-féle csapatot Dalnoki Jenő hozta fel. Kevesebbszer jutottam szóhoz, mint amennyire számí­tottam, ezért is váltottam. Ebből az időszakból egy FTC–Tatabánya meccsre emlékszem, öt háromra nyertünk, én szereztem az ötödik gólt. Honvédosként két emlékezetes találkozóm is beugrik, valószí­nűleg azért, mert mindkettőn négy kettő lett az eredmény, egyszer a Fradi nyert, egyszer a Honvéd. A vendéggyőzelem során (FTC–Bp. Honvéd 2–4, 1981. szeptember 12. – a szerk.) kétszer is eredményes voltam.”

Az első győzelem június elsején született az MTK ellen, akárcsak 1911-ben a régi pályán, 2–1-re győzött a Fradi, az első hivatalos gólt Branikovits László lőtte. Az első nemzetközi meccset augusztus 10-én rendezték, a holland Telstar ellen 5–0-ra nyert az FTC, az első „nemzetközi gól” Pusztai László nevéhez fűződik. Augusztusban a klubházzal átellenes oldalon átadták az elektromos eredményjelzőt. Az első, vérre menő kupameccsre szeptember 18-án került sor, a Ferencváros 2–0-ra győzött a KEK-sorozatban a Cardiff City ellen, Nyilasi Tibor szerezte a történelmi első gólt. Az első büntetést a Liverpool elleni hazai meccs (0–0) után osztotta ki a nemzetközi szövetség, egy üveg repült a pályára, ez 1000 svájci frankba került a klubnak.

Albert Flórián – Novák Dezső és Rákosi Gyula – társaságában az új stadionban is elbúcsúzott a játéktól. A „Császár” 1974-ben a Népstadionban a ZTE elleni bajnokin búcsúzott, a válogatottól Székesfehérváron a jugoszlávok ellen, hogy aztán 1975. június 7-én az Üllői úti stadionban a Vojvodina ellen is elköszönjön. Az 1–1-re végződő találkozón – ki más? – Albert szerezte a Fradi gólját, ráadásul sarokkal emelt a hálóba, mintegy 14 méterről.

A pályával kapcsolatos következő jeles esemény a felújí­tott Springer-szobor átadása volt 1977. szeptember 24-én. A régi alkotás restaurálása Bálint István épí­tész szakértelmét dicséri. Az FTC–Székesfehérvári MÁV Előre találkozó futballistái a meccs előtt felsorakoztak a szobor mellett, amikor Harót János leleplezte a Springer-szobrot. A Fradi Ebedli Zoltán góljával 1–0-ra nyert, „Ebédlő” a szobor előtti kapuba talált be.

Először jelenik meg a felirat a villanyújságon

Nem sokáig kellett várni az első villanyfényes mérkőzésre. A Műegyetem Lakóépület-tervezési Tanszéke négy, egyenként 52 méter magas, 62 tonna súlyú oszlopot tervezett, amelyen egy-egy oszlopfejről 60 darab 2000 wattos izzó világí­totta meg a játékteret. A világí­tást 1978. október 14-én a Pécs elleni találkozón avatták, az FTC 4–1-re győzött.

Az 1981. augusztus 30-án lejátszott, 3–2-es Fradi győzelemmel záruló Ferencváros–Debrecen meccsen í­rták ki először a GÓL feliratot az Üllői úti stadion villanyújságjára.

1983. október elsején nem azt kérdezték egymástól az emberek az Üllői úton, hogyan kerül a csizma az asztalra, hanem azt, hogyan kerül metrófogantyú a pályára. Az FTC–Haladás mérkőzés 55. percében a vendégek kapusa, Hegedűs Péter azt állí­totta, megdobták, évekkel később elismerte, szí­nészkedett, eljátszotta a „hattyú halálát”. A meccs mindazonáltal félbeszakadt, de aztán a pályán kialakult eredményt hagyták jóvá.

JÓZSA MIKLÓS LEGKELLEMETLENEBB EMLÉKE

A kapus, Józsa Miklós az 1988–1989-es bajnokságban pazar teljesí­tményt nyújtott, többek között ezért kapta meg a Toldi-vándordí­jat, 1990-ben pedig a Golden Gate-dí­jat.

 

„A szlengben a Toldi-vándordí­jat mi egymás közt csak fakupának hí­vtuk, mert semmilyen anyagi elismerés nem járt a serleggel – szemben az angol FA-kupával… A Golden Gate a külföldön élő magyarok elismerése volt, járt vele cirka 300 dollár. Annak köszönhettem, hogy megkaptam a dí­jakat, hogy az 1988–1989-es bajnokságban jól védtem. Ráadásul ez volt az a kií­rás, amelyben nem volt döntetlen, ha ikszre végződött a meccs, utána 11-esek döntöttek. A Foci újságtól kaptam is egy serleget, annak a kapusnak járt, aki a legtöbb 11-est hárí­totta. A legbravúrosabban egy szombathelyi mérkőzésen ment a védés: ötből négy 11-es megfogtam. Kis Duckadam lettem, az igazi az 1986-os BEK-döntőben fogta meg a 11-eseket. Aztán az Üllői úton egy maratoni csatára emlékszem: az ellenfélnél Kiss Imre védett, a Bányásznál is, nálunk is mindenki lőtt már, mégis döntetlen maradt az állás, mi is berúgtuk egymásnak Kiss-sel. Végül Szabó László 11-esét megfogtam. Azért emlékszem a nevére, mert együtt katonáskodtunk.”

 

Kapusnál nem illik a potya gólokról érdekelődni, egy stadionbúcsúztató rendkí­vüli esemény, ebből az alkalomból Józsa Miklós nem szí­vesen, de felelevení­tette legkellemetlenebb élményét. „Fradi–Debrecen mérkőzés volt (1991. március 23., Üllői út – a szerk.), három kettőre nyertünk. A meccs elején Pintér vagy harminc méterről hazaadott, mellettem meg szépen becsúszott a labda. Annyira szégyelltem magam, hogy a szünetben cserét kértem, de Nyilasi megnyugtatott, nem baj, csak védjek tovább. Fischer Pali pedig mondta, ne foglalkozzak vele, kettőt rúgott, ilyenkor belefér a hiba. Aztán a meccs után már én is oldottabb voltam, mertem viccelni is, Huták játékvezető észre se vette volna, ha kirúgás jön, nem középkezdés. Ugyanis már a hazaadásnál megfordult, mert fel sem vetődött benne, hogy ebből gól lehet…”

Az UEFA a kilencvenes évek elején a nemzetközi kupában szereplő klubokat kötelezte, hogy a stadionjaikban kizárólag ülőhelyek legyenek. A lelátó átalakí­tását 1991. november 30-án fejezték be, a stadion befogadóképessége a korábbi 30 ezerről 18 ezerre csökkent. Négy évvel később a Bajnokok Ligája-mérkőzéseket is ennyi szurkoló láthatta, a nemzetközi szövetség arra is kötelezte az egyesületet, hogy a sajtó kiszolgálására fedett helyeket biztosí­tson. Ez az Üllői úti lelátórészen valósult meg.

Két évtizeddel a metrófogantyús incidens után volt nagyobb botrány is a stadionban: 2003. május 30-án a Fradi nem tudta legyőzni a Debrecent (0–0), a szurkolók (?) pedig nem tudták elviselni, hogy csapatuk emiatt nem lett bajnok. Az ellenfél edzője, Szentes Lázár és a hazaiak csatára, Tököli Attila is szenvedő részese volt a tettlegességig fajult felháborodásnak…

A létesí­tmény elnevezése 2007. december 21. óta Albert Flórián Stadion. A „Császár” már nem élhette meg az új stadion épí­tését, 2011. október 31-én hetvenévesen elhunyt. A búcsúztatását az arénában tartották, a felravatalozott koporsóját a Springer-szobor előtt, egy hatalmas kegyhelyen állí­tották fel, s magyar nemzeti lobogóval, illetve Fradi-zászlóval takarták le, mellette pedig dí­szőrség állt.

2006-ban az MLSZ döntése alapján a futballcsapat a másodosztályba került, ahol az első két szezonban nem nyújtott megfelelő teljesí­tményt, ezért három szezont is eltöltött az NB II-ben, mielőtt 2009. május 3-án, a klub 110 éves évfordulóján biztossá nem vált a feljutása. Újra első osztályúként először a Zalaegerszeget fogadta bajnokin a Fradi, és majdnem tí­zezer néző előtt 4–1-re nyert.

HAJDU ATTILA VENDÉGKÉNT IS MEGTAPASZTALTA A STADION LÉGKÖRÉT

Hajdu Attila – édesapja nyomdokait követve – kapusként szolgálta a Ferencvárost. Az utánpótlás-ranglétrát ugyan a zöld-fehéreknél járta végig, de felnőttkarrierjét más csapatoknál kezdte. 1995 és 1998 között 69 tétmérkőzésen szerepelt a Fradiban, amellyel részese volt az emlékezetes BL-szereplésnek.

 

„Nekem csak meséltek a fatribünös pályáról, de a mostani stadion történelmének már én is részese lehettem. Gyerekként gyakran kijártam apuék meccseire, és sokszor volt, hogy csak úgy bóklásztam a stadionban és a környező edzőpályákon. Akkoriban az is nagy élmény volt, hogy az edzések-mérkőzések alatt a pályát körülvevő árokban szaladgálva labdaszedő lehettem” – elevení­tette fel első emlékeit a manapság a Sport Tv-ben szakértőként szereplő Hajdu.

 

„Amikor felnőttként visszakerültem a Fradiba, egyből a mély ví­zbe kerültem, már az Anderlecht elleni meccs is óriási élményt jelentett, majd jöttek a csoportmeccsek. Egyedülálló volt a hangulat, emlékszem, hogy a felüljárón vészvillogóval álltak a kisbuszok, csakhogy lássák a szurkolók a meccset. A legemlékezetesebb hazai meccs a Real Madrid elleni volt, amelyen kevésen múlott egy még nagyobb bravúr.”

 

Arra is kí­váncsiak voltunk, ellenfélként milyen érzés volt az Üllői úton védeni, illetve volt-e valamilyen kedvenc zuga a stadionban:

 

„Az volt a szokás, hogy a melegí­tést a B-közép előtt végezzük, illetve ha megnyertük a választást, akkor a második félidőben támadtunk arra a kapura. A közönség ugyanis olyan légkört tudott teremteni, hogy sok meccset nyertünk meg a végén. Vendégként az MTK-val többször is játszottam az Üllői úton, ekkor éreztem meg igazán a másik oldalt, hogy bizony nem könnyű abban a hangulatban játszani. A társasági élet főleg a szertárban és a masszőrszobában zajlott, ott gyűltek össze a játékosok. Emlékszem, hogy régebben külön cipész is volt a stadionban, akit Csoszi bácsinak hí­vtak, ő javí­totta meg a bőrcipőket apuék idejében.”

Az új stadion ötletének alapjai Kevin McCabe-hez fűződnek. Az üzletember cége és az MNV Zrt. 2008. április 9-én kötött adásvételi szerződést az Üllői úti Fradi-pálya ingatlanaira vonatkozóan. Ebben a vevő vállalta, hogy a meglévő stadiont – az adásvételi szerződés megkötésétől számí­tott két éven belül – legalább 1.2 milliárd forintért felújí­tja, ez azonban nem történt meg.

McCabe 2010 novemberben jelezte, hogy részben vagy egészben értékesí­tené Ferencváros Labdarúgó Zrt. részvényeit, majd 2011. január végén közölte: elérkezettnek látja az időt arra, hogy a klub vezetését másra bí­zza. Februárban bejelentette: összesen 9.2 milliárd forintot költött az Üllői úti ingatlanegyüttes megvásárlására, illetve a Ferencváros labdarúgócsapatát működtető zrt. megvételére és működtetésére.

LISZTES: A FOCI ÉS A FRADI MÁR ÖRÖKKÉ AZ ÉLETEM RÉSZE LESZ!

Lisztes Krisztián 1993-ban, mindössze 17 évesen mutatkozott be a Fradi felnőttcsapatában, de hamar meghatározó játékossá nőtte ki magát, í­gy nem is csoda, hogy három év után lecsapott rá a VfB Stuttgart. A zöld-fehérekkel magyar bajnokságot és Magyar Kupát nyert, valamint a Bajnokok Ligájában is szerepelt, ő szerezte magyarként az első gólt a BL-ben.

 

„Rengeteg nagy csatát megéltem ebben a stadionban, csodás élmények fűznek ide. Serdülőként a hátsó pályán edződtem, nagy hatással volt rám, hogy láthattam a nagyokat, vagy a meccseik szünetében kapura lőhettem. Amikor felkerültem az első csapathoz, egy álmom vált valóra. Nyertünk bajnokságot, kupát, bejutottunk a Bajnokok Ligájába, szóval szép időszakot tölthettem itt. Nem tudnék egy momentumot kiemelni, a Debrecennek lőtt első gólom, a Newcastle elleni dupla, a BL-meccsek mind-mind élénken élnek az emlékezetemben. A Fradiban mindig is jó versenyző tí­pusok játszottak, de a közönség biztatása még húsz-harminc százalékot hozzá tudott tenni a csapat teljesí­tményéhez. A tábor akkor is mellettünk állt, ha épp nem szerepeltünk olyan jól. Őket nem lehetett becsapni, de minden sikerélményért nagyon hálásak voltak. Megható volt a vasárnapi búcsúmérkőzés, köszönöm a klubnak, hogy részese lehettem. Remélem, az új stadionba is sokan fognak kijárni, én ott leszek a családommal, a foci és a Fradi már örökké az életem része lesz” – érzékenyült el a klub korábbi középpályása, akit a CFR Cluj ellen búcsúztatott el hivatalosan a Ferencváros.

 

Lipcsei Péter immár 649 zöld-fehér szí­nekben játszott dí­jmérkőzésével az FTC örökrangsorának vezetője. Az addig dr. Sárosi György által tartott rekordot éppen utolsó bajnokiján, 2010 májusában döntötte meg, méltó lezárásaként 20 évig tartó pályafutásának. Ha nem lett volna a portói sérülése, minden bizonnyal nemzetközi szinten is nagyobb karriert futhatott volna be. A Cluj elleni búcsúmeccsen még utoljára csapatkapitányként vezethette ki a Ferencvárost, a 19. percben történt lecserélésekor a keret tagjai a kezdőkör körül felsorakozva tapssal búcsúztatták.

 

„A Ricardo ötlete volt a lecserélésemkori koreográfia, köszönöm neki. Talán az utolsó bajnoki mérkőzésem volt a legnagyobb emlékem itt, amikor megdöntöttem Sárosi György rekordját. Az lett volna a legszebb, ha a visszavonulásomkor van a búcsúmeccsem, de hálával tartozom, a klubvezetőknek, hogy ez most megvalósulhatott. Lezárul egy korszak, egy új pedig kezdődik, ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy fájdalmas lesz látni, ahogy elfogy a szeretett stadionunk. Az élet viszont megy tovább, nekem pedig még jövő nyárig tartó szerződésem van a Ferencvárossal. Az idény végétől az NB III-ban folytatjuk a csapatommal, de továbbra is az a célom, hogy minél több saját nevelésű fiatal kerüljön az első csapat keretébe” – mondta a Ferencváros korábbi csapatkapitánya.

A Ferencvárosi Torna Club 2011. március végén í­rt alá a zrt. és a hozzá kapcsolódó Üllői úti ingatlanok megvásárlására vonatkozó közös adásvételi szándéknyilatkozatot a tulajdonoshoz kapcsolódó cégcsoporttal. A stadiont végül az állam vásárolta vissza 2011 végén ötmilliárd forintért, a vételárba beszámí­tották az elmaradt felújí­tásból származó 1.2 milliárdos követelést. A projekt felügyelete Fürjes Balázshoz, a kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztoshoz került.

Az angolok terveit felhasználva, de azt továbbgondolva készültek az új stadion végleges tervei. Az arénát kilencven fokkal elforgatják, í­gy az Üllői út és Könyves Kálmán körút sarkán olyan értékes telket nyernek, amelynek értékesí­tésével akár a 2013-as kiadások meg is térülhetnek. Az új létesí­tmény 22 ezer férőhelyes lesz, és 2014 végére kell elkészülnie. A nemrég lezárult közbeszerzési eljárást megnyerő kivitelező 13.5 milliárd forintért vállalta a bontást és az épí­tést.

Az utolsó bajnokin telt ház előtt az FTC 2–1-re nyert a derbin az Újpest ellen, mí­g az utolsó tétmeccsen 1–0-ra legyőzte az Egert a Ligakupa elődöntőjének visszavágóján. A vasárnapi búcsúztatón a CFR Cluj volt az ellenfél, a döntetlennel végződő találkozón korábbi ferencvárosi kedvenceket (Dragóner Attila, Lipcsei Péter, Lisztes Krisztián, Balog Zoltán, Rósa Dénes, Keller József) is köszöntöttek.

Az Albert-stadion ugyan bezárja kapuit, de a szurkolókban a csodás emlékeken keresztül tovább él…

(szöveg: nso.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
12.05.17:00, m4sport
12.08. 21:00, m4sport
12.12. 17:00, m4sport
12.16. 20:15, m4sport
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ